hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. október. 18., hétfő - Lukács.
hirdetés

Távolodó álláspontok a pálmaolaj-termelés körül

Szinte folyamatosan napirenden van a pálmaolaj felhasználása a kereskedelemben és az élelmiszeriparban – környezetvédők és civil szervezetek hangoztatják a mára már szinte megkerülhetetlen összetevő termelésének fenntarthatatlanságát. Az Európai Bizottság ugyanakkor fokozatosan megszünteti a pálmaolaj bioüzemanyagként való felhasználását. Az élelmiszeriparban más a helyzet.

hirdetés

AZ EU tagállamok teljes pálmaolaj-felhasználása 2018-ban 7,6 millió tonna volt. Ennek nagyobb részét biodízelként hasznosítják a tagállamok, az élelmiszeripar megközelítőleg 2,8 tonnát használ fel alapanyagként. Az Európai Bizottság 2023–2030 között fokozatosan kivezeti a pálmaolaj-alapú „biodízelt” az üzemanyagok közül, mondván, hogy azt nem minősíti fenntartható bioüzemanyagnak a kitermelésével járó erdőirtások miatt. Indonézia emiatt peres eljárást indított a WTO-nál.

Globális kérdés – ha nem pálmaolaj, akkor mi?

„Nyugat-Európában és globálisan is egyre nagyobb figyelem irányul a pálmaolajra. Úgy vélem, hogy a piacok ki fogják vezetni ezt az alapanyagot, ugyanis a fogyasztók részéről mind nagyobb a nyomás a kérdésben” – mondta el lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédelmi Szövetség munkatársa.

Mind a kereskedelem többsége, mind pedig a döntéshozók másképp vélekednek – lehet, hogy csupán egyelőre. „A növényi olaj termelése és felhasználása globális kérdés. Az egyik legjelentősebb növényi olaj a pálmaolaj, amelynek felhasználása több célterületet is érint, például élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek; valamint gépjárműveket hajtó biodízelként is használják. Az EU-ban a pálmaolaj használatának korlátozásával kapcsolatban egyes területeken már történtek lépések, így az Európai Bizottság környezetvédelmi okokból fokozatosan megszünteti a pálmaolaj felhasználását bioüzemanyagként. Élelmiszeripari felhasználása esetében más a helyzet” – írta meg kérdésünkre az Agrárminisztérium. Magyarországon is több élelmiszeripari szereplő alkalmaz pálmaolajat az élelmiszergyártás során.

Az Európai Unió pálmaolaj felhasználása
Az Európai Unió pálmaolaj felhasználása

Az Agrárminisztérium szerint a pálmaolaj nagy részét az élelmiszeripar használja föl, így egykönnyen nem lehet kivezetni a termelésből a technológia, illetve receptúra átfogó megváltoztatása nélkül, mely folyamatok a gyártási költségek növekedését is okoznák. „Ezek az intézkedések olyan hosszú távú elköteleződést jelentenének egy bizonyos alapanyag mellett, amelynek használatával a későbbiekben szintén megmutatkozhatnak a környezeti hatások. Ezek akár nagyobbak, károsabbak is lehetnek a biodiverzitásra” – írják.

Az olajpálma mellett érvelők szerint az a legjobb hozamú növény, helyettesítése napraforgó-, repce- vagy kókuszolajjal legalább tízszeresen nagyobb terület bevonásával lenne megoldható, ami jelentősebb környezeti károkat eredményezne. 

A minisztérium állásfoglalása szerint a pálmaolaj élelmiszerekben való alkalmazása elterjedt és általános gyakorlat, mivel a nagy termésátlag révén ez a zsiradék olcsón elérhető, paraméterei alapján technológiailag könnyen kezelhető, semleges ízű és nem tartalmaz transzzsírokat. A pálmaolaj így kiválóan teljesíti az egyes élelmiszerek előállításánál alkalmazott technológiai követelményeket, valamint hatással van a termékek minőségmegőrzésére is. A transzzsírsavak felváltására a pálmaolaj egyértelműen jó alternatívának bizonyult, viszont az alapanyag esetleges helyettesítése más összetevőkkel problémás, kivonása megfontolandó az előállított termékek egyértelmű minőségromlásának kockázata miatt.

Környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor azt hangoztatják, hogy a helyi olajosnövények termelése és felhasználása jóval fenntarthatóbb.

Hosszú távon fenntarthatatlan

Annak kapcsán is fellángoltak az alapanyag körüli viták, hogy az amerikai Indiana állambeli University of Purdue tanulmánya kimutatta, hogy a 2004-ben számos vállalat által alapított és világszerte elismert RSPO (Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal Szövetség) négy százalékkal több erdőt irt ki(!), mint a nem fenntarthatóan működő termelők. Állításuk szerint az olajpálma-ültetvények olyan fokú környezeti pusztítással járnak, hogy ha nem változik a helyzet, a délkelet-ázsiai esőerdők néhány évtizeden belül eltűnnek.

A kereskedelmi szereplők többsége és itthon az érintett tárca is elismeri az RSPO-t, ám az Agrárminisztérium összetett választ adott a kérdésben: „A tárca támogatja a fenntartható termelésből származó pálmaolaj használatát, azonban vizsgáljuk a támogatási környezet alakítását a felhasználás fokozatos csökkentése érdekében. Vannak olyan vállalatok, amelyek megtették már az első lépéseket, hogy a környezettudatosság érdekében kiválthassák ezt az összetevőt a termékeikből. A korlátozó hazai szabályozás kialakítása helyett érdemes közvetetten ösztönözni a vállalatokat, hogy az önkéntes vállalást válasszák” – hangzott a minisztérium közlése.

Rengeteg természetvédelmi szervezet kezdetben támogatta, de 15 év után már bírálja az RSPO-t. A Purdue egyetem régóta tanulmányozza a kérdést. „Jelenleg nem tudjuk elképzelni, hogy fenntarthatóan lehessen termeszteni a pálmaolajat, és az RSPO véleményünk szerint nem más, mint zöldre mosás. Szervezetünk és a nemzetközi természetvédelmi szervezetek is amellett lobbiznak, hogy a gyártók hazai előállítású olajakat – repce, napraforgó, szója – használjanak. Ezek a tradicionális olajak ma itthon elsősorban biodízel-üzemanyagként funkcionálnak, ezért eltűntek potenciális alapanyagként, mivel a hozamuk jóval kisebb, mint a pálmaolajé. Azt szeretnénk, ha a magyar kormány is az agroüzemanyag-célú termelés helyett az élelmiszer célú felhasználást és termelést támogatná. Az importált pálmaolaj helyett a hazai olajosnövény-termelést kellene támogatni” – fogalmazott Fidrich Róbert.

Egyelőre kevés a mentes

Fidrich Róbert szerint a pálmaolajmentes termékek száma nő: a gyártók fokozatosan rákényszerülnek a váltásra. A pálmaolajnak nem csupán a kitermelés, hanem a szállítás miatt is magas az ökológiai lábnyoma, és a közhiedelemmel ellentétben nem csupán Ázsiában – elsősorban Indonéziában és Malajziában –, hanem Afrikában és Dél-Amerikában is problémát jelent – Indonézia és Malajzia adja a világ pálmaolaj termelésének 85 százalékát. A két állam gazdaságának olyannyira érdeke az olaj termelése, hogy egyenesen tiltják a pálmaolajmentes termékeket.

Itthon nemrégiben a Tudatos Vásárlók Egyesülete és számos más civil szervezet indított kampányt annak érdekében, hogy a boltok polcain a vásárlók könnyebben megtalálhassák a pálmaolajmentes termékeket.
A SPAR – itthoni úttörőként – bizonyos saját márkás termékeinél egyáltalán nem használ pálmaolajat. Az élelmiszer-áruház többletértéket hordozó saját márkás – SPAR Natur*pur Bio, SPAR Premium, SPAR Vital, SPAR free from és DESPAR – termékei nem tartalmaznak pálmaolajat, s ezt külön logó is jelzi a csomagoláson.

Globális pálmaolaj éhség - millió metrikus tonna
Globális pálmaolaj éhség - millió metrikus tonna

Ezek a márkacsaládok jelenleg közel 300 nemzetközi, illetve hazai fejlesztésű élelmiszert foglalnak magukban. Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője elmondta: ha találkozik a vásárló a megjelölt termékcsaládokon belül olyan áruval a SPAR üzletekben, amelyik pálmaolajat tartalmaz, az azért lehetséges, mert a tavalyi évben legyártott készlet még kifutás alatt áll. A kommunikációs vezető tájékoztatójából az is kiderült, hogy a felsorolt termékcsaládokon kívül is vannak akár S-Budget, akár SPAR saját márka alatt is olyan termékek, amelyekből kivonták a pálmaolajat. Mindkét termékcsaládon belül pálmaolajmentesek lettek például a közelmúltban a csomagolt toast kenyerek. Az Aldi 2019 elejétől saját márkás „Natur Aktiv” biotermékcsaládja teljes mértékben pálmaolajmentes.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége ajánlásaiban többek között megfogalmazta, hogy a pálmaolaj felhasználásának nemzeti szintű szabályozása esetén az iparágat a fenntartható pálmaolaj felhasználásának irányába kell terelni általános tiltások helyett az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.

A kampányban részt vevő civil szervezetek és a Magyar Természetvédők Egyesületének közös állásfoglalása: A magyar kormány az édesipar által javasolt malajziai „fenntartható pálmaolaj” termelését ösztönző tőkebefektetések helyett támogassa azt, hogy magyar gazdák által termesztett olajosnövényekkel váltsuk ki a pálmaolajat, ezzel aktív szerepet játszva a trópusi esőerdők és egészségünk megőrzésében. Ennek előfeltétele, hogy a hazai termesztésű olajosnövényeinkből (repce, napraforgó stb.) ne „biodízelt” gyártsanak. Ennek érdekében kérik a kormányt, hogy eddigi politikáját gyökeresen megváltoztatva támogassa az uniós „bioüzemanyag” célkitűzések haladéktalan eltörlését.

(forrás: Store Insider magazin 2020/1-2.)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Mutassátok meg, hogy CSR-ral valóban lehet jót tenni! Normál nevezési határidő: október 12.

Kékgalléros konferencia 2021-ben is!