hirdetés
hirdetés

„Ez az építkezés esztendeje lesz az agráriumban”

Az agrártárca vezetője a minisztérium idei kiemelt feladatai közül is a legfontosabbnak az élelmiszeripar versenyképességének növelését, az ezt elősegítő fejlesztések, beruházások finanszírozását tartja. Nagy István emellett más, a minisztérium tevékenységét érintő kérdésről – az áfacsökkentéstől a munkaerőhiányon át a tervezett nemzeti védjegyig – exkluzív interjúban beszél a Store Insidernek. A miniszter a fenti témákat is érinteni fogja az FMCG TOP konferencián április 25-én. 

hirdetés

2019-ben melyek az Agrárminisztérium prioritásai?

Többek között dolgozunk a generációváltás elősegítését célzó szakpolitikai programon; szeretnénk felgyorsítani az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását; és el akarjuk indítani a Digitális Agrárstratégiát, ezzel párhuzamosan pedig készül a Digitális Élelmiszeripari Stratégia. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségeket szeretnénk elérhetővé tenni. Ezzel egyrészt több állami adatbázis válik ingyenesen hozzáférhetővé, másrészt egyszerűbbek lesznek az állam és az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások. 2019 első fél évében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ, amely 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít a mezőgazdasági öntözőrendszer fejlesztésére. És ami az elsőrendű célunk, az a hazai élelmiszeripar versenyképességének javítása – az agrárium jövőjét ez határozza meg.

Milyen lépéseket tartanak szükségesnek a hazai élelmiszeripar versenyképességének növelése érdekében?

Mindennél fontosabb, hogy növeljük a termékek feldolgozottsági szintjét, igyekezzünk ledolgozni azt a hátrányt, amelyet nagyrészt a kilencvenes évek privatizációnak nevezett rombolása okozott, amikor a magyar mezőgazdaságot alapanyag-termelésre állították be, elsorvasztották a feldolgozóiparunkat, a multicégek elárasztottak minket a saját termékeikkel – vagyis döntően piacot vásároltak, nem gyárakat. E hátrány kialakulásához az EU-tagság első hét évének elhibázott döntései is nagyban hozzájárultak, amikor a rendelkezésre álló uniós forrásokat nem a gazdaság élénkítésére fordították. Remélem, hogy a következő tíz évben ezt a hátrányt a magyar élelmiszeriparnak sikerül ledolgoznia. A mostani forrásokat teljes egészében az élelmiszeripar felzárkóztatására, fejlesztésére kívánjuk fordítani. Bízom benne, hogy ezekkel a beruházásokkal tudjuk a versenyképességünket igazából javítani. Nem a növekedéssel van a baj, hiszen az elmúlt tíz évben 153 százalékkal nőtt a kibocsátásunk, de a versenyképességben továbbra is el vagyunk maradva az Európai Unió átlagától.

Milyen források állnak rendelkezésre jelenleg a versenyképesség növelésére?

Fejlesztési eltökéltségünket mutatja, hogy a közelmúltban 50 milliárd forintos kerettel új beruházási pályázatot hirdettünk az élelmiszer-feldolgozás és a borászati ágazat számára – ebből 10 milliárd a borászat támogatására van elkülönítve. Emellett rendelkezésre állnak a GINOP-források, amelyek a középvállalatok fejlesztését szolgálják. 2019-ben a fejlődést támogató gazdaságpolitikai környezetet kínálunk a gazdasági szereplőknek. Ennek alapja a stabil finanszírozási környezet megteremtése, ezért fizettünk ki a termelőknek 2018. évi kérelmeik után már tavaly 187 milliárd forint közvetlen támogatást előleg és részfizetés formájában, és fizetünk ki a következő hetekben, hónapokban további 230 milliárd forintot. Többnyire az idei évben valósulnak meg a Vidékfejlesztési Program keretében korábban megítélt beruházási támogatások, melyek együttes összege eléri a 620 milliárd forintot. A Tárca gondozásában vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a 2020-as költségvetés terhére előirányzatot létesítsünk célzottan az ágazat számára, mely egyedi kérelem alapján segíti a magyarországi szék-, telep- vagy fióktelephellyel rendelkező kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozásokat. Emellett jelenleg a minisztériumban a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő, teljesen új kamattámogatási hitelprogramon dolgozunk.

Mi a lényege ennek a hitelprogramnak?

Ez a konstrukció elősegíthetné a fejlesztések, beruházások folytatását. Különösen azért kell ezt ösztönöznünk, mert a most kezdődő új ciklus miatt a legközelebbi kézhez jutó EU-forrás 2023-ra várható, és nem szeretnénk, ha ez visszafogná a beruházásokat. Az érintettek körében erős a várakozás, nagyon népszerűnek ígérkezik ez a támogatási forma.

Melyek voltak a legsikeresebb szakágazatok az élelmiszeriparban 2018-ban?

Harminchárom szakágazatával az élelmiszeripar sokszínű ágazat. A legnagyobb belföldi árbevételt a 2018 előzetes adatok alapján a tejtermékgyártás produkálta, ezt az üdítőital- és ásványvízgyártás követte, majd a baromfihús-feldolgozás következett. Ha az exportot nézzük, ott a hobbiállateledel-gyártás dominált, ezt a zöldség-gyümölcsfeldolgozás követte. Összes bevétel tekintetében a jellemzően hazai tulajdonú baromfi-feldolgozás emelkedett ki, melyben dominál a közepes és nagyvállalatok jelenléte, így nemcsak a belföldi piac ellátására alkalmasak, de exportalap képzésére is. Ezt a tejtermékgyártás és a húsfeldolgozás követi – mindkettőben jelentős beruházások és fejlesztések történnek, történtek. Volument nézve a belföldi ipari értékesítésnél legjelentősebben az édességgyártás tudott bővülni közel 40 százalékkal, de összességében a szakágazatok több mint 70 százalékánál növekedés volt kimutatható. Az export volumene is az édességgyártásnál nőtt jelentősen, de érdemes megemlíteni a baromfihús-feldolgozást, az üdítőital-gyártást és szőlőbortermelést is.

Öt éve minden évben valamelyik alapélelmiszer-kategóriába tartozó termékkör áfáját csökkentették öt százalékra.

Az Agrárminisztérium tapasztalatai egyértelműen kedvezőek. Az intézkedéssorozat hatására fehéredett a gazdaság, nőtt a kereskedelemben a hazai termékek aránya, és növekedett a versenyképességük, sikerült vidéki munkahelyeket megőriznünk, és – nem utolsósorban – csökkentek a lakosság megélhetési költségei. Mindeközben az érintett termékkörökből beszedett áfa összege nem csökkent, például a sertéshúsok esetében – és ez óriási dolog. Meggyőződésünk, hogy további áfacsökkentések szükségesek és támogatandók az élelmiszeriparban, mindaddig, míg az összes alapvető élelmiszerünk sorra nem kerül. Természetesen ez csak lépésről lépésre, a költségvetés teherbíró képességét figyelembe véve valósítható meg, és csak úgy érdemes meglépni, ha az árcsökkenés tartós, és a gazdaság fehérítése mellett a termelők és a fogyasztók érdekeit szolgálja, nem a kereskedők nyereségét növeli.

A legutóbbi lépés ebben idén januárban az ESL és az UHT tejek áfájának csökkentése volt. Melyek lehetnek a következő érintett termékkörök?

Nincs még döntés, de jelentkezőkben nincs hiány. A zöldség-gyümölcs ágazat nagyon preferálná, hogy ők következzenek. A terület veszélyeztetettségén kívül mellettük szól, hogy nagyon egészséges termékkörről beszélünk, ahol célunk a fogyasztás erőteljes növelése, de az nagyon nehéz kérdés, hogyan tudjuk megoldani, hogy a teljes termékpalettát érintse az áfacsökkentés. A sütőipar is küzd, hogy a legalapvetőbb termékeik, a fehér és a barna kenyér következzenek az áfacsökkentésben. Mindkét terület esetében megnehezíti a döntést, hogy roppant széles termékpalettákról van szó.

Az ágazatot több okból is érzékenyen érinti a munkaerőhiány. Milyen speciális oka van ennek az agráriumban?

A magyar mezőgazdaság ma nem kellően vonzó gazdasági ágazat a fiatal pályaválasztók számára, munkaerő-megtartó képessége sem erős. A fiatal termelők zöme meglévő gazdaságot vesz át, nem újonnan kerül az ágazatba. Mindez annak tudható be, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége jelenleg nem elég versenyképes, az esetek többségében nehéz fizikai munkával (is) jár, és egy gazdaság elindítása nagy összegű beruházást tesz szükségessé. A probléma nem magyar sajátosság, egész Európa ezzel küzd jelenleg.

Milyen lépéseket terveznek a probléma enyhítése érdekében?

A munkaerőhiány problémáját komplexen kell kezelni, ami például érinti a termelés jövedelmezőségét, gépesítését, az oktatást, a munkát terhelő adókat és járulékokat. Középtávon megoldást jelenthet a növekvő gépesítés és a digitális megoldások elterjedése, aminek köszönhetően kisebb élőmunka-ráfordítással termelnének a cégek, és az egy főre jutó hozzáadott érték bővülne. Már most élesen látszik, hogy a gépesítettebb szakágazatokban realizálható jövedelem közel háromszorosa is lehet a kézimunka igényes szakágazatokéhoz képest. Ez lehetővé tenné a bérek dinamikus emelkedését, vagyis könnyebb lenne megtartani, illetve az ágazatba vonzani a motivált munkaerőt. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a fizikai munkavégzés könnyebbé válik, és ezzel a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmák fiatalok általi megítélése javulhat. A Közös Agrárpolitika reformja során a generációváltást ösztönző minél bővebb eszközrendszert szorgalmazunk.

Nemrégiben egy előadásában beszélt a Nébih szerepének fontosságáról, pozíciójának erősítéséről.

Az élelmiszer bizalmi kérdés, alapvető követelmény, hogy kiváló minőségű, biztonságos termékeink legyenek. Ennek érdekében a Nébihnek a termelési folyamat minden szakaszában Damoklész kardjaként ott kell függnie a lánc szereplői felett. A többi hatósággal együttműködve minden szabálytalansággal, visszaéléssel szemben a legnagyobb szigorúsággal kell fellépnie, hogy visszatartsa azokat, akik vissza akarnak élni a hazai termékekbe vetett bizalommal, és hátrányos helyzetbe hozzák a tisztességes vállalkozókat, ugyanakkor a fogyasztók egészségét is veszélybe sodorják. A fogyasztói érdekek védelméhez elengedhetetlen a felderítés hatékonyságának és a büntetések visszatartó erejének növelése. Ennek érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal külön e területre fókuszáló, gyors reagálású, országos hatáskörrel rendelkező akciócsoportot működtet, amelynek tevékenységi körét – bár hatékonysága már most is 90 százalék feletti – a jövőben tovább bővítjük.

Az Agrárminisztériumban dolgoznak ernyővédjegy kidolgozásán. Mi ennek a lényege?

Feltett szándékunk, hogy a védjegyekkel túlzsúfolt magyar FMCG-piacon létrehozunk egy állami tanúsítással rendelkező, az élelmiszerlánc valamennyi szereplője által elismert és ismert ernyővédjegyet, amely a vásárlóknak hiteles információt és valódi garanciát nyújt a hazai, kiemelkedő minőségű, biztonságos termékekről, és amelyből az élelmiszeripar szereplői is profitálhatnak. Ehhez az állami tanúsítással rendelkező védjegyrendszerhez hozzá kell rendelnünk a szükséges laboratóriumi vizsgálati és ellenőrző rendszert, valamint marketinghátteret. Ha a vásárló ezt a védjegyet látja egy csomagoláson, az azt jelenti, biztosan kiváló minőségű magyar terméket vesz. Ha ezt a jelölést létrehozzuk, azzal nagyon sokat teszünk a tudatos vásárlói szokások fejlesztése, a fogyasztók tájékoztatása érdekében.

Mikorra várható a rendszer bevezetése?

Folyik az előkészítő munka. Meggyőződésünk, hogy szükség van állami tanúsítással rendelkező védjegyre, amelyet mi ellenőrzünk, teszünk hitelessé, és amelynek az értéke megkérdőjelezhetetlen.

Európai uniós szinten jó ideje folyik a vita a „kettős mérce” ügyében. Jelenleg hogyan áll a kérdés az uniós fórumokon?

Nagy sikert értünk el ezen a területen az EU-ban, a V4-ek határozott fellépése nyomán a kérdés napirenden marad a román elnökség alatt is. Vĕra Jourová, a fogyasztópolitikáért is felelős biztos egy előzetes vizsgálat eredményei alapján – amelyet a Közös Kutatóközpont végzett az élelmiszerek kettős minősége kapcsán – kijelentette: a kettős minőség jelensége nem legenda. Ugyanis a 64 azonos márkájú és címkéjű élelmiszer elemző vizsgálata során 20 esetben találtak egyértelműen különböző összetételt, teljesen megegyező vagy hasonló frontoldali jelölés mellett. A vizsgálatok folytatódnak más országok, köztük Magyarország bevonásával. Azonban a jogi megoldás az Európai Bizottság kezében van, hiszen a jelenség felszámolásához önálló jogszabályt kell hozni.

Milyen további lépések várhatók ezen a téren?

Ezt a problémát EU-szinten kell rendezni. Ki kell mondani, hogy azonos márkanévvel és címkével csak ugyanolyan minőségű termékek forgalmazhatók az EU minden országában. Mi ehhez kőkeményen ragaszkodunk, és ennek meglétét folyamatosan ellenőrizni fogjuk.

Mit vár a 2019-es esztendőtől?

Hatalmas várakozással tekintek az idei évre, ugyanis most rakjuk le a jövő növekedésének alapjait. Ez az építkezés esztendeje lesz az agráriumban. Már gőzerővel folynak a beruházások, és az őszi, téli időszakban a most épülő üzemek elkezdenek termelni. Emellett elkezdődött a 2021-2027-es támogatási időszak tervezése is, amelynek eredményei meghatározóak lesznek az élelmiszeripar jövője szempontjából. A jövő évnek és az azt követő időszaknak már a versenyképesség erősödését kell hoznia.

Névjegy
Nagy István, agrárminiszter 1992-ben Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnöki diplomát.
Ezt követően a hegyeshalmi Vám-és Pénzügyőrségen dolgozott fél évig zászlósként,
1994 őszétől a Pannon Agrártudományi Egyetemen először tanszéki mérnökként dolgozott majd egyetemi tanársegédként, s végül egyetemi adjunktus lett, majd 2008-ban egyetemi docensnek nevezték ki. Politikai pályafutását 2006-tól 2010-ig Mosonmagyaróvár alpolgármestereként, majd polgármestereként kezdte. 2014 ben a Fidesz-KDNP színeiben nyert másodízben az országgyűlési választásokon. 2014-ben a Földművelési Minisztérium parlamenti államtitkárává nevezték ki. 2018-ban ismét megválasztottak az 5. számú választókörzet képviselőjévé. Ezt követően ez év májusában nevezték ki az Agrárminisztérium élére. Egyéb képesítései: hivatásos vadász és Aranykalászos méhészgazda.

Mezőgazdaság, élelmiszeripar számokban 2017-2018
Mezőgazdaság kibocsátás bruttó hozzáadott érték: + 5,9 %
Termelési tényezők jövedelme: + 2,9 %
agrárexport 2018: 8,7 milliárd euró
agrár külkereskedelmi többlet (2018): 2,9 milliárd euró
Élelmiszeripar belföldi értékesítés: +6,2 %
Élelmiszeripar közvetlen export: + 2,6 %
Mezőgazdaságban foglalkoztatottak: 214,8 ezer fő

Ács Dóra, főszerkesztő
a szerző cikkei

Császár László
a szerző cikkei

(forrás: Store Insider magazin 2019/2.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél