hirdetés
hirdetés
hirdetés
2020. október. 30., péntek - Alfonz.
hirdetés

Negatív klímatrendek – elkötelezett vállalatok

Számos, a klímaváltozáshoz kapcsolódó társadalmi változás zajlik a világban: klímasztrájkok és klímamenekültek, Greta Thunberg mozgalma diáktüntetésekkel: az éghajlatváltozás hatásai egyre inkább láthatóvá válnak mind hétköznapjainkban, mind pedig a médiában. A környezet védelme és a fenntarthatóság így egyre központibb szerepet kap a vállalati szféra életében is, ennek hatására pedig egyre sürgetőbbé válik annak beavatkozása. 

hirdetés

Szakértők szerint a kihívások száma és nehézségi szintje is fokozódik, egyes akadályozók megszüntetése a várakozásokhoz képest nehezebbnek tűnik.

A globális felmelegedés és klímaváltozás fő okának tartott karbonemisszió 2017-ben, három év stagnálás után 14 százalékkal nőtt, a leggyorsabban Ázsiában. Ez a trend pedig tavaly is folytatódott, méghozzá az elmúlt öt évben a leggyorsabban.

Klíma és hulladék

Az átlaghőmérséklet emelkedésének 2 fok alatt tartása – ami mellett nem következnének be végzetes klímakatasztrófák – 19 milliárd tonnás kibocsátás alatt lenne reális. A világ karbonkibocsátása azonban hamarosan 41 milliárd tonna lesz. Az Egyesült Nemzetek környezetvédelmi programja és más kutatószervezetek által novemberben közzétett jelentés szerint nemhogy a 2 fokos cél, de még az országonként meghatározott hozzájárulások sem fognak teljesülni a dolgok jelenlegi állása szerint.

2018 novemberében az Európai Bizottság hosszú távú uniós stratégiát mutatott be, amelynek célja a klímasemleges gazdaság elérése 2050-re.

Évente 2,1 milliárd tonna hulladék keletkezik a világon. A listát az Egyesült Államok állampolgárai vezetik, akik évente átlagosan 773 kilogramm szemetet termelnek. Az összes háztartási hulladéknak pedig csak elenyésző mennyiségét hasznosítják újra. A fogyasztók a tudatos és felelős csomagolás és hulladékfeldolgozás terén sokat várnak a nemzetközi FMCG-nagyvállalatoktól.

Az ENSZ egy közelmúltban elvégzett nemzetközi kutatása szerint négy országban – Szaúd-Arábiában, Szomáliában, Tanzániában és Magyarországon – nem működik sem környezetvédelmi minisztérium, sem pedig független környezetvédelmi ügynökség, amely több helyen (például Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Belgium stb.) helyettesíti az önálló tárcát. Nemcsak az Európai Unió tagállamai közül egyetlen Magyarország ezen a listán, de kontinensünkön sincs még egy olyan ország, ahol a környezetvédelem ügye csak alacsonyabb szintű képviseletet élvez.

Hazánkban is egyre markánsabban jelennek meg azok a fogyasztók, akik keresik a fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat: növekszik a kereslet az egészségesebb, környezetkímélőbb, fenntarthatóbb termékek vagy az olyan új megoldások iránt, mint amelyeket a megosztásos gazdaság kínál. Hatalmas pénzügyi lehetőség rejlik a körforgásos gazdaságban, az erőforrásokkal való hatékony és felelős gazdálkodásban.

Nyereségesebb, ha fenntartható

2030-ig jelentős feladat áll a vállalatok előtt is abban, hogy megvalósuljanak a fenntartható fejlődési célok (SDG-k). Több elemzésben (például Deloitte, Goldman Sachs) állítják, hogy nyereségesebbek a fenntarthatóan működő cégek. Hiszen az anyagok, az energia és a víz pazarlása pénzpazarlás is, a takarékosság nemcsak környezetkímélő, de megtakarítást is jelent. A hosszú távon sikeres vállalat záloga az olyan vállalatvezető és menedzsment, aki tisztában van a fenntartható fejlődés fogalmával, és képes azt a döntéshozatal során komplexen értelmezni. Alapvetően maga a fenntarthatóság akkor valósulhat meg, ha a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság egyszerre valósul meg. A fenntarthatósági elvek érvényesítése nélkül a vállalatok hosszú távú finanszírozása és működése is veszélybe kerülhet.

A BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) idei felmérésében negatívabb képet mutat a fenntarthatóság helyzetének megítélése mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokat vizsgálva. Az előző évekhez képest kevesebb válaszadó gondolta úgy, hogy javulna a fenntarthatóság állapota. Ennek hátterében a nagyhatalmak elkötelezettségének gyengülése is állhat, lazulni látszik a nemzetközi megállapodások betartásának fegyelme is. Ugyanakkor, bár az Egyesült Államok kivonult a 2015-ös klímaegyezményből, 2018 első felében rekordmennyiségű, 8,6 gigawatt áramot termeltek az amerikai naperőművek.

A szervezet minden évben felmérést készít a nagyvállalatok vezetői körében a fenntarthatóság trendjeiről. Az idei felmérésében a válaszadók úgy látják, hogy továbbra is a vállalati szféra vállalja a legnagyobb szerepet a fenntartható jövő felé való átmenetben Magyarországon. Itthon 2016 után idén ismét a környezeti felelősségvállalás került a vállalatok figyelmének fókuszába, aminek egyik oka az elmúlt években a környezetvédelem területén több szabályozás (a nem pénzügyi jelentéstétel szabályozása, az emissziókereskedelmi direktíva, a Körforgásos Gazdaság Csomag, a kiterjesztett gyártói felelősség szabályozása [EPR] vagy akár a téli energiacsomag) elfogadása lehet.

Hét ajánlás

Egyre inkább elvárás ma már a piaci szereplőkkel szemben, hogy a hét vezetői ajánlás elveihez igazodjanak, amelyek: stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett felekkel, átlátható működés.

A BCSDH-nak „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című ajánlás megalkotásával az volt a célja, hogy olyan alapelveket fogalmazzon meg, melyek a vállalat vezetése szempontjából támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek.

„Hiszünk abban, hogy a fenntartható működés nem opció, hanem üzleti cél. Egyre több hazai vállalatvezető gondolja, hogy a természeti erőforrások felelős felhasználása és az ezekhez kapcsolódó célok, intézkedések megfogalmazása fontos. Egyre több nagyvállalat és kkv ismeri fel, hogy a fenntartható működés versenyelőnyt is jelent, és e cégek vezetői különféle intézkedéseket is ennek szellemében tesznek. Minél inkább törekedni kell rá, hogy a vállalati működés egyre több területét áthassa ez a gondolkodás. Az élenjáró nemzetközi és hazai vállalatok 2025-ig, 2030-ig szóló vállalásai annyira előremutatóak, hogy bizakodóak lehetünk. Arra pedig nagyon büszke vagyok, hogy tagvállalataink elindultak a karbonsemleges működés irányába, és van, amely már el is érte azt ” – mondta el Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A nagyvállalatok lehetnek a gazdaság átalakulásának motorjai. Nagy hatással vannak márkáikon keresztül a fogyasztókra is, ami segítheti a fenntarthatóbb fogyasztói környezet kialakulását. Nem szabad azonban megfeledkezni az úttörő kkv-k fontosságáról sem.

A BCSDH ma már 90 tagvállalatot tömörít, és nem csupán elméleti, de gyakorlati megoldásokon is dolgozik, valamint megoszt jó gyakorlatokat. Tagvállalatai állítják elő a hazai GDP 30 százalékát.

A pénzügyi szektor hozza el a megoldást?

„Az utóbbi évek egyik legdinamikusabb változása a pénzügyi szektorban zajlik, ami meggyőződésem szerint az egyik kulcsa a változások felgyorsításának – fogalmazott az igazgató, aki hozzátette: – A pénzintézetek ma már egyértelműen megnézik, hogy hová helyezik ki a pénzüket, hogy milyen az adott vállalat fenntarthatósági teljesítménye. Ugyan a bankoknak még nincs egységes minősítőrendszerük, ám több intézmény nyíltan is kijelentette, hogy nem fektetnek pénzt környezetszennyező cégekbe, a meglévő befektetéseket pedig fokozatosan kivonják azoktól. A nyugdíjalapok pedig szintén kivonják a fosszilis energiára építő vállalatokból a befektetéseiket.”

A szervezet igazgatója 2005 óta foglalkozik fenntarthatósággal, és mint elmondta, volt alkalma nyomon követni a terület fejlődését. A fenntarthatóság eleinte egyet jelentett az adományozással, önkéntességi programokkal a társadalmi felelősségvállalás részeként, ma pedig már egyre inkább stratégiai szintre emelkedik és tesz a változásokért. „Nagyban múlik azon, hogy mennyit tud tenni egy cég a fenntarthatóságért, hogy mi az alapműködése; hol szeretne értéket teremteni? A cég küldetésén és filozófiáján áll vagy bukik az egész. Az élelmiszeriparban például nagyon sokan már a lokalitásra törekednek, igyekeznek megvalósítani a helyi alapanyagokkal végzett gyártást. Helyi beszállítókkal dolgoznak, sőt támogatják is fejlődésüket, hogy meg tudjanak felelni a minősítési rendszerüknek” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

forrás: 123rf.com
forrás: 123rf.com

A szakember szerint ma egy felelős cég már nem engedheti meg magának, hogy ne mérje a kibocsátásait, illetve ne vegye figyelembe, hogy az milyen veszélyeket hordoz. „Azt szorgalmazzuk, hogy a problémák megoldásában aktívan vegyenek részt. Fektessenek megújuló energiába. Arra biztatjuk a cégeket, hogy mérjék saját, fenntarthatósági teljesítményüket, emellett hogy milyen hatásokkal járhat a működésükre a klímaváltozás, és mit tudnak tenni a klímavédelem területén. Osszák meg egymással tapasztalataikat és gyakorlatukat” – részletezi.

A BCSDH, a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére létrejött Körforgásos Gazdaság Platform nem csupán piaci szereplőket, hanem állami vagy szakmai szervezeteket fog össze. A platform a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében összefogást és tudásmegosztást sürget a vállalati, kormányzati és tudományos szféra között.

„A következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. A föld vízkészletének csak 0,007 százaléka áll rendelkezésre felszíni vízként, ehhez tudunk közvetlenül hozzáférni. Egy vízválság küszöbén állunk.”Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese, az MTA doktora - A hatékony klímaadaptáció alapja a víz – Action 2020 BCSDH

 

 

Schäffer Dániel
a szerző cikkei

(forrás: Store Insider magazin 2019/10.)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés
ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

hirdetés

Célunk, hogy megtaláljuk a hazai legszebb és legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásokat. Normál nevezési határidő: 10.30. Meghosszabbított nevezési határidő: 11.06.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Újrahasznosítottuk 2019 egyik legsikeresebb KREATÍV rendezvényét: itt a Green Wave 2020! November 18-án fókuszban a fenntarthatóság és a marketing!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!