hirdetés
hirdetés
hirdetés
2020. október. 29., csütörtök - Nárcisz.
hirdetés

„Történelmi lehetőség előtt állunk”

Mostanában számos olyan kormányzati javaslat látott napvilágot, amelyek jelentős változásokat idézhetnek elő a hazai élelmiszerellátási láncban. Az értékesítésben az  élelmiszerlánc-felügyeleti díj növekedése teremthet új helyzetet, az élelmiszeriparban viszont az a mintegy 300 milliárd forintnyi összeg, amelyhez EU-s pályázatok útján férhetnek hozzá a fejleszteni kívánó hazai élelmiszer-ipari vállalkozások az elkövetkező 7 évben.

hirdetés

A konkrét tervekről, célokról Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára nyilatkozott az Élelmiszernek.

Az utóbbi hetekben a hazai élelmiszer kiskereskedelemben parázs viták alakultak ki az élelmiszerlánc-felügyeleti díj forgalomarányos növekedésével kapcsolatban. Mekkora bevételre számít a kormányzat és hogyan szolgálja majd a plusz bevétel a hazai élelmiszerágazat fejlesztését?

Mi úgy számolunk, hogy jövőre 14 milliárd forinttal több folyik be az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból az adótörvényekben megszavazott módosítások miatt. A törvény szerint ennek a 10 százalékát fejlesztésre kell fordítani, hiszen a világon mindenütt egyre nagyobb feladatot jelent a kormányzatok számára az emberek egészséges élelmiszerrel való ellátása, nálunk sincs ez másként. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani az élelmiszerhamisítókkal, a feketekereskedelemmel, szükség van a laborok, technikai feltételek, illetve személyi állomány fejlesztésére. Csak így lehetséges a biztonságos élelmiszerlánc-felügyelet megteremtése. A fennmaradó 90 százalék a korábbiakhoz hasonlóan oszlik meg, 40 százalék, mintegy 15-16 milliárd forint jut a NÉBIH-nek, a fennmaradó 60 százalék pedig a kormányhivatalokhoz kerül, hiszen az ellenőrzések többségét megyei és járási szinten végzik a hivatalok.

Az ellenőrzésre fordított keret növekedése mit jelent? Több lesz az előre tervezett vagy a szúrópróbaszerű mintavétel?

Az idei évhez hasonlóan jövőre is kiemelten kezeljük az áfacsalások és a feketekereskedelem elleni fellépést. A hatékonyabb ellenőrzés érdekében a NÉBIH-en belül létrehoztuk a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Létjogosultságát nemcsak a kiszabott bírságok nagysága, illetve a lefoglalt és megsemmisített rossz minőségű élelmiszerek mennyisége bizonyítja, de az az adat is, hogy az elmúlt két esztendőben nagyjából 8,5 milliárd forintnyi az az áfa és adómérték, ami az ellenőrzéseknek köszönhetően bekerülhetett a költségvetésbe. Emellett jövőre elindul az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), amelyet a NAV épített ki. A NÉBIH az ő ellenőrzési munkájukban szakmai partnerként vesz részt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszerbe (FELIR) minden vállalkozásnak be kell jelentkeznie. Az elkövetkező időszakban 19 határmenti ponton, majd reményeink szerint továbbfejlesztve, az országon belül is ellenőrzéseket tudunk végezni. Reményeim szerint jövőre ennek a munkának már látható eredményei lesznek.

Lesznek-e hatékonyabban ellenőrzött ágazatok? Mennyire biztosítja ez a rendszer a nyomonkövethetőséget? Sokszor hallani ugyanis olyan félelmeket piaci szereplők részéről, hogy az ellenőrzések szigorítása elsősorban őket sújtja?

A FELIR rendszerben lévő adatokat folyamatosan pontosítjuk, bővítjük, ezáltal szúrópróbaszerűen és célzottan is tudjuk ellenőrizni a kockázatosnak ítélt vállalkozásokat. Tisztességes termelőknek, feldolgozóknak nincsen félnivalója az új rendszerben sem. Természetesen vannak „veszélyeztetett” ágazatok, amelyekre jobban odafigyelünk. Kiemelten kezeljük az étolaj-, tej-, hús-, gabona- és cukor termékek ellenőrzését, illetve ezeket a termékpályákat. Akik az élelmiszeriparban dolgoznak, tudják, ezekben az ágazatokban a legnagyobb a csalások, visszaélések aránya, tehát a célzott ellenőrzésük fehéríthetik a gazdaságot. Ez pedig mind a kormányzat, mind az élelmiszeripar közös érdeke.

Ebben a munkában mennyire számítanak a szakmai szervezetek segítségére, hiszen mégiscsak ők ismerik leginkább saját termékpályáik leggyengébb pontjait vagy a legégetőbb problémákat?

Szeptember elején volt egy háttérbeszélgetés a sajtó munkatársaival, akkor azt ígértem, hogy elkezdjük a szakmaközi szervezetekkel való egyeztetést. Nem értem még az egyeztetések végére, de a találkozások folyamatosak. Az ÉFOSZ mellett a Magyar Zöldség-gyümölcs Terméktanáccsal, a Baromfi Terméktanáccsal, a VHT-val egyeztettem, illetve a közétkeztetésben résztvevő szakmai szervezetekkel. Ezt a közös munkát fontosnak tartom a jövőben is, mert ezeknek a szervezeteknek a tapasztalatai, javaslatai, véleménye nagyon sokat segíthet nekünk abban, hogy előrelépjen a magyar élelmiszergazdaság. Már az első eredményekről is beszámolhatunk, hiszen a közétkeztetést érintő konzultáció eredményeként elkészült egy olyan munkaanyagunk, amely egy minőségvezérelt közétkeztetési rendszer kialakítását tűzte ki célul. Jövőre ezzel kapcsolatban már konkrét terveink vannak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A közétkeztetést szeretnénk komplex módon kezelni, és leszámolni azzal a tévhittel, hogy a hagyományos magyar élelmiszer egészségtelen. Szerintünk egészséges, hogy ha megfelelő alapanyagból és megfelelő szaktudással készítik el. Hogy ez így legyen, egy önálló közétkeztetési törvény megalkotását tűztük ki célul, ami lényegében szabályozná többek között azt is, hogy mit eszik naponta az a mintegy másfél-kétmillió ember, aki kórházakban, iskolákban, óvodákban stb. igénybe veszi a közétkeztetést. A szabályozás kitérne arra is, milyen körülmények között és minimálisan mennyi ideig tartson az étkezés. Abban is szeretnénk előrelépni, hogy nagyobb szerepük legyen a közétkeztetésben a helyi termékeknek. Ennek érdekében is egyeztetünk a szakmaközi és a közétkeztetésben érdekelt szervezetekkel.

Az eddigi szakmai egyeztetések során elhangzottak-e már olyan javaslatok, amelyeket viszonylag gyorsan és hatékonyan fel lehet használni?

A közétkeztetési szakmaközi szervezetekkel történt egyeztetésen elhangzott olyan javaslat, amely megerősítette azt a hitemet, hogy a hagyományos magyar ételek felé érdemes elmozdulni, természetesen megfelelő technológiákat alkalmazva. Az eddigi megbeszélések értékelése most zajlik, mi az, amiben leginkább tudjuk segíteni egymás munkáját, melyek azok a javaslatok, amelyeket be tudunk építeni egy élelmiszergazdasági programba. Ilyen például az ÉFOSZ nemrégiben közzétett kezdeményezése is, amelyben ajánlásokat tett közzé az egészségesebb táplálkozás népszerűsítése érdekében. Ezt a kezdeményezést igyekszünk minden általunk szervezett rendezvényen is népszerűsíteni, mert az elkövetkező esztendők másik legfontosabb kérdése, hogy az élelmiszerminőség javítása érdekében hogyan tudunk előrelépni.

A kommunikációs támogatáson túl egyéb módon is támogatják például az ÉFOSZ előbb említett kezdeményezését?

Szeretnénk a Magyar Élelmiszerkönyv előírásain módosítani – így pl. a húskészítmények, gabonaalapú élelmiszerek esetében –, hogy minél inkább megfeleljenek a korszerű táplálkozási követelményeknek. Egyre tudatosabbak a vásárlók, mind nagyobb számban keresik a jó minőségű, magyar élelmiszereket nemcsak a prémium, hanem az alacsonyabb árkategóriákban is. Fontosnak tartom megkötni az iparral azokat a konszenzusos megállapodásokat, amelyek előrelépést jelenthetnek e tekintetben.

Feltételezem, hogy az élelmiszerkönyvi előírások változtatása szigorítást jelent, hiszen minőségi követelményekről van szó. Ezzel kapcsolatban nem tartanak-e attól, hogy pl. az uniós előírásokhoz képest amúgy is szigorúbb magyar hazai előírások további szigorításával versenyhátrányba kerülnek a hazai előállítók?

A szigorítás attól függ, honnan nézzük. Ha a vállalkozások szemszögéből, akkor nevezhetjük ezt nyugodtan szigorításnak. Ha a vásárlók oldaláról tekintjük, akkor nyugodtan beszélhetünk élelmiszerbiztonsági kérdésről. A mi célunk a minőségi élelmiszer-ipari termelés elősegítése, ezért az ipar számára is kidolgoztunk az elkövetkezendő évekre egy programot. Már a kormány előtt van az élelmiszer-ipari fejlesztési stratégia, amely, ha a kormány jóváhagyja jövő év elején, a 2014-2020. év közötti uniós költségvetési ciklusban jelentősen segítheti az ágazatot.

Melyek a program legfontosabb célkitűzései?

Egy 300 milliárd forintos csomagot állítottunk össze, amellyel elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásokat szeretnénk helyzetbe hozni. Természetesen lehetőség szerint a nagyvállalatoknak – amelyek uniós mércével mérve közepes méretű vállalatoknak tekinthetők – is igyekszünk megteremteni a fejlődés lehetőségét. Hogy ez utóbbit hogyan hajtjuk végre, annak még ki kell dolgozni a technikáját, de ez ügyben is folynak egyeztetések. Az elmúlt 25 évben nem állt rendelkezésre ekkora összeg a hazai élelmiszeripar felzárkóztatására. Úgy hiszem – és ebben a szakmai érdekvédelmi szervezetek is megerősítettek az egyeztetések során –, hogy történelmi lehetőség előtt állunk. Ha ezt az összeget jól és okosan tudjuk elkölteni, akkor több szempontból is jelentős mértékben fejlődhet a hazai élelmiszeripar, javulhat a versenyképessége. Mindezzel a mezőgazdaságot is segítjük, hiszen ne feledjük, a mezőgazdasági alapanyagok kétharmadát az élelmiszeripar dolgozza fel, ezzel indukálhatjuk a mezőgazdasági alapanyagtermelést. A másik fontos célunk a stratégiával az élelmiszer-önrendelkezés erősítése.

Mit ért ez alatt?

Minél több hazai élelmiszer-alapanyag honi feldolgozását, amellyel még több munkahely teremthető. Így lerövidíthető az ellátási lánc, ezzel növelhető az élelmiszerbiztonság, ugyanakkor minél jobban megéri a mezőgazdaságban termelni, annál kevésbé vagyunk kitéve a külföldi áruknak. Tisztában vagyunk vele, hogy a magyar gazdaság egyik legtőkeszegényebb, tőkehiányosabb ágazata az élelmiszeripar. Megpróbáljuk segíteni a vállalkozásokat abban, hogy technikailag fejlődhessenek. Így versenyképesek tudjanak lenni a külföldi piacokon is, és olyan élelmiszert tudjanak előállítani, amely valóban megfelel a kívánalmaknak. A kutatás, fejlesztés egy fontos célterület. Ha sikerül ezt a 300 milliárdot okosan befektetni, az helyzetbe hozza a magyar élelmiszer-ipari ágazatot, ez meggyőződésem.

Hogyan lehet ezt okosan elkölteni?

Úgy, hogy folyamatosan egyeztetünk a szakmaközi szervezetekkel a kiírásokkal kapcsolatban. Mióta szó van az élelmiszer-ipari fejlesztési stratégia elindításáról, folyamatos az egyeztetés a szakmaközi szervezetekkel. Ne felejtsük el, nagy harcok árán sikerült uniós forrásokat szerezni, hiszen az EU-nak az a véleménye, hogy élelmiszer-ipari fejlesztésekre nem lehet költeni ilyen központi forrásból. Ennek ellenére sikerült elérni, hogy legyen erre 300 milliárd forint, ez már óriási eredmény.

Elképzelhető, hogy tavasszal már megjelenhetnek a pályázati kiírások?

Erre vonatkozóan nem tudok biztosat ígérni, hiszen még a kormány nem fogadta el a fejlesztési stratégiát. Mint mondtam, reményeink szerint ez a jövő esztendő elejére megtörténhet. Az operatív programok azonban folyamatos egyeztetést igényelnek az unióval, ezért azokat is meg kell várnunk. Mi úgy készülünk, hogy ha mindez megvan, akkor el tudjuk kezdeni a munkát, és megjelenhetnek a pályázatok.

A stratégiában milyen célt tűztek ki maguknak, milyen eredményekkel lennének elégedettek rövid-, közép- és hosszútávon?

Azt szeretnénk elérni, hogy az ágazat jövedelmezősége a jelenlegi nulla százalék körüli arányról 4-5 százalékra növekedhessen. A belföldi értékesítés 7-10, az export területén 30-40 százalékos növekedést prognosztizáltunk. Kitűzött célunk, hogy az ágazat fejlődése legalább 10-15 ezer új munkahelyet teremtsen, és ez a foglalkoztatási hatás tovább gyűrűzzön a mezőgazdaságban is. Az elkövetkező 5-6 évben pusztán a stratégia elfogadásával ez nem valósulhatna meg, csak folyamatos egyeztetéssel, megfelelő pályázatok kiírásával lehetséges ezeknek a céloknak az elérése. Most a legfontosabb, hogy a kormány fogadja el a fejlesztési stratégiát, akkor 2015-ben ki tudjuk írni a pályázatokat. Ahhoz, hogy eredményeket tudjunk elérni a fejlesztési ciklusban, minél hamarabb el kell kezdeni a beruházásokat. Jelenleg a hosszabb táv a mi fejünkben 2020, azaz az uniós költségvetési ciklus vége. Azt szeretnénk, ha ekkorra megvalósulnának azok a célok, amiket elmondtam a versenyképesség, jövedelmezőség, mind a munkahelyteremtés szempontjából. Nagyjából ez a menetrend, bízunk benne, hogy összefogással meg tudjuk valósítani.

 

 

 

 

Ács Dóra
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer 2014/12-2015/1.)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés
ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

hirdetés

Célunk, hogy megtaláljuk a hazai legszebb és legigényesebben kivitelezett kommunikációs és marketingcélú, vagy a médiában alkalmazott designmegoldásokat. Normál nevezési határidő: 10.30. Meghosszabbított nevezési határidő: 11.06.

Jelentkezzetek új versenyünkre, hogy megmutassátok, a CSR-ral valóban lehet jót tenni! Bármilyen Magyarországon tevékenykedő vállalat jelentkezhet. Nevezési határidő: 2020. november 6.

Újrahasznosítottuk 2019 egyik legsikeresebb KREATÍV rendezvényét: itt a Green Wave 2020! November 18-án fókuszban a fenntarthatóság és a marketing!

Az Üzlet és Pszichológia/HRPWR.HU, a Kreatív és a Brandfizz bemutatja: a Nagy Employer Branding Napot! - Legyél nyolckarú HR SHIVA 1 nap alatt!