hirdetés
hirdetés
hirdetés
2020. november. 24., kedd - Emma.
hirdetés

Élelmiszerek karbonlábnyoma

A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar, valamint az élelmiszerek szállítása egyaránt terhelik környezetünket. Hogy lehet mindezt mérni? Erről szól a WESSLING Tudásközpont szaklapjának egyik legfrissebb tanulmánya.

hirdetés

A termék előállítása során felhasznált erőforrások, energia, nyers- és alapanyagok, a csomagolóanyag-előállítás, a szállítás mind-mind jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ezzel pedig a klímaváltozáshoz.

Erdélyi Éva, Jakuschné Kocsis Tímea, Lovasné Avató Judit a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium által szerkesztett és kiadott tudományos szaklapban, az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelent cikkében leírják, hogy a számításokkor ugyan megadják a fent felsorolt egyes tevékenységek során keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét, ám a megfelelő adatok összegyűjtése és a nyersanyagtérkép összeállítása mégsem egyszerű feladat.

Számok, szempontok

A karbonlábnyom számítása során a kibocsátott üvegházhatású gázok 50-54%-át az emésztőrendszeri fermentációból származó metán adta. Kínai kutatások eredményei alapján az állati eredetű élelmiszerek előállítása nagyobb karbon-lábnyommal bír, mint a növényi eredetű élelmiszereké (a legmagasabb a marha- és bárányhús előállítása a legalacsonyabb karbon-lábnyomot pedig a retektermesztés mutatta).

Mindemellett egyre inkább bővül a bio (organikus) termékek piaca. Korábbi tanulmányok alapján a hagyományos és az organikus étrendhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátás ugyan lényegében megegyezik, azonban a földhasználathoz kapcsolódó üvegházhatású gáz-kibocsátás kb. 40%-kal magasabb az organikus étrend esetében.

Egy olasz kutatócsoport – Buratti és munkatársai - a hagyományos termesztési technológiából származó búza felhasználásával készített kenyér karbon-lábnyomát 1,18 kg CO2e/kg, míg a bio (organikus) termesztésből származó búzából készült kenyér 1,55 kg CO2e/kg mértékben állapította meg.

Amikor azonban a gabonatermesztéshez igénybe vett földterület egységére vonatkoztatva számolták a karbon-lábnyomot, akkor a bio-termesztés teljesítménye eredményesebbnek mutatkozott: hektáronként 60%-kal volt alacsonyabb az üvegházgáz-kibocsátása, mint a hagyományos termesztési technológiának.

 A házon kívüli étkezés lábnyoma 

Vizsgálták az otthoni és az éttermi étkezés karbon-lábnyomát is: a házon kívüli étkezés lábnyoma 2,87 kg CO2e/fő/étkezés volt, míg az otthoni étkezés esetében a karbon-lábnyom értéke 1,57 kg CO2e/fő/étkezés.

Hat, svédországi élelmiszeráruházban végzett felmérés alapján a keletkezett hulladék mennyiségének 85%-át a zöldség- és gyümölcsosztály adta, amely az elvesztegetett karbon-lábnyom 46%-át jelentette. A húsosztály a keletkezett hulladék 3,5%-át termelte, ami a kárba veszett kibocsátás 29%-át adta.

Harminc svédországi közétkeztetési konyha megfigyelése során azt találták, hogy az élelmiszeripari hulladék tálalt adagra vetített mértéke 75g, ami a kiadott élelmiszer mennyiségének 23%-a volt.

Nők, férfiak, alacsony, illetve magas jövedelmű fogyasztók karbonlábnyoma

Vetőné Mózner Zsófia vizsgálatai szerint a hús- és tejtermékek öko- illetve karbon-lábnyoma a legmagasabb. Kimutatta, hogy hazánkban a férfiak – étkezési szokásaik vizsgálata alapján – 13%-kal magasabb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mint a nők.

A társadalomban az élelmiszerfogyasztás a bérek növekedésével együtt növekszik, azaz a magasabb jövedelmű egyének többet költenek élelmiszerekre, mint az alacsonyabb bérekkel rendelkezők.

Az Európai Unió 27 tagállama esetében makrogazdasági modellek segítségével számították ki a személyes fogyasztás karbon-lábnyomát, öt, jövedelmi kategória szerint csoportosított háztartás-csoportra vetítve.

A legfelső jövedelmi kategóriába sorolt háztartások a jövedelem 45%-át birtokolják, de a karbon-lábnyom 37%-áért felelősek, ezzel szemben a legalacsonyabb jövedelmű háztartások a jövedelem 6%-át birtokolva a karbon-lábnyom 8%-át adják.

A szerzők tanulmányukban többféle számítási módot mutatnak be

Általánosan megállapítják, hogy a számítást – az általános alapelveket és lépéseket követve – termék-specifikusan kell elvégezni. Célszerű először termékcsoportokra pontosítani, ezen belül pedig a kalkuláció az egyes termékre specializáltan is elvégezhető.

Fel kell mérni a folyamat során előtérbe kerülő társadalmi-gazdasági szempontokat is. Vizsgálhatók a mutatók időbeli változásai, a termesztési technológia és a gyártási folyamatok fejlesztése, a csomagolási mód megváltoztatása, valamint a hatékonyabb hulladékgazdálkodás következményei is.

Egy példán át azt is illusztrálták, hogy az étel elkészítésének módja is sokat számíthat: egy kilogramm barna rizsre átszámítva és a rizs szénlábnyom-összetevőinek arányait vizsgálva az tapasztalható ugyanis, hogy áztatás nélkül, elektromos tűzhelyen készítve az otthoni felhasználás esetén nagyobb arányban járul hozzá a rizs szénlábnyomának nagyságához, mint az áztatást követően gázégőn történő főzés.

 

Az élelmiszer-vizsgálatokról itt tájékozódhat

További érdekes cikkek az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban.

(forrás: Store Insider)
hirdetés

Címkék

hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés
ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

hirdetés

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Meghosszabbított nevezési határidő: 2020. november 27.

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!