hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. június. 13., vasárnap - Antal, Anett.
hirdetés

Mit ér a jelölés, ha magyar?

Nem bíznak a fogyasztók a hazai védjegyekben

A témával foglalkozó szakemberek körében régóta ismert, hogy túl sok minőségre és eredetre utaló jelölés, illetve védjegy található a hazai élelmiszerpiacon. Ráadásul a legtöbb védjegy eltérő tartalmú kritériumrendszert fogalmaz meg, ami már önmagában is zavart kelt a fogyasztók körében. A vázolt anomáliák miatt indítottunk el egy ezerfős országos kutatást, amely az élelmiszer-jelölésekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákat elemezték.

hirdetés

Dr. Szakály Zoltán - Kaposvári EgyetemA kutatás során elsőként azt vizsgáltuk, vajon a fogyasztók milyen információkat keresnek a csomagoláson. A megkérdezettek közül a legtöbben az árat figyelik, amit a minőségmegőrzési idő, majd a termék megnevezése követ. A téma szempontjából biztató, hogy a származási hely egyre fontosabbá válik, ugyanakkor a védjegyek és jelölések keresettsége alacsony, mindössze 35% (vagyis 10-ből 3-4 vásárló keresi).

Alacsony bizalom, alacsony ismertség

Eredményeink szerint a védjegyek és jelölések tízből öt vásárlónak fontosak, ami az alacsony érdeklődési szinthez képest javuló arány. Ezek után azt vártuk, hogy a fogyasztók legalább ekkora hányada véli hitelesnek a védjegyeket. Az eredmények azonban ellentmondanak ennek: a hazai vásárlók mindössze 23%-a bízik a termékmegjelölésekben, míg ugyanez az arány Ausztriában 87%.

Ezek után joggal merülhet fel a kérdés: miért nem bízunk a hazai védjegyekben? A felmérés szerint ennek egyik oka, hogy a jelölések spontán ismerete kifejezetten alacsony szintű.

A hazai fogyasztók a Magyar termék jelölést ismerik legnagyobb arányban (30,5%), amit a Kiváló Áruk Fóruma (7,1%), valamint a Made in Hungary felirat (6,1%) követ lényegesen kisebb értékkel. A Kiváló Magyar Áru és a Magyar zászló jelölés a megkérdezettek 5%-ának ismerős, míg az ágazati védjegyek közül az Ellenőrzött Magyar Baromfi feliratot említették meg a legtöbben.


A következőkben a válaszadóknak megmutattuk a jelöléseket, amivel a védjegyek támogatott ismertségét vizsgáltuk. A jelenleg használatos jelölések közül a fogyasztók elsősorban a Magyar termék feliratot ismerik, a megkérdezettek 90,0%-a találkozott már vele. A nemzeti lobogó és a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy a fogyasztók 71,9%-ának tűnt ismerősnek, nem sokkal megelőzve a Made in Hungary feliratot (69,9%) és a Kiváló Áruk Fóruma jelölést (66,6%). A sorban utánuk következik az Ellenőrzött Magyar Baromfi védjegy (57,2%). A spontán és a támogatott ismeret közötti jelentős különbség arra utal, hogy a fogyasztók csak passzív ismeretekkel rendelkeznek a védjegyekről (jelölésekről), ezért segítség nélkül csak kevesen tudják felidézni azokat, ha viszont látják a feliratokat, akkor a felismerési szint jelentős mértékben javul.

Mennyit fizetnek érte?

A felmérés végén kíváncsiak voltunk arra is, vajon a válaszadók az általuk ismert jelölésekkel ellátott termékekért hajlandók-e magasabb árat fizetni.

A jelölésekkel ellátott termékekért csak a fogyasztók kis része hajlandó magasabb árat fizetni. A leginkább ismert Magyar termék felirattal ellátott termékekért a megkérdezettek alig harmada (31,7%-a), a Kiváló Magyar Élelmiszerért a válaszadók 28,2%-a, az Ellenőrzött Magyar Baromfiért pedig 24,3%-a kész többlet anyagi áldozatot hozni, a többi jelölés esetében ennél is kisebb a felárat elfogadók aránya.


Az eredmények összefoglalásaként kijelenthető, hogy a termékmegjelölések viszonylag fontosak a fogyasztóknak, ugyanakkor azokat csak kevesen keresik, alacsony a spontán ismereti szint, kevesen bíznak meg bennük, és minimális a felárfizetési hajlandóság is.

A fogyasztók inkább a magas értékkel bíró vállalati márkákat részesítik előnyben. A védjegy-tulajdonosoknak ezért a védjegyérték jelentős növelése lehet az egyetlen követendő célkitűzés. Hiteles információkkal növelni lehet a védjegyek iránti bizalmat; tudatosítani kell, hogy miért fontos hazai élelmiszereket vásárolni, majd orientálni és motiválni kell a vevőket a magyar termékek megvásárlására. Ha a vázolt feladatokat sikerül megvalósítani, akkor a jelenlegi három helyett legalább hat fogyasztó vásárol majd hazai élelmiszereket.

Dr. Szakály Zoltán
Kaposvári Egyetem

hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Szerkesztőségi, független vagy márkázott podcastok, videók, dokusorozatok versenye.

Kiadónk társoldalai