hirdetés
hirdetés

Tökéletes a városi méz!

Új Múzeum Méheknek

Egy mindezidáig egyedülálló kezdeményezésbe, városi méhészetbe fogott a nyáron egy német művészeti csoport Budapesten. Magyar segítőikkel a Műcsarnok hátsó teraszán helyeztek el három kaptárt, amelyek mostantól egyben múzeumként is szolgálnak. Sajtótájékoztatójukon azt is bejelentették, hogy a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium vizsgálatai alapján a városban készült méz maximálisan megfelel az előírásoknak.

hirdetés

„Nem lesz túl érdekes a beszámolóm, ugyanis nem találtunk semmi rosszat!” – mondta tréfásan Szigeti Tamás, a WESSLING Hungary Kft. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója a Közösségi Méz elnevezésű rendhagyó projekt sajtótájékoztatóján, a laboratórium által megvizsgált mézmintával kapcsolatban.

mézA bejelentésnek igen nagy jelentősége van, hiszen mindez azt jelenti, hogy a talán némileg jogos előítéletekkel szemben a városban begyűjtött méz a vizsgált jellemzők alapján megfelelt a követelményeknek, és emberi fogyasztásra alkalmas. A projekt szervezői azt remélik, hogy a kezdeményezésükből akár mozgalom is válhat, és nem csak önfenntartó, hanem kifejezetten rentábilis városi méhészetek is létrejöhetnek.

A Finger német művészcsoport 2007 óta foglalkozik méhekkel. Ennek egyik módja a városi méhészkedés. „Frankfurt egyik vasúti pályaudvara mellett, egy templomtoronyban helyeztük el az első kaptárakat, amelyek kolóniánként több mint 50 kilogramm mézet hoztak” – számolt be a hihetetlen eredményről Andreas Wolf, a kezdeményezés alapítója.

A projekt gyorsan fejlődött, a frankfurti Modern Művészeti Múzeum tetején már 10-12 méhcsaládot helyeztek el, a kaptárakra pedig infografikákat raktak, innen is jött az ötlet, hogy múzeumot lehetne berendezni.

A budapesti kiállításon kis, timpanonos üvegtetőket helyeztek a kaptárak tetejére, ezen találhatók a különböző feliratok. A Közösségi Méz elnevezésű projekt kurátora, Erdődi Katalin elmondta, 2013 elején kezdtek el dolgozni a német művészekkel, hogy itthon is megvalósítsák azt a modellt, amely már több német városban is sikeresen működik.

Vegyes méhészcsoportot hoztak létre, amelyben származástól és társadalmi osztálytól függetlenül bárki tanulmányozhatta a méhészetet, a jelentkezők száma messze meghaladta a várakozást.

Szándékosan választottak kulturális helyszínt, a Műcsarnokkal együttműködve egy új, szabadtéri múzeumot hoztak létre. Az Új Múzeum Méheknek elnevezésű szabadtéri tárlaton a látogatók megismerhetik a kaptárak életét és a méhek, illetve az emberek társadalma közötti érdekes párhuzamokat is.

„Budapesten az emberek rendkívül szkeptikusnak bizonyultak a városi méhészettel szemben. Frankfurtban azonban egy városi parkban immár 120 éve tartanak méheket, én is ott tartom az én méheimet, az emberek ezt természetesnek veszik” – mondta Florian Haas, a Finger csoport másik művésze.

A projektben szintén részt vevő Tornyossy Csaba okleveles méhész ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon ugyan a világon a legnagyobb a méhsűrűség, a városokban azonban mégsem vert gyökeret a méhészet. Pedig ideális méhlegelőket találunk itt. Július például holt időszaknak számít a méhészet szempontjából, itt, a városban azonban hihetetlen mennyiséget tudtak összeszedni a méhek!” – tette hozzá a szakember.

„Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy a közterületeken gyakori japán akác éppen ebben a periódusban virágzott, a pollenvizsgálat során kiderült, hogy 93 százalékos arányban volt jelen” – mondta Szigeti Tamás, aki kiemelte, hogy a laboratórium élelmiszeranalitikai tevékenységének jelentős részét képezi a mézvizsgálat, amellyel már negyedik éve foglalkoznak. Éppen ezért nagy örömmel tettek eleget a Közösségi Méz projekt kérésének. A WESSLING vizsgálta alapján a cukorösszetevők megfelelő arányúak voltak, a nem kívánatos szennyezőanyagok (nehézfémek, állatgyógyszer-maradékok) mennyisége pedig bőven a kimutatható szint alatt volt.

A méhektől egyébként nem kellett félni, nem csíptek, a sajtótájékoztatón megjelent tekintélyes számú kíváncsi újságíró sem bőszítette fel őket, zavartalanul tették a dolgukat: vígan döngicséltek és gyűjtögették a városi mézet.

 

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Ha ez egy projekt akkor értem miért nem találtak semmi szennyezőanyagot a városi mézben. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy Sanghaji, vagy Pekingi mézet szeretne
fogyasztani. Budapest levegője jóval tisztább (mert itt gyakorlatilag nem folyik termelő munka)de azt senki ne mesélje be nekem, hogy a méhek minden szennyező anyagot
különválasztanak a virágportól.
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél