hirdetés
hirdetés

Határkő az élelmiszerek jelölésében

2014. december 13-tól új korszak köszönt be az élelmiszerek jelölésében. Az 1169/2011/EU rendelet alapján megváltozik az allergének címkézése és a tápértékjelölés is. A dátum közel van, ezért az Élelmiszer szaklap rendezvényén alaposan körbejárta a rendelet megalkotásának szempontjait, a felkészülés és a bevezetés egyéb kérdéseit. Az alábbiakban a Dürer Rendezvényközpontban zajló Élelmiszer Akadémia rendezvényről olvashatnak szemelvényeket.

hirdetés

A csordulásig telt Dürer Rendezvényközpontban egy hatásos videó indította el a rendezvényt. Dörnyei Ottília a GfK-tól, illetve Szabó Károly „Carlo” a Kaméleon Reklámügynökségtől egy utcai körkérdés után mutatták be, a fogyasztók mennyire ismerik az élelmiszereken látható jelöléseket, és miket figyelnek ezeken.

A videó is bizonyította, szükséges foglalkozni a jelölésekkel, hisz sokan nem is tudják, mi szerepel a termékeken. Ráadásuk december közepétől még több információt kell értelmezni a fogyasztónak, így még fontosabb, hogy tisztában legyen a megváltozott jelölésekkel. A gyártóknak ezért pontosan kell informálniuk a vásárlókat. Feladatukat nehezíti, hogy élettér, társadalmi státusz és termékkategória szerint is más-más igények léphetnek fel, így széleskörű információkat kell kínálni és lehetőleg egységesíteni a jelöléseket.

A GfK mellett a Nielsentől  is képet kaphattunk a fogyasztói attitűdökről. Mile Gabriella azt boncolgatta, hogy a vásárlók mennyire értik, bíznak az élelmiszer jelölésekben. Egy globális kutatásra alapozva kifejtette, hogy a fogyasztók többsége még nem nézi eléggé a jelöléseket, de, ha mégis, nem feltétlenül érti meg. A vásárlók nehezen boldogulnak, ezért a szakma érdeke, hogy segítse, oktassa a fogyasztót, hogy kell olvasni, értelmezni a címkét, és hogyan tudja ezt a saját hasznára fordítani. Így lehet segítheti a vásárlót, és tudatossá és márkahűvé tenni a fogyasztót.

Miben és hogyan változik az élelmiszerek csomagolása? Miként ellenőriz, szankcionál majd a hatóság? Ezekre a kérdéseket tette fel, és próbált az idő engedte keretek között válaszolni Kovács Krisztina, a Nébih osztályvezetője. Előrebocsátotta: A 1169/2011/EU rendelet magyar nyelvű szövegének helyesbítése, a fordítási hibák javítása jelenleg folyamatban van. Közölte, hogy 2014. december 13-án lejár egy átmeneti időszak, addig használhatók fel a régi jelöléssel ellátott csomagolóanyagok, azután már csak a korábban forgalomba került termékek lehetnek a polcokon a minőség megőrzési idő lejártáig, illetve a készlet erejéig. Kovács Krisztina többek között beszélt arról, hogy mely élelmiszerkönyvek vesztik hatályukat, illetve maradnak érvényben az új rendelet hatályba lépése után. Beszélt arról is, hogy az EU-s rendelet hogyan szabályozza a felelősségi köröket, valamint a származási ország megjelölésének kötelező vagy önkéntes jellegét, illetve hogy mit tartalmaz a jelölések olvashatóságának kérdéséről. Az előadásban szó esett a rendelet újdonságot tartalmazó elemeiről, így az allergének jelöléséről, a dátum, illetve az imitátumok megjelenítéséről, az állítások kérdéséről, és a tápérték, tápanyagok feltüntetéséről. Az előadó érintette az új jelölés hatósági ellenőrzésének várható módozatait. Az előírás betartását a monitorozási terv szerint végzik, a kisebb hibák esetén figyelmeztetnek, a súlyosabb vétségek után bírságot szabnak ki, ennek alapja a tétel értéke (minimum 15-30-50 000 forint), amelyeknél az eset súlyosságát (egészségre veszélyesség, potenciális érintettek köre, ismételt jogsértés) mérlegelve különféle szorzókat alkalmazhat a hatóság.

Szőllősi Réka, az ÉFOSZ titkára előadásában azt fejtegette, hogy milyen új kihívásokat jelent az új szabályozás az élelmiszeripar számára. Hangsúlyozta: Az ipar felkészült, bár vannak még nyitott kérdések, még készülnek hatástanulmányok, útmutatók. A nagy kérdés szerinte, hogy vajon a fogyasztók fel vannak-e készülve a változásra. Jelenleg is zajlanak még bizottsági vizsgálatok, például a származási ország jelöléséről, a transzzsírsavak kötelező jelöléséről és az allergének potenciális jelenlétére figyelmeztető jelölésekről): A tagállamok egy részében már készültek útmutatók, több országban már az is kiderült, hogy 2015-ben még nem büntet, csupán figyelmeztet a hatóság. Az ÉFOSZ titkára megállapította: A különböző termékköröket nem lehet horizontálisan szabályozni, hanem esetről-esetre, a speciális adottságokat figyelembe véve kell szabályokat alkotni. Szőllősi Réka előadásában áttekintette az Európában eddig használt önkéntes jelölési rendszereket, és hogy ezeket hogyan érinti majd a 1169/2011/EU rendelet hatályba lépése. 

Hogy a jelölést milyen eszközökkel támogathatják, arra Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország üzletfejlesztési igazgatója hozott példát. Termékük, a SafeBrand tökéletes eszköz arra, hogy a rendelkezésünkre álló technikai vívmányokkal informálni tudjuk a vásárlókat. Vatai prezentációjában elmondta, az a fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő pillanatot és helyet, amikor és ahol a leginkább meg tudjuk szólítani a fogyasztót. Természetesen, azt is tudni kell, pontosan milyen információkra van szüksége a fogyasztónak, a gyártó pedig kontrollálhatja, ezekből „mit ad meg”. A SafeBrandnek köszönhetően a kereskedő megtudhatja, mit olvasott a fogyasztó, hol szerezte be az információt. A lényeg, hogy egyfajta párbeszéd alakuljon ki a két fél között, a kereskedő valóban azt kínálja, amire a vásárló vágyik, illetve a vásárló is jelezze, mire van szüksége. Mindezt természetesen az előírások betartása mellett.

„Mit tehetnek a piaci szereplők (kereskedők, gyártók), hogy naprakészen megfeleljenek az előírásoknak?” – tette fel a kérdést Kurucz Péter, Brandbank country managere. Az adatbank szolgáltatás a termékadatok rögzítésére szolgál elsősorban, de több célra is alkalmas. Az adatbanknak köszönhetően a fogyasztó minden lényeges információt megtalálhat a termékről, azelőtt, hogy leemelné a polcról, vagy akár betérne egy boltba. A különböző információk egy helyen összpontosulnak, így széles körű információhoz juthat a fogyasztó. A gyártónak/kereskedőnek is ideális a szolgáltatás, hisz ily módon menedzselve van a terméke, sokakhoz eljut, releváns információkkal. Kurucz Péter hangsúlyozta, a termékinformáció mára egyfajta marketingeszközként is felfogható -  igaz, főleg a tudatos vásárlók körében - , emellett alkalmas a forgalom növelésére is.

Vannak olyan termékek, amelyek nem tudják „önmagukon” hirdetni az előírt információkat. Például, egy fogás az étteremben vagy a közétkeztetésben, a boltok csemegepultjainak szereplői vagy a zöldségek és gyümölcsök. Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője erről, pontosabban a nem előrecsomagolt élelmiszerek allergén jelöléséről tartott előadást. Prezentációjában kifejtette, vannak egységes, kötelező információk, amelyeket meg kell jelölni, de országonként változhat, mivel bővítik ki ezek körét. Az viszont általános, hogy az információk hogyan jelenjenek meg. A termékjellemzőknek mindenképpen olvashatónak és elérhetőnek kell lenniük, jól látható helyen, mindenki számára hozzáférhetően. Az információnak még a vásárlás előtt célba kell érnie, és a kereskedő ezért plusz pénzt nem számolhat fel. Az érdeklődők minden információt megtalálhatnak majd az FM honlapján.

Kiss Beáta, a TÉT Platform Jelölési Munkabizottságának vezetője előadásában hangsúlyozta: Pragmatikus és fogyasztóbarát jelölési rendelet született, amelynek célja egy érthető, konzisztens, tényeken alapuló, mindent egy helyen szabályozó jelölési rendszer megalkotása volt, amely segítséget nyújt az egészségtudatos élelmiszerek választásában, és a kiegyensúlyozott étrend kialakításában. A nagy kérdés, hogy mindebből mit érez majd a fogyasztó? Kiss Beáta felidézte az önkéntes jelölések hazai történetét, a 1169/2011/EU rendelet megszületésének kronológiáját, és vázolta, hogy az új szabályozás kapcsán miben változik az önkéntes jelölés rendszere. Hangsúlyozta: a változásokat ismertető edukációs folyamat a lánc minden tagjának közös felelőssége.

A TÉT Platform Jelölési Munkabizottságának vezetőjének ez utóbbi kijelentésével egyetértettek az Akadémia programját lezáró kerekasztal-beszélgetés résztvevői is. Csongovai Tamás, a COOP Hungary kereskedelmi igazgatóhelyettese a rendelet kapcsán felmerülő új feladatokról elmondta: ez elsősorban a több mint 900 sajátmárkás termékük esetében ró rájuk plusz feladatokat. Több mint kilenc hónapja komoly anyagi és emberi erőforrások felhasználásával dolgoznak az előkészületeken, a termékek 70-80% százalékával már elkészültek, és határidőre minden termék esetében megtörténnek a módosítások. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Élelmiszerbiztonsági Bizottságának elnöke kiemelte a fogyasztóvédelem szerepét a rendelet előkészületeiben, valamint beszélt arról az edukációs munkáról, ami a fogyasztóvédőkre is vár az új szabályozás megismertetése érdekében. Farkas Andrea, a Codex Zrt. általános vezérigazgató-helyettese az új, innovatív címke-megoldásokban rejlő kommunikációs lehetőségekről szólt. Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának helyettes vezetője és Kovács Krisztina, a Nébih osztályvezetője a hatóságok szerepéről beszélt a felkészülésben, a folyamatos képzésben, a jogbiztonság érdekében a nem egyértelmű kérdésekben történő állásfoglalások terén. Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Szövetségének elnöke a dietetikusok nevében a rendelet megszületésével kapcsolatban örömének adott hangot. Hangsúlyozta, az új szabályozás révén kellő információ áll majd rendelkezésre az egészséges étrend összeállításához. Ugyanakkor emlékeztetett a információk hitelességének fontosságára, az edukáció szükségességére, valamint az egyéni szükségletek figyelembevételének fontosságára. Pichovszky Domonkos, a CREATEAM kreatív stratégiai igazgatója az új jelölés kapcsán felmerülő kommunikációs nehézségekről szólt, hangsúlyozta az internet szerepének fontosságát a rendeletet ismertető edukációs folyamatban. Szalczer Alfréd, a Salinen Budapest Kft. ügyvezető igazgatója üdvözölte a rendelet megszületését, mivel - amint fogalmazott - ezzel "beköszönt az őszinteség időszaka" az élelmiszerjelölések területén. Ugyanakkor hangsúlyozta: szükség van egy olyan hiteles szervezetre, amelyben bízni lehet az egészséges táplálkozást érintő kérdésekben a különféle - többek között a sófogyasztást kárhoztató - mizériák, tévinformációk elkerülése érdekében.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[158868] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél