hirdetés
hirdetés

Cipőt a cipőboltból: gyógyszert patikából

A hazai fogyasztók meghatározó többsége továbbra is patikából, egy kisebb része pedig drogériából szerzi be a szükséges gyógyszert. Az interneten rendszeresen vásárlók negyede, míg az egyáltalán nem vásárlók 60%-a tart a hamis gyógyszertől. A lakosság közel egytizede viszont nem is hallott arról, hogy léteznének egyáltalán hamis gyógyszerek, derült ki Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hamisítás elleni világnap alkalmából megrendezett közös sajtótájékoztatóján.

hirdetés

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese köszöntőjében elmondta, hogy a legfrissebb felmérések szerint a szellemitulajdon-intenzív iparágakban évente közel 470 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás következtében az Európai Unióban, ami 19 ezer milliárd forintot, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,4%-át teszi ki. Magyarországon ez a veszteség a közvetlen értékesítés tekintetében átlagosan évi több mint 12%, ami körülbelül évi 290-300 milliárd forintnak felel meg, nem beszélve a közel tízezer munkahely kieséséről. „Csak a szellemi tulajdonjogok által védett technológiának van a társadalom számára is hozzáadott értéke, ezért ahogy minden szektorban, úgy a gyógyszeriparban is az illegális gyártás és kereskedelem a fogyasztóknak okozott súlyos egészségügyi károk mellett a legális piaci szereplőknek is komoly gazdasági fejtörést jelentenek” – hangsúlyozta az SZTNH elnöke. Hozzátette: az elmúlt években jelentős lépések történtek az ellátási lánc hatékonyabbá és biztonságosabbá tételére, amely az innovációra is jótékony hatást gyakorol.

A megnyitóbeszédet követően Ilku Lívia, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője bemutatta a szervezet megbízásából májusban készült, ezer fő megkérdezésén alapuló felmérésének eredményeit, amely a lakosság gyógyszerhamisítással, valamint az illegális gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos ismereteit és attitűdjeit vizsgálta. Ebből kiderült, hogy a válaszadók 95%-a gyógyszertárból szerzi be orvosságát, ugyanakkor a termékhez nem engedélyezett weboldalakon vagy ismerősön, rokonon keresztül is több mint 10%-uk jut hozzá. Divatos a piaci gyógyszerbeszerzés, az internetes és fizikai piacokon pedig a betegek 6%-a vásárol gyógyszert. Emellett 91% hallott arról, hogy létezik egyáltalán a gyógyszerhamisítás jelensége.

A beszerzési forrással kapcsolatban összességében elmondható, hogy közel minden negyedik (23%) interjúalany vásárolt már gyógyszert internetes forrásból, ugyanakkor érdekes adat, hogy 17% még csak nem is hallott arról, hogy akár innen is be lehet szerezni.

„A gyógyszerhamisítást igazán csak a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza, a kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információkhoz jutnak. Ezért fel kell hívnunk a figyelmet az illegális forgalmazási csatornák és hamisított gyógyszerek veszélyeire” – mondta el Ilku Lívia. Hozzátette: hosszú évek óta ez az a terület, ahol a legnagyobb – közel teljes – a hamis termékek elutasítottsága.

A felmérés az internetes gyógyszervásárlás biztonságosságával kapcsolatos percepciókra is kitért: a válaszadók 40%-a szerint kimondottan kockázatos dolog interneten gyógyszert vásárolni. Ennek megítélése az életkor előrehaladtával ugyan emelkedik, de minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél a rizikótól. Továbbá azok körében, akik általánosságban rendszeresen vásárolnak neten, ott a rizikótól való félelem 24%, míg a neten egyáltalán nem vásárlók körében 60%. Előbbieknél jóval átlag (9%) feletti azok aránya is (17%), akik biztonságosnak ítélik meg az online vásárlást. A netes tranzakcióval kapcsolatos bizalmatlanság leginkább a hamis gyógyszertől való félelemben nyilvánul meg: 52% szerint fennáll a veszélye annak, hogy hamis termékhez juthatunk, 49% pedig attól tart, hogy a kezelésre nem a megfelelő készítményt választaná és csak rontana az egészségi állapotán.

Ehhez kapcsolódik az az adat is, amelyből kiderül, hogy mindössze csak közel minden negyedik (23%) válaszadó látott már olyan hirdetést, vagy weboldalt, amelyről azt gyanította, hogy illegálisan kereskedik gyógyszerrel. „A fogyasztók túlnyomó többsége még mindig a gyógyszertárakat tartja a legmegfelelőbb beszerzési formának, bár a korábbi évekhez képest az online forgalmazási csatornának nőtt a jelentősége” – hangsúlyozta Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense a kutatási eredmények kapcsán. A szakember szerint egyébként továbbra is elengedhetetlen fontosságú a lakosság folyamatos edukációja, mivel a legális csatornák mellett az illegális forgalmazók is jelen vannak az online térben és a fogyasztók többségének még mindig komoly nehézséget jelent a biztonságos és a bizonytalan minőségű termékeket forgalmazó honlapok megkülönböztetése. Ebben nyújthat biztos pontot az, hogy a legálisan gyógyszert áruló patikák megkülönbözetett logóval vannak ellátva.

A felmérés kitért a gyógyszerhamisítás ellen bevezetett, a csomagolást érintő és az EU tagországaira kötelezően előírt biztonsági elemekre is. (Míg korábban a gyógyszerek eredetiségét laboratóriumi vizsgálatok nélkül csak a csomagolás szemrevételezésével lehetett megállapítani, addig február óta az eredetiséget manipulálás elleni eszköz és egyedi kódok garantálják.) A válaszadók közel harmada (29%) hallott az új biztonsági elemek bevezetéséről, ugyanakkor képes-magyarázatos segítséggel már a megkérdezettek 42%-a tudta azonosítani legalább az egyik új biztonságot növelő elemet. (A rendszeres gyógyszerszedők esetében ez 53%.) A szerializációval kapcsolatos ismereteket az érintettek jellemzően az írott sajtóból szerezték (49%) be, vagy a gyógyszerésztől kapták (32%), de a tájékoztatásban a háziorvos (22%) és az informális csatornák is (családtagok, ismerősök) szerepet játszottak (21%).

Az OGYÉI főigazgatója az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár hazánkban a gyógyszerellátási lánc hagyományosan erősen szabályozott, a biztonsági elemek bevezetése csak tovább erősíti az uniós szinthez képest amúgy is magas hazai gyógyszerbiztonságot. Szentiványi Mátyás ugyanakkor hangsúlyozta: „A legnagyobb erőfeszítések is hiábavalóak abban az esetben, ha valaki illegális forrásból vásárol gyógyszert, hiszen ilyenkor a legális és ellenőrzött ellátási lánc nyújtotta biztonság már nem érvényesül.”

A rendezvény végén átadták az idei HENT Díjat, amelyet Csiki Olivér Tamás pénzügyőr százados, rendészeti kiemelt szakreferens (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Központi Irányítás, Rendészeti Főosztály, Rendészeti Szakirányítási és Koordinációs Osztály) vehetett át a hamisítás elleni fellépés egyik legaktívabb hazai és nemzetközi szintű támogatójaként. A díjátadón elmondták: a szakember a tevékenységével közérthetően hívja fel a figyelmet a szellemi tulajdoni jogsértések és a hamisítás káros hatásaira, ezáltal jelentősen hozzájárulva a fogyasztók tudatosságnöveléséhez is.

(forrás: Store Insider)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél