hirdetés
hirdetés

Kilenc marketingtrükk, aminek mindig bedőlünk

A Reddit marketingtrükkökkel foglalkozó kommentfolyamából az Adweek összeállítást készített azokról, amelyek nagyon átlátszóak, mégis mindenki bedől nekik. Mindig. 

hirdetés

Én például nehézsúlyú impulzusfogyasztó vagyok, vagyis amikor meglátok valamit, amitől csorog a nyálam, vagy éppen csak azt gondolom, hogy erre most és azonnal szükségem van, akkor azt megveszem, függetlenül attól, hogy akciós-e valami vagy sem. És akkor még mellé gyűjtögetek a boltban ezt-azt. Nyilván nem kocsira kell gondolni és kortárs galériában sem fogott el még soha fogyasztáséhség. Bezzeg, ha lenne rájuk pénzem! Viszont nyilvánvalóan az alábbi kilences listán szereplő trükkök többségének is bedőltem már egyszer-kétszer-sokszor, bár nincs a mellkasomra tetoválva, hogy Tudatos Fogyasztó, de legalább szeretem azt hinni, hogy engem aztán sohasem ver át az árazás. Hát dehogynem! De ezek többségéről én tehetek, főleg azért is, mert rendkívül triviálisak. 

1. Eredeti ár: soha nem is volt

Bemegyünk egy boltba, és az alkalmi akcióktól nem lehet látni, csak most, csak két napig, csak a készlet erejéig tartanak olyan akciók, hogy az eredeti, vagy az ajánlott fogyasztói 1200 forintos ár helyett 600 forintért kínálnak valamit. Ez lényegében annak a belátása, hogy mennyit hajlandóak a boltok engedni ebből az árból úgy, hogy még így is profitjuk származzon belőle. Vagyis a 600 forint még így is a beszerzési ár felett vannak. Az alatt SOHA nem adnak el semmit, miközben az árleszállítás mértékét könnyen tartjuk nagyvonalúnak. Csakhogy a boltok gyakran trükköznek az eredeti/ajánlott fogyasztói árral, sokszor olyan korábbi árat adnak meg, amely egyrészt soha nem létezett, másrészt abból könnyű engedni 50 százalékot is. Ez a gyakorlat Magyarországon jogszabálysértő, amennyiben az eredeti ár soha nem létezett, vagy nem volt tartósan az (mondjuk egy napig került csak 1200 forintba), illetve az akciót követően az "eredeti ár" nem állna vissza 1200 forintra. Ennek ellenére továbbra is sok áruház, bolt kísérletezik vele. 

2. "Extra nagy buri csak egy plusz százasért?"

A kis popcorn 400 forint, a nagy 900, a közepes pedig 800. Ilyenkor azt gondoljuk, hogy nagy csak egy százassal drágább, mint a közepes és a legtöbb ember a nagyot fogja választani. A közepes árazása csak azért történt meg így, hogy a drágábbat mégis kedvezőbbnek tartsuk. Ezt nevezi a marketingirodalom csali-, vagy asszimetrikus dominancia-hatásnak. 

3. Szuvidolt csirke tízezerért?

Az eredeti cikkben kifejezetten éttermek által használt árazási stratégiáról írnak, de mindnyájan találkoztunk már azzal a helyzettel, hogy egy adott termékpalettáról valamit nagyon túlárazottnak véltünk, miközben ahhoz képest egy egyáltalán nem rosszabb minőségű valami (vagy épp ugyanaz, csak más néven) olcsóbbnak számít. Itt a csalihatás egy kifinomultabb verziójáról van szó, az önkényes áradáshoz fogjuk viszonyítani a többi termék értékét is, így akkor is megvesszük az olcsóbbat, ha valójában az még mindig drága, csak az önkényes árhoz képest tűnik olcsónak. 

4. Ha most nem, akkor soha

Olyan esetekben találkozunk ezzel a csapdával, ha az van kiírva az ajánlatra, hogy a készlet erejéig, vagy még két óráig, így olyan termékeket is hajlandóak vagyunk megvenni, amelyekre igazából semmi szükségünk nincsen, de úgy érezzük, hogy ennyiért soha nem is kapnánk meg, ha mégis egyszer szükségünk lenne rá. A beetetés klasszikus formája, legújabb formája a repülős jegyek foglalása (már csak három hely van!), vagy szállodai szobák (egy franciágyas szoba van már csak!).  

5. Tényleg bukik rajta

Vannak olyan esetek, amikor a boltok tényleg nagyon alacsonyan, a beszerzési ár közelében, vagy alatt állapítják meg néhány termék árát, így ezek a tartósan alacsony árú termékek bevonzák a vásárlókat. És mi bemegyünk, és mellettük még egy csomó más terméket is veszünk, amelyek nincsenek leértékelve, vagy drágább, mint máskor szokott lenni. 

6. Fel kell menni a második emeletre

Amikor egy bevásárlóközpontban úgy érezzük, hogy a mozgólépcsők teljesen logikátlanul vannak elhelyezve, akkor tudnunk kell, hogy kereskedelmi szempontból pont úgy épültek, hogy a lehető legtöbb bolton, irányban végigmenj az épületen belül, mert így egyszerűen az ott eltöltött időd megnő és sokkal több lehetőséged lesz találkozni boltokkal, több hatás ér téged vásárlás közben. Ezt a kigondolt tervezést nevezi a marketing Gruen Transfernek, az osztrák származású amerikai építész, a bevásárlóközpontok atyjának nevezett Victor Gruen után, aki rengeteg beváráslóközpontot tervezett az Egyesült Államokban és a világ többi pontján is. Egyébként Gruen urbanista volt, aki gyűlölte a manipulatív elrendezésű bevásárlóközpontokat. 

7. Furcsa végű árak 

Az a helyzet, hogy szeretünk szokatlan végű árak alapján vásárolni, mondjuk 199 forintért valamit, mintha 200 forint lenne, vagy 195 forint, mert egyik sem olyan izgalmas. Miközben emögött az húzódik meg, hogy az agyunkban azz gondoljuk, hogy a 199 közelebb van a 100-hoz, mint a 200-hoz. 

8. De örülni fog ennek a kártyának

A különböző ajándék- és lojalitáskártyák óriási átverések tudnak lenni a cikk szerint, és azt állítja, hogy egy százdolláros ajándékkártya a vevőnek 135 dollárjába kerül Amerikában. Tipikusan utolsó utáni pillanatokban szoktuk ezt választani, bár én még nem vettem soha ajándékkártyát senkinek, így nem tudom, hogy ez így működik-e itthon is. Mindenesetre az ajándékkártyák egy jelentős részét soha nem vásárolják le a megajéndékozottak, mert elfeledkeznek róla, elhagyják.

9. Egyet fizet kettőt kap

Mindig elfeledkezünk arról, hogy a második nincsen ingyen, csupán kettő darab eladása után az egy termékre jutó profitot csökkenti valamelyest a bolt. Vagyis azt kell figyelembe vennünk, hogy az akció előtt mennyi volt a termék ára. Ha akkor egy darabé mondjuk 10 ezer forint, akkor most a kettőből az egyik 16 ezer lesz, a másik pedig "ingyenes". Vagyis 8-8 ezer forintba fog a kettő kerülni. Eközben természetesen még mindig profitot termel egy termék eladási árából a bolt, viszont pont akkor alkalmazzák ezt az árazást, amikor egy nagyobb tételben raktározott, de igazából kisebb keresletű terméktől akarnak megszabadulni a boltok. 

(forrás: Adweek.com/Kreatív Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cik[154714] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél