hirdetés
hirdetés

1169/2011/EU

Új korszak az élelmiszerek jelölésében

Allergének címkézése, tápértékjelölés, 1169/2011/EU. Mindössze nyolc szám és két betű. Ugyanakkor határkő a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása terén. Messze van még 2014. december 13., a következő meghatározó dátum, ám az előkészületek már gőzerővel folynak. A rendelet megalkotásának szempontjairól, valamint az előkészületekről kérdeztük az illetékes minisztérium képviselőjét és több érintettet.

hirdetés

A rendelet megalkotáskor a legfontosabb szempont a fogyasztók magas szintű egészségvédelme volt – ezzel párhuzamosan hangsúlyosan jelent meg az áruk szabad áramlásának biztosítása – hangsúlyozta Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának helyettes vezetője. A 1169/2011/EU arendelet biztosítja, hogy a hatályba lépést követően az összes tagállamra ugyanazok a paragrafusok érvényesek. A fogyasztók és a vállalatok számára egyértelműbb, átláthatóbb lesz az új szabályozás, megnő a jogbiztonság, egyszerűsödik a rendszer, miután egy rendeletben szerepelnek a legfontosabb szabályok. Nagyon fontos, hogy a dokumentum nem csupán a jelölésekről, hanem az élelmiszerekről szóló tájékoztatásról szól, vagyis széles körben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos kommunikációt.

A rendelet 2011-ben lépett hatályba, azóta lehet alkalmazni annak rendelkezéseit, de az általános jelölési elemek 2014. december 13-tól lesznek kötelezőek.

Új előírás például, hogy a tápértéket is fel kell majd tüntetni az élelmiszereken. Nagy feladat ez a vállalatok és a hatóságok számára, ezért erre két év átmeneti időszakot, „türelmi időt” biztosít a rendelet, vagyis a tápérték jelöléseknek 2016. december 13-tól kell kötelezően megjelenniük a termékeken. 2014 és 2016 között is lehet önkéntesen tápértéket feltüntetni, de már kizárólag az új előírások szerint. Vagyis a kétlépcsős bevezetéssel elegendő felkészülési időt kapnak a vállalkozások. Lényeges változást jelent a rendelet az allergén jelölés terén. Idáig is kötelező volt az élelmiszerek allergén tartalmáról tájékoztatást adni, de ezentúl az összetevők sorában jól láthatóan ki kell emelni ezeket. A másik újdonság, hogy a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is tájékoztatást kell adni a fogyasztóknak az ilyen összetevőkről.

men

A felkészülési szakasz

2009-ben, amikor a rendelet megalkotása megkezdődött, és az első tervezet a bizottság asztalára került, Magyarországon minisztériumunk vezetésével, a társtárcák, a tudomány, a vállalatok részvételével megalakítottuk a jelölési munkacsoportot – emlékezik Szegedyné Fricz Ágnes. A legfontosabb szempont az volt, hogy az élelmiszerlánc minden résztvevőjét bevonjuk az előkészítésbe, közösen gondolkodjunk, valamint folyamatosan értesüljenek az érintettek arról, milyen előkészítő munka folyik a végső cél, a megfelelő, fogyasztók által értelmezhető jelölés érdekében, vagyis megvalósuljon a vásárlók magas szintű védelme. Ezek az egyeztetések a rendelet elfogadása óta is folyamatosak, annak érdekében, hogy az egyes paragrafusok alkalmazása egységes, problémamentes legyen.


Kérdések és válaszok

A rendelet elfogadása után már az első brüsszeli szakértői bizottsági ülés egy kérdés/válasz útmutató létrehozásáról szólt, amely a konkrét paragrafusokra kérdez rá, és azok alkalmazására ad olyan konkrét válaszokat, amelyekben minden tagország egyetért. Az egyeztető munka uniós szinten folyik, mi megfogalmazzuk a kérdéseinket, és a szerintünk arra adandó megfelelő válaszokat. Ezeket megpróbáljuk elfogadtatni a többi tagállammal. Végül ezek a passzusok bekerülnek egy közös dokumentumba, amely az EU összes hivatalos nyelvén elérhető, többek között minisztériumunk honlapján is. Ez egy véget nem érő munka, hiszen folyamatosan merülnek fel új, válaszra váró kérdések.

Láthatóvá válnak a betűk

Nagy vívmánya a rendeletnek, hogy előírja a minimális betűméretet, vagyis biztosítani kívánja az olvashatóságot, mivel a fogyasztók korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat. Emellett szabályozza a csomagoláson a rendelkezésre álló jelölhető felület függvényében a kötelezően feltüntetendő információkat. A tápérték jelölést ha elegendő felület áll rendelkezésre, akkor kötelező jelleggel táblázatos formában kell megjeleníteni. Három kötelező elem van, amelynek még a legkisebb felületre is fel kell kerülnie, ez a név, az allergéntartalom és a minőségmegőrzési idő.

s

Ellenőrzés és szankciók

Az élelemiszer-ipari termékek ellenőrzését továbbra is három hatóság látja el: a Nébih, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH)és az ÁNTSZ. A szankciók sem változnak, és az elkövethető hibák is ugyanazok. A különbség csupán annyi, hogy ezentúl a különféle rendeletek helyett mindössze egyhez kell igazodni. Ami a szankciókat illeti: ezentúl is a figyelmeztetés az első fokozat, mivel nem az a cél, hogy büntessen a hatóság, hanem hogy együtt gondolkodva értelmezzük a rendeletet, és annak szellemében jó gyakorlatokat dolgozzunk ki. Vagyis: mindenki megfelelően jelölje az élelmiszereket, és a fogyasztó biztonságosan vásárolhasson.

INBÉ helyett RBÉ

2007-2008 környékén vízválasztónak számított a TÉT Platformon belül a jelölési munkabizottság megalakulása, amelynek az volt a célja, hogy az irányadó beviteli érték európai bevezetését követően segítse a magyarországi meghonosítást. Újdonság volt akkoriban, hogy a vállalatok önkéntesen eldönthették, a kötelező jelöléseken túlmenően további információkat tüntetnek fel termékeik csomagolásán, annak érdekében, hogy a magyar vásárlók még korrektebb, részletesebb tájékoztatást kapjanak – mondja Kiss Beáta, a TÉT Platform Jelölési munkabizottságának vezetője, a Danone vállalati külső kapcsolatok igazgatója. Ez egy plusz vállalás volt akkor, ami sok vállalatnál elindított egy újfajta gondolkodást, felvetett egy kérdést, hogy egy csomagoláson szabadon rendelkezésre álló felületet marketing célokra, vagy a fogyasztók még részletesebb tájékoztatására használjanak fel. Rendkívül pozitív élmény volt, hogy nagyon sokan csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. Az 1169/2011/EU rendelet új fejezetet nyit, miután 2014. december 13-tól az eddig alkalmazott INBÉ jelölést már nem lehet alkalmazni, helyette az RI (azaz referencia beviteli érték) jelölés alkalmazásáról dönthetnek önkéntesen a cégek. Az új jelölési rendelet összhangban van az ipari vállalatoknak azzal a szándékával, hogy a fogyasztókat még alaposabban tájékoztassák termékeik tápanyag összetételéről és összetevőiről. A következő lépés – és ez közös felelősség – hangsúlyozza Kiss Beáta, hogy ezt az üzenetet eljuttassuk a fogyasztókhoz is, ugyanis mindennek csak akkor van értelme, ha ők is tudják, mi minden rejlik az új jelölési információk mögött.


Teljes körű tájékoztatás a világhálón, és akár mobilon is


A rendelet igazi újdonsága nemcsak az, hogy milyen típusú adatokat kell egy-egy élelmiszerről a fogyasztóval közölni, hanem, hogy mindezt a távértékesítés során is elérhetővé kell tenni a vásárlók számára – mondja Kétszeri Dávid a GS1 Magyarország nemzetközi és üzletkapcsolati igazgatója.

Az élelmiszer-forgalmazással, vagy azzal is foglalkozó webáruházak üzemeltetőinek fel kell készülniük arra, hogy a jelenleg igen szűkösnek minősíthető információkészletüket jelentősen bővíteniük kell. Ugyanez igaz lesz a mobil értékesítési alkalmazásokra, vagy a mobil eszközökön elérhető bármilyen értékesítési oldalakra is.

A GS1 Magyarország legújabb innovációja a SafeBrand mobil alkalmazás és szolgáltatás célja, hogy elősegítse a teljes körű és hiteles fogyasztói tájékoztatást, valamint innovatív mobilmarketing megoldásokkal magát az értékesítést is támogassa az eddig még kevéssé felfedezett mobil csatornán. Hogy mindezek mellett a megoldás alkalmazásba vételével a 1169/2011/EU rendeletnek történő megfelelés is biztosítható, már csak hab a tortán.

Hasznos tudnivalók

Kötelező elemek

• az élelmiszer neve
• összetevők
• allergének
• összetevők mennyisége
• nettó mennyiség
• minőségmegőrzési idő
• tárolási, felhasználási feltételek
• felelős élelmiszer-vállalkozás neve és címe
• származási hely
• felhasználási útmutató
• alkoholtartalom 1,2% felett
• tápértékjeölés

Tápértékjelölés

Kötelező elemek


• energia

• zsír /telített zsírsavak
• szénhidrát /cukrok
• fehérje
• só

Önkéntes elemek

• egyszeresen telítetlen zsírsavak
• többszörösen telítetlen zsírsavak
• poliolok
• keményítő
• rost
• bármely a rendelet XIII. mellékletében felsorolt, szignifikáns mennyiségben jelenlevő vitamin és ásványi anyag


A tápértékjelölés kötelező lesz legkésőbb 2016. december 13-tól az előrecsomagolt élelmiszerekre. Már korábban is lehet az új szabályok szerint jelölni, a rendelet többi elemével összhangban. Önkéntes információt továbbra sem lehet a kötelező tájékoztatás „rovására” jelölni.

Allergének

Az allergének jelölése kötelező, a nem előrecsomagolt élelmiszerek estében is. Ez következő esetekre érvényes: ha egy élelmiszert előrecsomagolás nélkül kínálnak a végső fogyasztónak; vendéglátásnak, közétkeztetésnek; a fogyasztó kérésére az értékesítés helyén csomagolják, illetve a közvetlen értékesítés céljából előrecsomagolják. A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében a kötelező elemekről a tagállamok hozhatnak nemzeti jogszabályokat.

Felelősségi körök

Elsődleges felelős az az élelmiszer-vállalkozó, akinek a neve vagy cégneve alatt forgalomba hozzák a terméket. Ugyanakkor a lánc valamennyi tagja felelősséggel tartozik a saját hatáskörén belül a jelölési információk meglétéért és pontosságáért.

Önkéntes vállalások a népegészségügy javulása érdekében

Só, zsír, kalória, transzzsír, felelős reklámozás, címkézés, táplálkozási információk. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) nem csupán az iparági szereplőknek javasolja, hogy járuljanak hozzá e területeken tett vállalásaikkal a magyar fogyasztók sokszínű és kiegyensúlyozott táplálkozásához, hanem társadalmi összefogást remél a célok megvalósítása érdekében. Az önszabályozás eszközével élve az ÉFOSZ felhívást intézett valamennyi élelmiszeripari vállalkozáshoz és szervezethez, melyek élelmiszerrel látják el a fogyasztókat.

Az ÉFOSZ az alábbi vállalásokat fogalmazta meg:

• Hozzásegítjük fogyasztóinkat a nemzetközi táplálkozási ajánlások szerinti sóbevitel fokozatos eléréséhez.
• Hozzásegítjük fogyasztóinkat az életkoruknak és fizikai aktivitásuknak megfelelő, optimális mennyiségű kalóriabevitelhez.
• Hozzásegítjük fogyasztóinkat a nemzetközi táplálkozási ajánlások szerinti telített zsírbeviteli mérték eléréséhez.
• Termékeink 80%-ának részlegesen hidrogénezett növényi olajból származó TFA szintjét 2019. december 31-ig 1,5 % alá csökkentjük.
• Előrecsomagolt termékeink 75%-án (a kötelező Tápértékjelölési előírásokon túlmenően) 2017. december 31-ig feltüntetjük a referenciabeviteli értéket.
• Termékeinket felelős módon, az EU Pledge rendelkezései szerint reklámozzuk.
• Tévéreklámjainkban, termékeink címkéjén és egyéb a termékekhez köthető módon aktív életmódra felhívó üzenetet helyezünk el.
• Támogatjuk és ösztönözzük az aktív életmód népszerűsítését szolgáló programokat és kezdeményezéseket.

A felsorolt önkéntes vállalások bármelyikéhez konkrét, nevesített és számon kérhető vállalással csatlakozhat minden magyarországi élelmiszer-vállalkozás, illetve szervezet. A csatlakozók évente jelentést tesznek a nyilvánosság felé az egyedi vállalásaikban foglaltak teljesítéséről. Az önszabályozási keretrendszer részleteit és a csatlakozó vállalkozások első körét 2014 júliusában jelenti be az ÉFOSZ.

Változások az önkéntes tápértékjelölésben

Az előre csomagolt élelmiszereken önkéntesen feltüntetett tápértékjelölés jogi szabályozása a közeljövőben több tekintetben megváltozik. Itthon a TÉT Platform által kidolgozott „Irányadó Napi Beviteli Érték (INBÉ)” kifejezés élelmiszereken történő feltüntetésének lehetősége 2014. december 13-tól megszűnik. Az addig az időpontig legyártott, INBÉ feliratot tartalmazó élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idejük lejártáig forgalomban maradhatnak majd. A változás oka az, hogy a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós rendelet előírásai alapján a fenti időponttól kezdve a tápértékjelölés az élelmiszereken csak a rendeletnek megfelelő módon alkalmazható. A jogszabály továbbra is lehetővé teszi azt, hogy a gyártók a kötelezően feltüntetendő tápértékjelölés mellett önkéntes módon, kiegészítő tájékoztatást is feltüntessenek az élelmiszerek tápanyagtartalmával kapcsolatban. Ennek feltételeit is tartalmazza a rendelet és az útmutató. Az új rendszer ha csak kis mértékben is, de eltér majd a korábban Európa-szerte, így hazánkban is széles körben alkalmazott INBÉ kézikönyv előírásaitól. A legfontosabb eltérés egyebek mellett az lesz, hogy az „Irányadó Napi Beviteli Érték” kifejezés helyett a „Referencia Beviteli Érték” szóösszetételt kell majd használni.

 

Császár László
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer Szaklap 2014/6.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél