hirdetés
hirdetés

Az agráriumot elemezték Siófokon

A siófoki Agrárszektor Konferencia első napjának plenáris tanácskozásain a magyar mezőgazdaság helyzete és a KAP voltak fókuszban.

hirdetés

625 milliárd forintra nőtt a magyar mezőgazdaság hitelállománya 2018 harmadik negyedévére - emelte ki Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára a siófoki Agrárszektor Konferencián. Látványosan fejlődött Magyarország mezőgazdaságának termelékenysége az Európai Uniós (EU) összevetésben is 2010 óta. A magyar agrárium kibocsátása folyó áron az első, változatlan áron pedig a harmadik legnagyobb volt az Európai Unióban 2010 és 2017 között. Az államtitkár szerint habár Magyarország nemzetközileg már számtalan mezőgazdasági ágazatban most is versenyképes, sok ágazatról ugyanakkor csak azt lehet elmondani, hogy minden lehetőség megvan a sikerre.

Az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 48 százalékkal emelkedett 7 év alatt, ami azt jelenti, hogy Magyarországé volt a negyedik legjobb az unióban. 2010 óta 50 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság export értéke, nőtt a foglalkoztatottak száma, és a nettó keresetek is átlagosan 12 százalékkal emelkedtek egy év alatt.

– A vállalkozások a tavalyihoz hasonlóan idén is mintegy 300 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, 2018 harmadik negyedévére pedig 625 milliárdra forintra nőtt a magyar mezőgazdaság hitelállománya – tette hozzá.

A mezőgazdaságban az elmúlt két évtizedben nagyon erőssé vált a verseny – hangsúlyozta az államtitkár. A magyar mezőgazdaság nemzetközileg is versenyképes néhány ágazatban, mint az olajos növények, a méz, vagy a baromfi, sok ágazatról ugyanakkor csak azt lehet elmondani, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy sikeres legyen. Folyamatosan fejlődnek és jelen vannak a digitalizáció különböző eszközei és az ehhez hasonló folyamatok a mezőgazdaságban is, Magyarországnak pedig gyorsítania kell a fejlődést ezen a területen.

A támogatásokról elmondta, hogy a hét elejéig 148 ezer ügyfélnek fizetett ki közvetlen támogatást a Magyar Államkincstár (MÁK), év végéig pedig 230 milliárd forintot tervez eljuttatni. Jövő héttől elindul a zöldítési támogatások kifizetése is, a termeléshez kötött támogatások magas szintű folyósítása pedig folytatódik tovább. A kis és közepes méretű családi gazdaságokra fordítják majd a vidékfejlesztési támogatások nagy részét. A Vidékfejlesztési Programban 650 milliárd forintnyi olyan pályázat és támogatási jogcím létezik, amelyek több éves kifizetési rendszerben működnek, így 2018-2019-ben ez látványos kifizetéseket jelent majd.

Forrás: 123rf

A konferencia első nagy kerekasztal-beszélgetése a Közös Agrárpolitikát taglalta. A felszólaló szakemberek összességében nem tartották rossznak az új Közös Agrárpolitika célkitűzéseit, ám a célokhoz vezető eszközöket erősen kritizálták, hozzátéve, hogy a nagyobb környezeti, állatjóléti, digitalizációs és egyéb elvárások mellé nem egy szűkebb, hanem egy tágabb büdzsét illet volna tenni. Magyarországot tekintve pillanatnyilag 4 százalékos mínusszal lehet számolni a közvetlen kifizetések terén és 15 százalékos elvonással a vidékfejlesztési pillérben. Feldman Zsolt hozzátette, ha reálárakon számolnánk, akkor a közvetlen támogatási boríték 2020 és 2027 között 16 százalékkal maradna el a jelenlegitől. Ám a szakembereknek nem is annyira a források csökkenése, mint inkább az elosztás nehezen értelmezhető, bürokratikus jellege bosszantotta, valamint az, hogy az unió figyelmen kívül hagyja, hogy támogatási és beruházási verseny zajlik az egész világban.

Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meg kell próbálni minél több államot magunk mellé állítani a csökkentés  minimalizálása érdekében. Ha ez nem megy, akkor a hazai társfinanszírozás mértékét kell megemelni úgy, hogy a forráscsökkenésből a magyar gazdálkodó szinte semmit ne érezzen meg. Ugyanakkor emlékeztetett rá, mekkora veszéllyel járna az, ha a tagállami hozzájárulás mértékét nem maximalizálná az unió, hiszen már most is egy társfinanszírozási verseny zajlik az EU-n belül is.

Győrffy Balázs NAK-elnök reményét fejezte ki, hogy egy 30 százalékos nemzeti hozzájárulás teljesíthető lesz a kormány részéről. Ami igazán aggasztó, az a közvetlen kifizetések maximalizálása egy igénylőre nézve. Más tagállamokkal ellentétben nekünk vannak tapasztalataink a capping alkalmazásában, és látjuk, hogy az 1200 hektár feletti gazdaságok száma szignifikánsan csökkent azóta, hogy a kifizetési plafont bevezettük. Ha ragaszkodik Brüsszel a cappinghez, azzal nem a kicsiknek fog kedvezni, hanem üzemméret-optimalizálásra kényszeríti a gazdaságokat, ami felesleges bürokratikus terheket ró mindenkire. Másrészt olyan alacsony a kifizetési plafon, hogy az már a hazai közepes gazdaságokat is veszélyezteti. Főként, ha a közvetlen kifizetésekbe beleértjük a zöldítési vagy a termeléshez kötött támogatás összegét is. Kis Miklós Zsolt reményét fejezte ki, hogy a tervben szereplő - a magyar változatnál sokkal szigorúbb - capping választható elemként jelenik majd meg a tagállam támogatási rendszerében, de legalábbis a feltételei "házon belül" alakíthatóak lesznek.

A résztvevők többsége az új Közös Agrárpolitika indulását 2022-re tette, azaz egy átmeneti évre számítottak, de volt, aki a 2023-as indulást sem zárta ki.

(forrás: agrarszektor.hu/nak.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél