hirdetés
hirdetés

Védjegy kerül a Kaposváron gyártott élelmiszerekre

Made in Kaposvár

Védjegyet létesít Kaposvár a helyben gyártott élelmiszerekre a helyi termékek védelme és gyarapítása, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében.  A programot pályázati pénzből – összesen 136 millió forintból – kívánja megvalósítani a város önkormányzata, a Kaposvári Egyetemmel közösen.

hirdetés

kaposvárAz Új Széchenyi Terv kiírására benyújtandó pályázat alapját képező tanulmányt Szita Károly (Fidesz) polgármester és Szakály Zoltán, a Kaposvári Egyetem Marketing és Kereskedelmi Tanszék vezetője mutatta be a nyilvánosságnak. A pályázatot egy helyi élelmiszerek értékesítését szolgáló üzlet megépítése mellett, a Kaposvár védjegy kialakítására, illetve a program népszerűsítésére, a helyi élelmiszerek fogyasztásának az ösztönzésére nyújtja be az önkormányzat.

A kaposvári élelmiszergazdaság már ma is több mint ezer embernek ad munkát – hangsúlyozta a polgármester. A cél az – tette hozzá –, hogy a minőségileg garantált helyi termékekből még többet értékesíthessenek a helyi feldolgozók, növelve ezzel a város számára kulcsfontosságú foglalkoztatást, egyúttal bővítve a minőségi  terméket kínálatát.

A program részeként a Kaposvárral beazonosítható termékek – tej, méz, hús, vagy egyéb élelmiszer – eredetét és a minőséget védjeggyel garantálják, az értékesítéshez pedig a felújított kaposvári piacon biztosítanak lehetőséget egy erre a célra épülő boltban – jelentette be a polgármester.

Szakály Zoltán, a tanulmány készítője országos szinten egyedülállónak nevezte az önkormányzat elkötelezettségére, a Kaposvári Egyetem tudásközpontjára, valamint a patrióta gondolkodásra épülő kaposvári modellt, amelynek célja a város élelmiszergazdaságának erősítése. A tervezett védjegyről Szakály Zoltánt kérdeztük.

A kaposvári védjeggyel rendelkező termékeket kizárólag a piacon nyíló boltban lehetDr. Szakály Zoltán majd kapni, vagy más csatornákon is tervezik ezek forgalmazását?

Több lépcsőben képzelhető el a termékek forgalmazásának bővülése. Az első szakasz a kaposvári piacon nyíló boltban történő árusítás, itt a helyiek és a turisták jelentik a célcsoportot, akik itt védjeggyel tanúsított, csak a városra és környékére jellemző árucikkeket tudnak vásárolni. A második szakaszban elindulhat a nagyobb arányú értékesítés, vannak olyan tervek, hogy a városon belüli hiper- és szupermarketekben kaposvári árukat kínáló sarkokat alakítsanak ki. A harmadik lépcsőben – és ebben már a nagyobb vállalatok is megtalálhatják a számításukat  − a cél ezen termékek országos terítése, ugyanis a fogyasztók elvárásait követve, egyre több élelmiszer kiskereskedelmi lánc gondolkodik regionális programokban, és lát szívesen polcain védjeggyel tanúsított helyi termékeket. Első lépésben – amellett, hogy profitot is termel a résztvevőknek – nagyon hangsúlyos az emocionális elem, a közösségalkotó funkció, a kaposvári patriotizmus erősítése – mind a termelőkben, mind a fogyasztókban. A második és harmadik szakaszban már erőteljesebben jelenik meg a gazdasági szempont . A program legfontosabb eleme a kaposvári védjegy, amelyre nagyon komoly közösségi marketingakciókat lehet felépíteni.  A pályázat az első lépcsőre készült, és jórészt a régióban, illetve a városban történő kommunikációra vonatkozik.

Kik csatlakozhatnak a programhoz?

Minden élelmiszergyártó részt vehet benne, aki hajlandó elfogadni a védjegyre vonatkozó feltételeket. Lehet a programba önként is jelentkezni, de lesznek olyanok is, akiket mi keresünk meg. Emellett lesz egy szűrő is, ha elnyerjük a pályázatot, az őszi indulás előtt felmérjük, hogy a fogyasztók milyen termékportfóliót látnának szívesen ebben a boltban, és ennek fényében optimalizáljuk a kínálatot.

Lesz-e mennyiségi elvárás a termelőkkel, beszállítókkal szemben?

Elsősorban a kisbolt elindítása, a lokálpatriotizmus felépítése és a fogyasztói és termelői oldal közötti közösségalkotó funkció áll a középpontban, ezért eleinte nem beszélhetünk nagyobb  mennyiségi elvárásról.

Becsléseik szerint hány termelő, feldolgozót érinthet a kezdeményezés?

Első lépésben harminc és ötven között van az érintettek köre, ebben épp úgy benne vannak  a mezőgazdasági őstermelők, mint a Kométa vagy Fino-Food típusú nagyvállalatok is. Olyan speciális, a vidékre jellemző termékekre számítunk, amelyek körébe a balatoni hal épp úgy beletartozik, mint a Zselici mézhez hasonló hungarikum jellegű termék. Előzetes számításaink szerint első lépésben összesen mintegy 200 féle termék jelenhetne meg a boltban.

Magyarországon még nem bevett a közösségi marketing ilyen formája. Másutt mennyire népszerűsítik ehhez hasonlóan a helyi termékeket?

A világban ez egy általánosan elfogadott forma. Amellett, hogy a lokalitás erősítése ma slágertéma, gazdasági szükségszerűségnek is tekinthető, ugyanis a világ éhezőinek és szegényeinek háromnegyede a mezőgazdaság kárvallottja. Ők azok, akik elveszítették helyi piacaikat, minden élelmiszer nagy távolságról érkezik a boltokba, és olcsóbb, mint az ott termelt áru, ezért kulcskérdés és mindenütt szükségszerű a helyi gazdaságok fejlesztése. Egyre több város és régió alakít ki helyi pénzrendszert, Nyugat-Európában és az amerikai kontinensen egyre gyakoribbak a cserekörök, a barter kereskedelmi forma, ezzel próbálják erősíteni a közösségtudatot az egyes várásosokban és régiókban.

Császár László, főszerkesztő, Élelmiszer Online
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél