hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. december. 05., vasárnap - Vilma.
hirdetés

Wessling

Új kutatás: jobban kell figyelni a tejre

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve. (x)

hirdetés

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Az élelmiszerek mikotoxin-szennyezettsége a takarmányok mikroszkopikus gombái által termelt méreganyagok egyik bomlásterméke, a genotoxikus és rákkeltő aflatoxin M1 (AFM1) megjelenik a tejben, a májban, valamint a tojásban is – olvasható a Kerekes Kata (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság), Csorba Szilveszter (Állatorvostudományi Egyetem, Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet) és Ambrus Árpád (Debreceni Egyetem, Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola) által jegyzett tudományos cikkben, a NÉBIH szakmai támogatásával a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és kiadott, 2021-től mindenki számára teljesen ingyenesen és online letölthető módon megjelenő Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számában.

A kutatók megjegyzik: a legjelentősebb élelmiszerbiztonsági kockázatot a fenti élelmiszerek közül a tej AFM1-szennyezése jelenti. Az eredmények alapján a három évnél fiatalabb gyermekek kitettsége egyértelműen egészségügyi kockázatot jelent, de még a 3-6 éves korcsoport expozíciója is határeset. Az idősebb korcsoportok kitettsége a növekvő testtömeg következtében közvetlen egészségügyi kockázatot ugyan nem jelent, a rákkeltő vegyületeket azonban minden korcsoportban a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

Parányi gombák – egyre nagyobb probléma

A mikotoxintermelő gombák egy csoportja elsősorban a globális felmelegedés következtében terjednek Európában, így Magyarországon is, ami az általuk termelt toxinok okozta élelmiszer- és takarmányszennyezettségi szintek növekedése által is megmutatkozik. Méreganyagaik egyre komolyabb egészségügyi problémát és gazdasági kárt okoznak. Az aflatoxinok nyers mezőgazdasági termékekben (elsősorban földimogyoró, kukorica, rizs, diófélék, füge, fűszerek, szárított gyümölcsök) és a takarmányokban fordulnak elő, így kerülnek be az élelmiszerláncba. A kísérletek során számos állatfajban (halak, kacsák, egerek, patkányok, majmok) rendkívül erős karcinogén, vese- és májkárosító, genotoxikus, fejlődési rendellenességet okoztak, csökkentették a szaporodási képességet, gyengítették az immunrendszert, károsították az idegrendszert.

Az AFB1 (aflatoxin B1) nagy mennyiségben – mind emberek, mind állatok esetében – gyors lefolyású, akut mérgezést is okozhat, amely során a kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet, ennek humán kockázata azonban a fejlett országokban elhanyagolható.

A kutatás eredményei

A kutatók a számításokat két, 10 év különbséggel készült országos, reprezentatív élelmiszerfogyasztási felmérés adataival végezték, részben a NÉBIH 2011-2020 közötti országos monitoringfelmérésére támaszkodva. A mérések zömét tejtermelő gazdaságok és magántermelők termékéből, kis arányban pedig boltokban kapható elegytejből vett mintákból végezték. A minták 40%-a tartalmazott mérhető mennyiségű AFM1-et (aflatoxin M1), és az átlaghoz viszonyítva nagyon magas szennyezettségű tételek is előfordultak (a jogszabályban eltűrhető maximális szintet 10-15-ször meghaladó szennyezettségű tejek is forgalomba kerülnek). Ami különösen aggasztó, hogy a vizsgált korcsoportokban az 1-3 éves gyermekek kitettsége a legmagasabb, az aflatoxinok toxicitása elsődlegesen ugyanis a fejlődő szervezeteknél jelent egészségügyi kockázatot.

Mit lehet tenni a mikotoxinok ellen?

A fogyasztónak mindenképpen ügyelnie kell az élelmiszereink minőségére, a felbontott csomagolású termékek tárolási körülményeire. A dohos szagú, penésznyomokat mutató termékeket fogyasztani még főzés, sütés után sem szabad. A mikotoxinok kevésbé hőérzékenyek, ezért hőkezeléssel járó eljárások közül a hagyományos főzésnek és a sütésnek csekély hatása van a mikotoxin szennyezettségre, csak a magasabb hőmérsékleti tartományban végzett, esetleg száraz hőt is alkalmazó konyhatechnikai módszerek lehetnek hatékonyak.

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tanulmányában a kutatók kifejtik: az élelmiszerek feldolgozása során bizonyos lépések ugyan csökkenthetik a koncentrációt, ám a mai napig nincs olyan rutinszerűen és ipari szinten, nagy tételben alkalmazott eljárás, amellyel megbízhatóan és kellő hatékonysággallehet eliminálni az élelmiszerek aflatoxin-tartalmát, ezért a hangsúly továbbra is a szennyeződés megelőzésén van. Kiemelkedően fontos a megelőzés szerepe az élelmiszerlánc legelső pontjain: a takarmányok szennyezettségének csökkentése betakarítás előtt és után biotechnikai módszerekkel, valamint toxinkötők alkalmazásával. Mindemellett elengedhetetlen a takarmány-készítmények aflatoxin tartalmának ellenőrzése, ahogy a tejszállítmányok megfelelősége a tejtermelő tehenészeti telepek és a tejtermelő üzemek szintjén is ellenőrizhető.

A szerzők elsősorban a csecsemők és kisgyerekek, de a teljes lakosság egészségvédelme érdekében a tej üzemi ellenőrzésének rendeleti módosítását javasolják: a tejgazdaságok önellenőrzésénél a jelzési küszöböt a 20 ng/kg-os értékre beállítani a jelenlegi 50 ng/kg helyett, a AFM1 határérték feletti szennyezettsége esetén a tejüzem köteles lenne értesíteni a tejtermelő gazdaságot valamint a NÉBIH-et, és a továbbiakban a gazdaságból beszállított tej szennyezettségének napi ellenőrzésével figyelemmel kísérni a szennyezés csökkentésére tett tejgazdasági intézkedés hatékonyságát.

(x)

(forrás: Laboratorium.hu)
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés
ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

Itt a Store Insider új podcast rovata! A #PályázzaProFuturával podcast sorozat hasznos információkkal nyújt segítséget minden pályázni kívánó élelmiszeripari, FMCG-szereplőnek. Kattints tovább a rovathoz!

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

hirdetés

Újra itt a Kreatív digitális versenye!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!