hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. december. 05., vasárnap - Vilma.
hirdetés

Részvénytársaságba mentett szövetkezeti értékek - exkluzív interjú Csepeli Lajossal

Gróf Károlyi Sándortól a 15 éves Coopig

 „Szövetkezet” – vannak, akik számára ez némileg negatív töltetű, „szocialista” szó. Pedig a valódi tartalma egészen más. Történelminek számító, nagyon emberi együttműködési forma ez, amelyet „hivatalosan” először 1844-ben Nagy-Britanniában hoztak létre. Hazai története is elmúlt már százéves. A legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncok között van egy, amelynek gyökere a szövetkezeti múltba nyúlik. A cég – a Coop – szervezeti formája azóta megváltozott, ám a szövetkezeti értékeket ma is vallják, vállalják és képviselik. Ezekről kérdeztük Csepeli Lajost, a Co-op Hungary Zrt. igazgatóságának elnökét.
(Az Élelmiszer novemberi számában megjelent interjú teljes változata.)

hirdetés

Sokak tudatában – tévesen – a szövetkezeti eszme és forma a szocializmussal fonódik össze, pedig ennek az együttműködési formának ennél jóval tekintélyesebb a történelmi múltja…

Csepeli LajosValóban sokakban él ez a téves kép, pedig a szövetkezeti eszme és forma már több mint 170 éve megjelent Nagy Britanniában, Magyarországra pedig az 1800-as évek végén érkezett – vagyis igaztalanul vádolják ezt az együttműködési formát ezzel a „rossz” rokonsággal. (Kis nemzetközi és hazai szövetkezeti múltidézőt találhatnak a cikk végén – a szerk.) Ugyanis a szövetkezés, a szövetkezeti eszme a világgazdaságban sem a kapitalizmushoz, sem a szocializmushoz nem kötődő forma, mindenkor ezektől független működött, és szerencsére működik ma is. A hazai szövetkezetek sorsa az elmúlt évszázadban igen „kalandosnak” mondható, voltak fényes időszakok – mint például a Hangya Szövetkezet diadalmenete – éppúgy, mint sötét, viharos évtizedek. Nagyon örülhetünk, hogy mindezek után a mai napig sikerült megőriznünk, átmentenünk a szövetkezeti eszme alapértékeit. Minket, kereskedőket – cooposokat – ebből a históriából szorosan az ÁFÉSZ-ek sorsa érint. Ezekre a szövetkezetekre rossz idők jártak az elmúlt két évtizedben. A törvényi szabályozás bizonytalansága, lebegtetése, a szövetkezetekkel szembeni kiszámíthatatlan, rendre változó politikai akarat volt az egyik legfontosabb – ha nem a fő – oka, hogy mintegy „menekültünk” a szövetkezeti formából a részvénytársaságokba. Nevet is változtattunk, ma már Coopként ismernek bennünket, ugyanakkor vállaljuk a szövetkezeti múltunkat, hiszen abban nőttünk fel, és annak értékeit a jelenlegi részvénytársasági formában, a rendszerváltozás utáni gazdasági környezetben is megtartottuk… és én ezt nagyon fontosnak tartom.

Melyek azok a szövetkezeti eszméhez kötődő alapértékek, amelyeket sikerült megőrizniük?

Olyan értékek ezek, amelyek nem jellemzőek a kapitalizmusra, és végképp nem azokra a áfészmultinacionális vetélytársainkra, amelyekkel a piacon meg kell küzdenünk. Az egyik ilyen érték a munkavállalóinkhoz fűződő kapcsolat. Nálunk a mai napig „törzsgárdaszemlélet” uralkodik, mi jellemzően hosszú távra kötünk szerződést munkatársainkkal, nagyon sokan vannak a mintegy 32 ezer dolgozónkból, akiknek ez az egyetlen munkahelyük, nálunk kezdtek el dolgozni, és tőlünk mennek nyugdíjba – és ezt nem a kimagasló jövedelem miatt teszik, mivel azt nem áll módunkban nyújtani. Nálunk a béke légköre uralkodik, minden átlátható, a dolgozók tudják, ki a főnök, mi az elvárás, és ezt a kiszámíthatóságot az emberek szeretik. Egy multinál szakadék tátong a „főnök” és a „beosztott” között. Ha valaki egy multihoz megy dolgozni, kap egy határozott (és rendszerint rövid) időre szóló szerződést, amely nem nyújt jövőképet. Ezzel szemben, aki vidéken él, és nálunk vállal munkát, stabilitást kap, érezheti, hogy a munkahelye biztos, és ez lelkiekben is biztonságot nyújt neki – ami szintén óriási érték. Mi, „szövetkezeti vezetők” másként szocializálódtunk, számunkra teljesen természetes, hogy munkatársaink nemcsak munkaerőként, hanem emberként is fontosak. Óriási előnyünk még, hogy jellemzően ugyanazon a településen élünk, ahol dolgozunk, és ez pluszkötődést ad a rendszerhez. A vásárlónak is fontos az állandóság, a személyes kapcsolat, hogy mindig ugyanazzal a személyzettel, boltvezetővel találkozik.

Az első érték tehát a munkatársaikhoz fűződő hosszú távú kapcsolat, a munkahelyek biztonsága.

Ezt egészíti ki egy másik erősség, a vezetők stabilitása. Egy vállalatnál éppen annyira fontos a vezetés állandósága, mint egy ország esetében. Nem hiszek abban, hogy – bármilyen tehetséges legyen is valaki – néhány év alatt csodát tud művelni. Nálunk csaknem a teljes vezetőségről elmondható, hogy évtizedek óta dolgozik itt, sokaknak ez az első és egyetlen munkahelyük. Ezt a stabilitást a szállítóink is értékelik, hiszen míg egy multinál többnyire két-három évente új partnerrel kell tárgyalniuk, nálunk ez a kapcsolat akár 20-30 évig is változatlan, stabil. Vagyis a vezetőség kiszámítható, összeszokott, jó csapat. A következő érték az identitásunk: itt élünk, magyarként. Amikor a rendszerváltáskor fordult a világ, akkor persze nekünk is alkalmazkodnunk kellett. Be kell vallani, néhány dolgot ellestünk a multiktól – itt elsősorban a kereskedelmi kultúrára gondolok, arra a gondolkodásmódra, amelyet mi nem tanultunk az iskolában. Az ekkor tanultakból mi szépen építkeztünk, és elég hamar rájöttünk, hogy a magyar kereskedőnek össze kell fognia a magyar gyártóval. Mi mintegy 1650 településen vagyunk jelen, több ezer üzlettel, kire számíthatnának a helyi termelők – akiknek a multik által elvárt volumen elérhetetlen –, ha nem ránk? Mi voltunk hosszú éveken át az a kereskedelmi partner, amely nagyban hozzájárult vidéken a munkahelyteremtéshez, illetve -megőrzéshez. A szövetkezetek, illetve a Coop nagyon komoly értékének tartom, hogy magyarként tudtunk gondolkodni, viselkedni, döntéseket hozni. Örülünk, hogy a mai politikai vezetés kifejezetten preferálja ezt a szemléletet.
olimpiaMég néhány olyan megőrzött érték csupán felsorolásszerűen, amely kifejezetten fontos a számunkra: a korrektség, megbízhatóság minden vonatkozásban, a beszállítókkal kötött megállapodásoktól kezdve az áruk és az adók kifizetéséig, a társadalmi szerepvállalás az országos szinttől – amire a legjobb példa az olimpiai mozgalom arany fokozatú támogatása – a regionális jelenlétig, amelyben óvodák, iskolák, színházak segítése egyaránt megtalálható. Vagyis a „Coop. A jó szomszéd” szlogen nemcsak a vásárlókra vonatkozik, hanem a társadalmi szerepvállalásra is. Mi nemcsak a vevők, hanem a segítséget igénylők számára is karnyújtásnyira vagyunk. Erre a társadalmi szerepvállalásra országszerte rengeteg példa van, erről (is) híres, és erre (is) büszke a Coop. Erényünknek tartom a szociális érzékenységet, amely szintén összefügg a szövetkezeti alapokkal. Ahonnan a Coop indult, az máig meghatározza vezetőinek gondolkodásmódját, így mi olyan emberek vagyunk, akik mind emberi, mind üzleti környezetükben szociális érzékenységgel élnek.

Visszatérve a Coop üzletlánc 1995-ös létrehozásához. Már szó esett a bizonytalan, lebegtetett törvényi szabályozásról, de emellett nyilván más tényezők is szerepet játszottak a döntés megszületésekor.

Egyrészt éreztük, hogy minket is könnyen utolérhet a téeszek szomorú sorsa, és nagyon nem szerettük volna, ha „kiénekelnék” a szánkból a sajtot. Józan paraszti ésszel úgy gondoltuk, hogy az állandó politikai váltások miatt ne vesszen kárba mindaz, amit több évtizeden keresztül felépítettünk. Ezért határoztunk úgy, hogy a szövetkezeti törvény hatálya alól „bemenekülünk” a gazdasági törvény hatálya alá, ami jóval védettebb a politikai széljárások ellen. Döntésünk másik mozgatórugója szakmai volt. Kárhoztathatjuk a multinacionális kereskedelmet, de egy dolog miatt jó, hogy bejöttek – még ha helytelen is volt ilyen, Európában példátlan módon kaput nyitni nekik. Ez az ok pedig, hogy sokkal színvonalasabb kereskedelmet hoztak be, versenyt teremtettek, és ezzel minket, magyar kereskedőket is rádöbbentettek, hogy csak minőségi kereskedelemmel lehet a pályán maradni. Így döntöttünk a franchise rendszer mellett, amelynek szigorú szabályai vannak, egyre több figyelmet – és pénzt – fordítottunk a marketingmunkára, sok mindent próbáltunk a multik módszereiből a mi rendszerünkbe adaptálni. Nem átvettük ezeket a dolgokat, hanem a helyi körülményekhez igazítottuk, hiszen teljesen más az, ha egy multinak országos szinten van száz boltja, főleg városokban, mint a mi esetünk, hogy a kisboltokkal együtt több mint 5000 üzletből áll a hálózatunk.

Tízéves múltra tekint vissza a Coop Euro, amely egyike a Coop szövetkezeti múltban gyökerező nemzetközi kapcsolatainak.

A szlovák, a cseh és a magyar szövetkezeti rendszer hozta létre a Coop Eurót pozsonyi székhellyel. Később csatlakozott ehhez a társuláshoz Bulgária is. A szövetkezés céljai között szerepel egyrészt a folyamatos szakmai eszmecsere, másrészt a kereskedelmi együttműködés. Egymás termékeit saját országunkban forgalmazzuk, emellett vannak közös márkatermékeink is, amelyeket mind a négy országban piacra juttatunk, valamint közösen importálunk olyan termékeket, amelyekből mindegyik érintett ország behozatalra szorul.

Ezekben az országokban hogyan zajlott a szövetkezetek „kilábalása” az úgynevezett szocializmusból?

Eltérően. Mi, magyarok jártunk az élen a modellváltásban, de azóta már Szlovákiában is „felpörögtek” az események, Csehországban is megindult valami. Bulgáriában szintén érzik már, hogy valami mást kellene tenni, de ott egyelőre még más a helyzet, náluk még az állam támogatja a szövetkezeti rendszert – ezt a jelenséget mi már vagy harminc éve elfelejthettük. Ugyanakkor elmondható, hogy a nálunk már lezajlott átalakulási folyamat mindegyik országra vonatkoztatva modellértékűnek tekinthető.

Tőlünk nyugatra is működik a Coop-rendszer, velük milyen a kapcsolatuk?

Jó kapcsolatunk van például az olasz, a finn és a norvég Cooppal, velük főleg szakmai jellegű az együttműködésünk, de például a törzsvásárlói rendszerünket a norvég Cooptól vettük át.

Mennyiben más a nyugat-európai Coopok helyzete?

Őket sosem fenyegette semmiféle politikai veszedelem, nem volt kaotikus a helyzet, ezért meg tudtak erősödni, nagyon stabil a helyzetük. Skandináviában, Svájcban és Olaszországban a Coop-rendszer nagyon erős, ezekben az országokban kimondottan jó pozíciókat foglalnak el a multikkal szemben. Hasonló mondható el Szlovákiáról is, ahol nem engedtek akkora teret a multik térnyerésének, mint nálunk.

Nagy-Britannia, 1844

Az első szövetkezetek az ipari forradalom idején – és következményeként – jöttek létre Nagy-Britanniában. Fő elvük és célkitűzésük a szolidaritás, a közös munka, a demokratikus igazgatás megteremtése volt. „A huszonnyolc, magát „becsületes rochdale-úttörő”-nek nevező angol takács 1844-ben aligha sejthette, hogy szövetkezetük előképe lesz az Európa-szerte megalakuló fogyasztási szövetkezeteknek… Magyarországon először a budai és pesti hivatalnokok alakítottak fogyasztási szövetkezetet 1863-ban Pest-Budai Fogyasztási Egylet néven.” (Kereskedő-világ c. könyv, 2007)

A hazai úttörők

hangyaA magyar szövetkezetek atyjának tekintett Gróf Károlyi Sándor indítványára 1881-ben megkezdte működését a Gazdakör, majd 1896. január 16-án elnökletével megalakult a Magyar Gazdaszövetség. Ennek keretében Gróf Károlyi Sándor hathatós közreműködésével 1898. január 23-án létrehozták a Hangyát mint a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeti Központját. A fogyasztási szövetkezet mint gazdasági társasági forma kezdetben súlyos nehézségekkel küzdött, de a két világháború közötti Magyarországon már az egész országot behálózó mozgalommá szélesedett.

Császár László, főszerkesztő, Élelmiszer Online
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer Szaklap)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Újra itt a Kreatív digitális versenye!