A friss kutatások a kávéra vonatkozó új megállapításaikat egyszerű kémiai folyamatokkal magyarázzák.

Testünk már alapállapotban is előállítja a kortizol nevű vegyületet, melynek révén ébernek érezzük magunkat. Éppen emiatt nem igazán hatékony, ha pont akkor látjuk el szervezetünket koffeinnel, amikor testünk kortizolszintje a legmagasabb értéket mutatja, sőt szervezetünk egyfajta „toleranciát” is kiépít magának, melynek révén egyazon pezsgéshez több és több koffeinre lesz szükségünk.

De mikor érdemes akkor koffeint inni? Ocsúdásunk után érdemes a kávébevitellel még várni egy kb. egy-másfél órányi periódust, vagyis, ha pl. 8 órakor ébredtünk, 9 óra 30 percig érdemes várnunk az első csésze legurításáig. 

Kortizolszintünk később dél körül ismét tetőzik, szóval a következő adag elfogyasztásához a fél kettő a legjobb időpont.

Nehéz kiismerni

A koffein számos titkot rejteget még előttünk. Bár a vegyület étrendünk szerves részét képezi (az amerikaiak 80% naponta fogyasztja), a tengerentúli tudomány továbbra is lankadatlanul vizsgálja az emberiség egyik legnépszerűbb „üzemanyagát”.

A közelmúlt kutatásai arra jutottak, hogy a prolongált kávéfogyasztás változásokat idézhet elő az agyunkban, illetve, hogy a koffein-megvonás akár elmezavart is okozhat. A kávé másrészről valószínűleg áldásos hatásokat is fel tud mutatni, hiszen egyes kutatások szerint az intenzív aromájú ital a kettes típusú cukorbetegség, bizonyos fajta daganatos megbetegedések, illetve a demencia kialakulásának kockázatát is csökkenteni látszik.

Hogy mi ebből a tanulság? A lényeg, hogy legközelebb, ha kávéhoz nyúlunk, mérlegeljük, hogy tényleg szükségünk van –e a fekete löttyre, valamint, hogy vajon ideális időt választottunk –e a koffeinfogyasztáshoz. Jó?

Fordítás, szerkesztés: Zamaróczy Ádám