hirdetés
hirdetés
2021. október. 20., szerda - Vendel.
hirdetés

Fenntarthatóság

Generációs vita: kinek a felelőssége a fenntarthatóság?

Egyre többen látják be a fenntarthatósági kérdéskör fontosságát, de abban, hogy melyik generációnak és mekkora áldozatot kellene vállalnia a megoldás érdekében, nincsen konszenzus az egyes korosztályok között. A generációk egyetértenek abban, hogy az egyénnek, a családnak és az oktatásnak is hangsúlyos szerepe van a fenntarthatóságról való diskurzusban és a tettekre ösztönzésben, mégis a nagyvállalatok, a politikusok és a mindenkori kormány felelősségét emelik ki – derült ki az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából.

hirdetés

Az elmúlt években a fenntarthatóság is bekerült azon témák közé, amelyek szinte biztosan szóba kerülnek egy családi eseményen vagy egy baráti beszélgetés során. Hiába van azonban egyetértés arról, hogy a fenntarthatósággal mindannyiunknak van teendője, az ezzel kapcsolatos konkrét értelmezések már eltérhetnek egymástól. A fenntarthatósággal kapcsolatos nézeteket erősen befolyásolja az, hogy valaki melyik generációhoz tartozik, miközben az egyes korosztályok egymás attitűdjeit is formálják – derült ki az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából.

A korosztály, amelyik egyszerre tanul a fiatalabbaktól és tanítja az idősebbeket

A tárgyak megjavításában és élelmiszer-újrahasznosításban is élen járó Baby Boomer generációt (56–74 évesek) némileg felkészületlenül érte, hogy a fenntarthatóság témája ennyire központi kérdéssé vált. Ahogy egyikük fogalmazott, „gyerekkorunkban nem foglalkoztunk a témával, így változáson kellett végigmenni, míg a mai fiatalok már ezzel a szemlélettel nőttek fel.” Éppen ezért sokan úgy érzik közülük, hogy valamilyen felsőbb autoritásnak, például az illetékes minisztériumnak kellene jó példával és szabályozással elöljárnia ezen a területen, de a cégektől is sokkal határozottabb fellépést várnak. „Motiválna, ha mások is csinálnák, mert egy fecske nem csinál nyarat, én egyedül nem tudok változtatni” – mondják sokan a generációból, ugyanakkor azt is látják, hogy a most harmincas éveikben járó gyerekeik már sokkal tudatosabbak ebben a témában, így sok esetben tőlük tanulnak. Ennek a generációnak az életében a tanulás kétirányú folyamat: új szokásokat vesznek át a gyerekeiktől, a náluk is idősebb veteránokat viszont ők tanítják a szelektív hulladékgyűjtésre. Sokuk szerint nemcsak pozitív példákra, de anyagi motivációra is szükség van ahhoz, hogy az emberek környezettudatosabban gondolkodjanak.

Forrás: Adobe Stock

Felülről várja a megoldást az X generáció

Az X generáció (41–55 évesek) a rendszerváltást egyben a jelentős életszínvonal-növekedés és a fogyasztás lehetőségeként élte meg, és azóta elért kényelméből továbbra sem enged szívesen. Ugyanakkor belátja, hogy a következő generációkat környezettudatosságra kell nevelnie. A fiatalokban nagyon bízik, de saját felelősségét már kevésbé szívesen ismeri el ez a korosztály: fogyasztóként úgy érzi, szinte rá van kényszerítve arra, hogy környezetszennyező termékeket vegyen, a fenntarthatóbb termékeket pedig csak akkor választaná szívesen, ha azok olcsóbbak lennének. „Felülről kéne a gyártóknál elérni, hogy fenntarthatóbb termékeket dobjanak a piacra, hiszen náluk összpontosul a káros tevékenység” – fogalmazott egyikük. A saját életmódjuk fenntarthatatlanságára kritikusan reflektálnak; többen is megemlítik, hogy a mostani 30-asok jóval fenntarthatóbban élnek náluk, ugyanakkor a Boomerekhez hasonlóan úgy látják, hogy „aki nem elég intelligens, azt anyagilag kell motiválni”.

A generáció, amelyik tenne, de úgy érzi, nem tud

Az Y generáció (26–40 évesek) érzi a változás szükségességét, egyúttal passzív és szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egyéni cselekvéseken keresztül valódi hatást lehetne elérni. Belátja ugyanakkor, hogy „nem várhatjuk fentről a segítséget, nekünk kell tennünk”. A zömében harmincas éveiket taposó Y-osok próbálnak is tenni, nem rendelnek felesleges termékeket, kevesebb csomagolóanyagot használnak, sokan közülük biciklivel járnak munkába, komposztálnak – és mégis úgy érzik: egyedül semmit sem tudnak elérni. „Nem egy-egy emberen múlik ez az egész, nincs meg a lehetőség, hogy visszaváltsuk a csomagolást, a palackot, nem teszik elénk a lehetőséget, hogy változtassunk” – fakadt ki egyikük, egy egész generáció frusztrációját visszhangozva. Az Y-os is dühös az idősebb generációkra, amiért felesleges tárgyakat halmoznak fel, de úgy érzik, a fiatalokban bízhatnak. Különösen fontosnak tartják, hogy a fenntarthatóság témája a jelenleginél hangsúlyosabban jelenjen meg az oktatásban, szerintük a környezetvédelmet minél több tantárgyba bele kell csempészni.

A legfiatalabbak számára hatalmas a tét

A 20-as éveiket taposó Z-sek (18–25 évesek) sok szempontból kilógnak a problémát rezignáltan felismerő, többnyire mégis passzív generációk sorából, és radikális változást követelnek: a klímaváltozás hatásai miatt a saját bőrükön érzik a változás szükségességét, éppen ezért azt nem a gazdasági, társadalmi problémák egyikeként érzékelik, hanem a legégetőbb kérdésként, amely azonnali megoldásért kiált. Döntő többségük (96%) a saját generációjuk vállára rakja a fenntarthatóság előmozdításának felelősségét. Az idősebb generációkhoz hasonlóan kevésbé bíznak a vállalatokban és a politikusokban is: „ott, ahol példamutatásnak kéne lennie, politikusi körökben, ott csak képmutatás van” – vélekedett egyikük, s félmegoldásnak érzik az elektromos autók terjedését vagy a multicégek fenntarthatóságra irányuló látszattevékenységeit is. Ugyanakkor az internetről való tájékozódás mellett az oktatás erejében nagyon is hisznek. Fontosnak tartják a pozitív visszacsatolást, a fenntartható magatartásformák jutalmazását, mivel szerintük ez sokkal motiválóbb, mint a káros magatartások szankcionálása. Ezzel egyébként nincsenek egyedül: a pozitív megerősítés magatartásformáló ereje egyike azon kevés kérdésnek, amiben szinte minden generáció egyetért.

Az optimizmus dacára – Y-os sorstársaikhoz hasonlóan – a Z-sek is kissé magukra hagyottnak érzik a korosztályukat, és a mindenkori politikai elit felelősségét emelik ki: „én maximum tíz embert tudok meggyőzni, a kormány pedig több százezret lenne képes” – érzékeltette egyikük.

Forrás: Adobe Stock

Ki a felelős a fenntarthatóbb életmódért?

Az UniCredit Bank és a SteiGen kutatásából kirajzolódik, hogy a különböző generációk eltérően vélekednek arról, kinek a felelőssége az, hogy a fenntarthatóság általános szemléletté váljon. Abban egyetértenek, hogy a mindenkori kormányok felelőssége kiemelkedő: az állami szerepvállalás jelentőségét a válaszadók csaknem kétharmada (65%) a három legfontosabb tényező közé sorolta.

A legfiatalabbak körében a kormány felelősségétől (51%) alig marad el az oktatási rendszer (49%) és a média (44%) említése. Az egyéni cselekvés fontosságát kicsivel több mint minden harmadik válaszadó (38%) emelte ki, ugyanakkor ebben is megmutatkozik a Z és a Baby Boomer generációk magasabb affinitása a köztes generációk szkepticizmusával szemben.

Ugyanez a széttagoltság abban is megjelenik, hogy az egyes generációk szerint milyen hatások formálják leginkább az egyén fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit: míg a társadalom elsöprő többsége (56%) szerint a témával kapcsolatos érzékenyítés az iskolák feladata, az oktatási rendszerrel leginkább érintkező Z generáció a többi korosztálynál magasabbra értékeli az otthoni (57%) és a barátokkal, munkatársakkal történő beszélgetések fontosságát is (59%). A személyes pozitív élmények fontosságában szinte minden korosztály egyetért (54%. Szintén optimizmusra ad okot, hogy a válaszadók 82 százaléka a saját korosztálya felelősségének érzi a fenntarthatósággal való foglalkozást, így arra is van remény, hogy a vacsoraasztalnál folytatott viták során idővel egyetértési pontok alakuljanak ki.

(forrás: Store Insider)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés
ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

Itt a Store Insider új podcast rovata! A #PályázzaProFuturával podcast sorozat hasznos információkkal nyújt segítséget minden pályázni kívánó élelmiszeripari, FMCG-szereplőnek. Kattints tovább a rovathoz!

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

hirdetés

Mutassátok meg, hogy CSR-ral valóban lehet jót tenni! Normál nevezési határidő: október 12.

Kékgalléros konferencia 2021-ben is!

Kiadónk társoldalai

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!