Koronavírus
Kereskedők, akik nagyot szakítottak a járványból
A gazdaságot megrengette a koronavírus, de a járvány mindkét hullámában akadtak olyanok, akik profitáltak belőle.
Kezdetben a maszküzérek szakíthattak sokat és azok a kereskedők, akiknek korábban már kiépített kapcsolatai voltak Kínában, de viszonylag hamar meglovagolták a járványt a közönséges bűnözők, a csalók is. És persze voltak, akik úgy váltak a járvány pénzügyi nyerteseivé, hogy semmit sem kellett tenniük, csak azt, amit addig.
A koronavírus Kínából indult el világhódító útjára, és a járvány első nagy hullámában éppen azok a kínai vállalatok és kereskedelmi ügynökök váltak a járvány haszonélvezőivé, akik már korábban is kereskedtek nyugati partnerekkel. Miután bizonyos egészségügyi termékek (például maszkok, lélegeztetőgépek) a betegek növekvő száma miatt hiánycikké váltak szerte a világban, olyan kínai gyárak is átálltak ezek gyártására, amelyek korábban egyáltalán nem foglalkoztak vele.
Ezzel párhuzamosan az egészségügyi termékek ára az egekbe szökött, amit jó néhány kínai és a vele üzletelő nyugati kereskedő ki is használt. A koronavírus magyarországi megjelenésével márciusban tizenhatszorosára emelkedett a sebészi arcmaszkok ára, már ha egyáltalán lehetett kapni ezeket a boltokban. Míg egy maszkot a járvány előtt 50 forintért lehetett megvenni a patikákban, addig a Covid alatt már nettó 600 forintért szerezték be és 800 forintért adták. Miután egyre nagyobb lett a hiány, a nagykereskedők közül is többen kihasználták a helyzetet. Tavasszal akadt olyan kereskedő, aki egy száz darabos sebészi maszkcsomagot 45 ezer forintért akart eladni.
A sebészi maszknál hatékonyabb és éppen ezért már a járvány előtt is drágább FFP2 és FFP3 maszkok árai is megugrottak: míg korábban 500–700 forintért, addig a járvány első hullámában 1500–2600 forintos darabáron árulták ezeket, de csak tízes kiszerelésben. Hogy mennyire nagy haszonkulccsal dolgozhattak a gyártók és a forgalmazók, jól mutatja, hogy 2020 végén egy tízdarabos kiszerelésű FFP2 maszkot már 2000 forint környékén megvehetünk. Kérdés persze, hogy ki kereste ezen a legtöbbet: a gyártók vagy a forgalmazók, esetleg mindketten? Merthogy az első hullámban még a forgalmazók is azzal indokolták az árdrágulást, hogy a gyártók is drágábban adják ugyanazt a termékeket.
Ez a kaotikus állapot azoknak is kedvezett, akik a semmiből robbantak be a piacra, mivel a mai napig nem tudni, hogy egyes termékeket mennyire áraztak felül. Az biztos, hogy állami szereplők segítségével a tavaszi hullámot jó néhány olyan cég is meg tudta lovagolni, amely korábban teljesen ismeretlen volt az egészségügyi piacon. Ezek a cégek milliárdokat kereshettek a járványon.