hirdetés
hirdetés
hirdetés
2020. november. 30., hétfő - András.
hirdetés

Negyedszázados a Magyar Édességgyártók Szövetsége

A tavalyinál erősebb szezonban bíznak az édességgyártók. Ezt a Szövetség elnöke szerint többek között a növekvő választék és a fogyasztók minőség felé fordulása is indokolja.

hirdetés

Rendhagyó sajtótájékoztatóján a húsvét mellett fennállásának 25. évfordulóját is ünnepelte a Magyar Édességgyártók Szövetsége. Sánta Sándor, a Szövetség elnöke azzal kezdte, hogy a visszaemlékezés mellett természetesen beszélünk majd a jövőről is. Vajon öt, vagy tíz év múlva is ugyanennyire népszerűek lesznek az édességek? Esetleg megújul az összetételük? Ezt ebben a pillanatban még csak találgatni tudjuk, az azonban biztos, hogy az idei tavasz jó idővel és rengeteg húsvéti édességgel jelentkezett. Ez nem meglepő, hiszen az édességgyártók a húsvét három hónapját tartják az egyik, ha nem a legfontosabb szezonnak. Figurás csokoládéból ugyanis ilyenkor fogy a legtöbb, még a karácsonyt is lekörözve. (Fontos, hogy ez a teljes édességmennyiség tekintetében nem igaz, csak a figuráknál.)

A húsvéti szezon számokban


Milyen hosszú: Sokaknak tűnhet úgy, hogy évről évre növekszik a szezon hossza. Az igaz, hogy jóval a húsvét igazi időpontja előtt találkozhatunk az ünnepi desszertekkel, de amikor a húsvéti adatokról beszélünk akkor 3 hónappal szoktunk kalkulálni. A Nielsen is mindig 3 hónap alatti eladott mennyiséget közöl
Húsvéti édességekből kisebb forgalmat bonyolított le a tavalyi szezonban az élelmiszer-kiskereskedelem, mint egy évvel azelőtt – ismertette a Nielsentől kapott legfrissebb adatokat az elnök. 3,6 milliárd forintért, mintegy 768 tonna csokoládétojást, csokoládényulat és egyéb ünnepi ajándékot adtak el a boltokban a tavalyi húsvéti időszakban, három hónap alatt. Értéket tekintve 7 százalékkal, mennyiség szempontjából pedig 10 százalékkal csökkent a forgalom a tavalyelőtti húsvéti szezonhoz képest. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat Kiskereskedelmi Indexe. (Érdekes adatok azért is, mert a karácsonyi szezon 7%-os értékbeni növekedést mutatott. Ez még így is csak 656 tonna figurás édességet jelent)
A csokoládényúl még mindig a legkedveltebb: Továbbra is a nyúl- és a tojásfigurák dominálnak ezen a piacon. A szezonális édességek teljes – forintban mért – forgalmából a csokoládétojás piaci részesedése 39 százalék, a csokoládényúl mutatója pedig 41 százalék maradt. (3. éve vezetnek a nyulak) Utánuk, szintén érték szempontjából tavaly a hagyományos és a speciális húsvéti csomag következik, együttesen 10 százalékos aránnyal.
Az egyéb csokoládéfigurák, azaz kacsa, bárány és csibe aránya 8 százalékot ért el múlt évben, csakúgy, mint tavalyelőtt. A játékot is tartalmazó ajándékcsomagok 2 százalékos részesedést értek el a 2016-ös szezonban.
Ami a bolttípusok súlyát illeti, a húsvéti édességek teljes – értékben mért – forgalmából a hipermarket változatlanul 49%-ot tett ki a legutóbbi húsvéti időszakban. A diszkont mutatója 24 százalékról 23-ra csökkent, míg a lánchoz tartozó többi üzleté 24-ről 25 százalékra nőtt. Az önálló boltok stabilan 3 százalékon állnak.

Táblázat. Csokoládéból készült húsvéti édességek értékben mért kiskereskedelmi forgalmából az egyes termékek piaci részesedése a legutóbbi évek szezonjában. Százalékban.

Termék

 

2015

2016

Nyúl

 

41

41

Tojás

 

39

39

Egyéb (kacsa,

bárány, csibe)

 

7

8

Hagyományos és speciális csomag

 

10

10

Édesség csomag ajándékkal

 

3

2

 

Táblázat. Csokoládéból készült húsvéti édességek értékben mért kiskereskedelmi forgalmából az egyes bolttípusok piaci részesedése a legutóbbi évek szezonjában. Százalékban.

Bolttípus

2015

2016

Hipermarket

49

49

Diszkont

24

23

Lánchoz tartozó üzletek

24

25

Önálló boltok

3

3

 

 

 

 

Figurák – a kollégák is számíthatnak ajándékra


Szövetségünk tavaly év végén készíttetett átfogó kutatása szerint a vásárlók háromnegyede vásárol az ünnepi időszakban csokoládéfigurát, átlagosan 5 darabot – magyarázta Sánta Sándor. A vásárlók kétharmada saját gyermekének vagy unokájának vásárol majd, de minden második vásárló partnerét, házastársát (is) meglepi vele. Minden negyedik-ötödik csokimikulás-vásárló a barátokra, kollégákra (is) gondol.
A csokoládéfigura vásárlásakor az elsődlegesnek ítélt szempontok magához a csokoládéhoz kötődnek: a legfontosabb, hogy valódi csokoládéból készüljön, illetve az ízesítés (tej, ét, fehér, ízesített). Harmadlagos szempont az ár, ezen túl a többi szempont (méret, márka, csomagolás) szerepe viszonylag kiegyenlített.
A közepes méretű (k. 20 cm-es, 60-100g körüli) figurák a legkeresettebbek, a vásárlók háromnegyede tervez ilyet vásárolni, és kétharmaduk ebből tervezi a legtöbbet venni. A kisebbekből (10 cm, 50 g körüli) a vásárlók harmada tervez vásárolni (negyedük ebből venne a legtöbbet), míg az óriás méret kevésbé népszerű (csak 8% vásárolna ilyet).

Csokoládépiac Nyugat-Európában


Sánta Sándor szerint az édességpiac még mindig képes fejlődni. A Nielsen néhány hete kiadott kereskedelmi analízise szerint Nyugat-Európában az élelmiszerpiac növekedésének 61 százalékát a frissáru és az édesség/snack eladások adták. A felmérés adatait szolgáló kilenc legjelentősebb nyugat-európai piacon a vásárlók 4,3 mrd euróval többet költöttek 2016-ban FMCG termékekre, mint 2015-ben. Ez 2015 és 2016 között 0,9 százalékos növekedést jelent. Ebből a frissáru 1,6 mrd euró volt, (38%) ezt követte az édességek kategóriája, 1,0 mrd euró, (23%) valamint az alkoholos italok, 849 millió euró (20%). Ez a három kategória jelentette a 2016-os FMCG piacnövekedésnek 80 százalékát.



Kiknek köszönhető a növekedés?


A top 10 legnagyobb gyártón kívüli cégek adták a növekedés 70 százalékát, míg a kereskedelmi láncok saját márkás termékei a maradék 30-at. A 10 legnagyobb cég 430 milliós csökkenést tapasztalhatott a vásárlói költésekben. A teljes édességpiac 0,9 százalékot nőtt mennyiségben, az árak a szektorban pedig 1,1 százalékkal nőttek. A csokoládé a 9 ország FMCG piacának 3,5 százalékát teszi ki, ami 2015 és 2016 között 1,8 százalék értékbeni növekedést, és 0,5 százalék mennyiségbeli csökkenést jelentett. A csokoládéárak átlagosan 2,4 százalékkal nőttek.

Új trendek az üzletekben


Az elnök a trendek ismertetését azzal kezdte, hogy elmondta: Hosszú évek munkájának eredménye, és büszkék vagyunk rá, hogy ez részben a Szövetség tudatos kommunikációjának érdeme, de a bevonómasszából készült csokoládék úgy tűnik teljesen kikopnak a kereskedelemből. A valódi csokoládéból készült figurák értékbeni részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már 93 százalékos részesedéssel büszkélkedhetnek. Olyannyira igaz ez, hogy a legnagyobb hipermarketláncban a fő gondolasoron táblák hirdetik, hogy minden ott található termék valódi csokoládéból készült.
Tavaly vált először igazán látványossá a speciális igényeket kielégítő édességválaszték bővülése, ami idén sem maradt abba. Glutén, cukor, laktózmentes édességek és paleo nyuszik is találhatóak a választékban.
Ezen kívül még minket is mindig meglep a hagyományos édességeknél a hihetetlen ízválaszték. Cukorkával, ismert alkoholmárkákkal, diákcsemegével töltött figurák és tojások sokasága közül válogathatunk az üzletekben. Ugyanígy az alapcsokoládé is sok esetben karamell, vagy gyümölcsdarabkákkal, esetleg mentollal van ízesítve.
A leglátványosabb azonban az ajándékok térhódítása. Szinte minden nagyobb márka jelentkezett olyan húsvéti édességösszeállítással, amely mellé nagy értékű ajándék, a legtöbb esetben plüssfigura van csomagolva. Ezek ára általában 2,5 és 5000 forint között van, ami így kicsit el is torzíthatja a jövő év értékesítési eredményeit.
A teljes édességpiacon megfigyelhető, hogy értékben növekszik, mennyiségben pedig enyhén csökken a piac. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a fogyasztók a jobb minőség felé kezdenek fordulni, azaz inkább kevesebb, de drágább édességeket választanak.
25 éves a Magyar Édességgyártók Szövetsége
Beruházások, innovációk és reformtermékek sokasága jelzi, hogy a hazai édesipar készen áll a megerősödésre - jelentette ki Sánta Sándor. Kérdés, hogy a hazai - versenyképességi szempontból a magas adók miatt hátrányos - gazdasági környezetben meddig bírja a versenyt nyugati, és regionális versenytársaival.
A Magyar Édességgyártók Szövetségét 25 évvel ezelőtt alapította 12 vállalat. Érdekes, hogy ezek közül ma már csupán egyetlen olyan van, amelyik ugyanabban a formában, ugyanazokkal a tulajdonosokkal és ugyanazon a néven működik. Ma már 25 tagunk van, termelésük a hazai piac több, mint 85 százalékát adja.

Beruházások az elmúlt 25 évben


Ipari édességgyártásról Magyarországon 1868-tól kezdődően beszélhetünk. Azóta sokminden történt, mi most az elmúlt 25-30 év eseményeit próbáljuk röviden összefoglalni.
A szakágazat egyik legnagyobb szereplője a Nestlé, melynek anyacége több mint 100 éves múltra tekint vissza, Magyarországon pedig a privatizációt követően, 1991-ben kezdte meg tevékenységét, a nagy múltra visszatekintő szerencsi és diósgyőri csokoládégyárak megvásárlásával. (Szerencsen 1923 óta működik csokoládégyár, Diósgyőrön először ételgyárként működött az üzem, majd 1962-ben kezdték meg a csokoládé- és ostyagyártást – akkor még mindössze évi 875 mázsás termeléssel.) Jelenleg két „szerencsi” elnevezéssel találkozhatunk, az egyik a Nestlé „Szerencs” márkanév alatt forgalmazott termékei, a másik a „Szerencsi Bonbon” termékei – ahol a márkanevet birtokló tulajdonosok 1996-ban alapították gyárukat.)
A hazai édesipar meghatározó vállalatai közé tartozik a korábban Jacobs-Suchard, majd Kraft Foods néven működő amerikai vállalat is. 2012-ben a KRAFT Foods International kettévált (KRAFT és Mondeléz), így a magyarországi gyára már a Mondelez csoporthoz tartozik. A Mondeléz Hungária Kft. Magyarországon piacvezető a csokoládé, keksz és cukorka termékkategóriákban. A Mondelez International csoporthoz tartozó Győri Keksz Kft. székesfehérvári üzemében és a győri üzemben történik a termelés. 2014 őszén a cég három új gyártósort helyezett üzembe Székesfehérváron, ahonnan az egész európai piacra is gyártanak csokoládé termékeket.


Meghatározó édesipari cég a Detki Keksz Kft. is, amely 1982-ben kezdte meg működését, és azóta több beruházással bővítette az üzemet, miközben az egyik vezető szereplővé vált a hazai kekszpiacon.
Családi vállalkozásként alakult a Göteborgs Food Budapest Zrt. 1993-ban, ma már azonban a közép- és kelet-európai térség egyik vezető gyártója a saját termékkörében. Elsősorban bevonómasszát, fondant, krémtöltelékeket, fagylaltmártókat és egyéb édesipari félkész termékeket gyártanak, svéd recept alapján.
Magyar tulajdonban van a Felföldi Édességgyártó Kft. is, ami az 1990-es években kezdett édesipari termékek gyártásával is foglalkozni. Az Urbán és Urbán Kft. szintén családi vállalkozásként indult, majd 1994-ben alakult Kft.-vé. Termékeik között található töltött ostya, édes kekszek, mézes puszedlik és sajtos tallér is. 2014. decemberében átadásra került Rétságon egy újabb édesipari üzeme.


Több olyan külföldi tulajdonban lévő cég leányvállalata is települt Magyarországra, amely a vállalatcsoporton belül egy adott termékkört gyárt, innen ellátva más piacokat is, jellemzően exportra termelve. Ilyen vállalat például a HARIBO Hungária Kft. Magyarországi története 2000-ben, a nemesvámosi gyár építésével kezdődött, a termelés 2002 nyarán indult meg. „Tiszta” gumicukrokat, cukrozott termékeket és habosított termékeket is gyártanak itt. 2013-ban több mint 3 milliárd forint invesztálásával tovább bővítették a gyárat.
A HAAS cég magyarországi működése 1989-ben kezdődött meg, PEZ cukorkák gyártásával. Egy 2010-es beruházás eredményeként Ausztriából teljes egészében Magyarországra telepítették a PEZ cukorkák gyártását, ezzel Európa egyetlen PEZ előállítójává váltak.

Hogyan és mit vásároltunk – akkor és most


Talán a legjobban mérhető és látható változás a fogyasztói ízlésben, hogy megszerettük az étcsokoládét. Míg 2012-ben az akkori fogyasztói kutatásunk szerint az emberek 27 százaléka mondta, hogy étcsokit eszik a legszívesebben, ma ez a szám már 34 százalékra emelkedett. Érdekes, hogy a Budapestiek (42% kedvence) és az 50 felettiek (52% kedvence) járnak elöl az étcsoki fogyasztásában.
A Szövetség alakulásának idején az egészséges életmód még inkább azt jelentette, hogy mondjuk leszokunk a dohányzásról, de a csokoládéval senkinek sem volt baja.


Ma két fő irányzat figyelhető meg az emberek és a csokoládé mindennapi viszonyában: az egyik a kézműves csokoládék térhódítása, a másik pedig a különböző reformcsokoládék divatossá válása.
Annak ellenére, hogy legújabb kutatásunk szerint az emberek több, mint fele (54%) szerint az édességek esetében nem számít az egészségesség, csak az ízélmény, mégis az édesipar egyik legdinamikusabban fejlődő kategóriája, az úgynevezett „healthy”, azaz egészséges. Megfigyeléseink szerint ennek a termékcsoportnak a piaca bővül a legdinamikusabban. Kis túlzással, de az egész iparág a healthy kategóriában keresi a növekedési lehetőséget. Az egészségpolitikusok felől érkező nyomás a kereskedelmi láncokat is megszólította, Angliában már a legtöbb nagy lánc, Magyarországon még csak a Lidl vezette be az egészséges kasszazónát. Ami érdekes, és mind saját tagvállalati felméréseink, mind a nagyobb piackutató cégek közleményei alátámasztják, hogy ez egyelőre egy felülről táplált igény, azaz a vásárlók még nem nagyon fogadják el az új termékeket. Ami viszont mostanra már egyértelművé vált, hogy olyan arányú fogyasztói edukációs kampány vette kezdetét – globálisan is – hogy ez az irányzat megkerülhetetlen lesz. Nem csupán cukorcsökkentett termékek, de a különböző táplálékérzékenységben szenvedők számára is kínálnak megoldásokat a cégek.

NETA, TFA, Cukorcsökkentés


Az ipar életében a Szövetség megalakulása utáni majdnem 20 év viszonylag nyugalomban telt. A három meghatározó esemény, amely megrengette és – a NETA esetében mindenképpen - majdnem ellehetetlenítette a hazai édességgyártást, az mind az elmúlt hat év során történt.
2011-ben vezették be a Népegészségügyi Termékadót, amely komoly terhet rótt a hazai édesiparra, és ma is komoly versenyhátrányt jelent a külföldi termékekkel szemben.
2013-ban, egyik elsőként Európában Magyarország bevezette a TFA rendeletet, azaz a termékek transzzsírsav tartalmának szabályozását. Ez a változás szintén nem volt könnyű, hiszen technológiai újítások és beruházások voltak szükségesek hozzá, viszont példás gyorsasággal és együttműködően sikerült megvalósítani, így már több éve nincsenek TFA tartalmú termékek a hazai piacon.
Tavaly több európai uniós tagországgal együtt Magyarország is aláírt egy úgynevezett cukorcsökkentési keretmegállapodást, amelyben arra tett szándéknyilatkozatot, hogy 2020-ig 10 százalékkal csökkenti az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmát. Erre a változtatásra az édességgyártók is készülnek, sőt proaktív módon az Élelmiszerforgalmazók Országos Szövetségével közösen önkéntes vállalásokkal már el is indultak a kitűzött cél irányába.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés
ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

hirdetés

A HR és a vezetés szerves része, hogy értsük a munkavállalóban végbemenő folyamatokat. Webináriumunkon azok a szolgáltatók mutatják be gyakorlati megoldásaikat, akik egy szervezet emberi működésével kapcsolatos kérdésekre adnak válaszokat. HR-eseknek ingyenes!