hirdetés
hirdetés

A kisvállalkozókat sújtja az elkapkodott plázastop

Nemcsak a multiknak, hanem a kis- és közepes vállalkozásoknak is árt a plázastop. Ráadásul szakértők szerint ezzel csak az engedélyek kiadását lehet megnehezíteni, de a nagy áruházláncok terjeszkedését nem. 

Sokba kerülhet az ágazatot sújtó különadó is, mert ha azt Brüsszel "elkaszálja", az eddig beszedett több tízmilliárd forint visszafizetésére kötelezheti a magyar államot.

 

hirdetés

Nyíregyházán, Pécsett és Budapesten is építhetne plázát az Auchan. Érvényes építési engedélye van mindhárom helyszínre, a szükséges dokumentumokat a cég még a válság előtt beszerezte. Győrben is terjeszkednének: ott már megvan a tervezett áruház területe, csak az építési engedély hiányzik. Ez is jelzi, hogy a nagy nemzetközi cégek hosszú távra terveznek, egy több milliárd forintos beruházásról évekkel korábban határoznak. A kimondatlanul is a külföldi nagy láncok ellen hozott plázastop-törvény tehát ezeket a beruházásokat nem akadályozza meg. Dominique Ducoux, a francia cég magyarországi vezérigazgatója jelezte: nem a plázastop, hanem a válság és az ágazatot sújtó különadó miatt nem kezdtek bele még az építkezésekbe.

 

A plázastop kérdésében a kereskedők is megosztottak - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kisvállalkozások támogatják a szabályozást, és a kormány is rájuk hivatkozva fogadtatta el a parlamenttel ezt a törvényt. Ugyanakkor tény, hogy tavaly, amikor az LMP előállt a plázastop javaslatával, jó néhány vállalat felgyorsította a szükséges dokumentumok beszerzését. Rövid távon tehát a jogszabály bizonyosan nem fékezi a beruházásokat. Vámos György szerint nem is jó kifejezés a stop, hiszen lehet felmentést kapni a tiltás alól. Elég sajátságos azonban, hogy az érintettek nem ismerhetik meg, hogy a fejlesztési és az agrár minisztérium embereiből álló "pláza bizottság" milyen szempontok alapján engedélyezi, vagy utasítja el egy cég külön kérelmét.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állítása szerint a felmentéseket minden olyan esetben megadják, ahol az építmény tervezett profilja, helye, mérete nem jelentett többlet-környezetterhelést, közvetlenül kapcsolódik EU-s pályázathoz is, továbbá a beruházás a rossz állapotban levő terek, útvonalak felújítása, a forgalmi változások révén csökkenti a zajterhelést, illetve a kereskedelmi építmény létesítésén felül infrastrukturális fejlesztés is megvalósul. Jellemzően nem ilyenek például az élelmiszer-üzletek, ahova naponta szállítják a friss árut. A felmentés megadásakor mérlegelik, hogy hosszabb távon fennállnak-e a tartós környezetterhelés veszélyei, illetve, hogy milyen hulladékképződési, levegőszennyezési problémákat jelenthet az adott tevékenység.

A szakemberek szerint a plázastoppal az építési engedélyek kiadását ugyan meg lehet nehezíteni, de a nagy láncok terjeszkedését nem lehet megállítani. Felvásárlással, vagy egyéb módon jelenhetnek meg új régiókban a cégek. A törvény a 300 négyzetméter feletti építményekre, felújításokra írja elő a külön engedélyeztetést, vagyis akár egy családi vállalkozás is zátonyra futhat, hiszen a jogszabályban sok a szubjektív elem. Eddig 82 kérelemből 28 esetben bólintott rá a beruházásra a bizottság.

Brüsszel eközben már vizsgálja a magyar plázastoppot. Romániában a hasonló intézkedést már "elmeszelték". Az uniós központban landolt az ágazatra kivetett különadó ügye is. A költségvetés jelenlegi számai alapján a kormány valóban kivezetheti ezt a közterhet 2013-tól, amelyet az Auchan vezérigazgatója diszkriminatívnak nevezett. Dominique Ducoux elmondta, nagy könnyebbség lenne, ha a kabinet valóban eltörölné a válság adót, de ha az unió úgy dönt, hogy az érintett cégek kapják vissza a befizetett közterhet, azzal a lehetőséggel a vállalatok nyilván élni fognak. A Népszava kérdésére még hozzátette: egyelőre az áruházlánc pénzforgalmát intéző bankokkal egyeztetnek arról, hogy a tranzakciós adó bevezetését követően mit lépjenek.

A vezérigazgató azonban nem zárkózott el egyértelműen attól, hogy külföldre vigyék a pénzforgalmukat. Az új adó ugyanis évi 300 millió forintos többlet-terhet róna a vállalatra.

Elkerülik hazánkat a kereskedelmi láncok

Míg az elmúlt tíz évben Magyarország dobogós helyet foglalt el a globális kiskereskedelmi terjeszkedés szempontjából legvonzóbb 30 fejlődő ország rangsorában, addig 2007 óta már nem is szerepel ezen a listán. Ennek elsődleges oka, hogy a kilencvenes évek derekán nyíló magyar piaci lehetőségek 2011-re kimerültek. A gazdasági válság negatív hatásai, különböző szabályváltozások, valamint a reálbérek csökkenése miatt a kiskereskedelmi értékesítés hazánkban 2012 első negyedévében stagnált.

Az A.T. Kearney Global Consumer Institute 2012-es tanulmánya szerint az elmúlt néhány évben számos cég lépett be a latin-amerikai kiskereskedelmi piacaira. A rangsorban első helyezett Brazíliában 12 százalékkal nőtt az egy főre eső kiskereskedelmi értékesítés az elmúlt 4 évben. A lista második helyét Latin-Amerika egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága, Chile foglalja el. Harmadik Kína, ahol a világ egyik legnagyobb luxuscikk-kereskedelmi szektora található. Idén debütált Botswana, amely a gyorsan fejlődő dél-afrikai országok előfutára. A közel-keleti és észak-afrikai országokban végbemenő forradalmak negatív hatásai ellenére a régió számos képviselője is előkelő helyen áll.

Magas a felügyeleti díj az élelmiszercégeknél

Derült égből villámcsapásként érte a vállalkozókat az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, mivel csak április közepén tudták meg, hogy május 31-ig be kell fizetniük az új terhet - mondta el lapunknak Kósa László, a Mátra Party Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) végül az ügyfélszolgálatára érkezett sorozatos kérdések, észrevételek alapján úgy döntött, hogy egy hónappal meghosszabbítja a határidőt.

Az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak etttől az évtől élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A díj mértéke az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemélynél a jövedelem 0,1 százaléka.

A vállalkozó érthetetlennek tartja, hogy a díjat miért nem csak az élelmiszer-alapanyagok, tehát nem a teljes bevétel után kell megfizetni, de azt sem látja igazságosnak, hogy azt a nettó árbevétel alapján kell kiszámolniuk. A korábbi igazgatási szolgáltatási díjak jelentős részének csökkentésével, illetve eltörlésével ugyan mérséklődtek a kifizetendő összegek, de Kósa László szerint még mindig nincsenek arányban azzal a teherrel, amit az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelent a vállalkozások számára.

(forrás: Népszava)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél