hirdetés
hirdetés

1901 óta nem volt olyan meleg, mint tavaly

1901-től számítva első tíz legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül került ki, 2019 volt az eddigi legmelegebb esztendő Magyarországon. A melegedés mértéke a 20. század elejétől 1,3 fok, ami a globális melegedés mértékét is meghaladja – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.

hirdetés

2019 középhőmérséklete országos átlagban 12,19 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,87 fokkal múlja felül. A tavalyi év a szokásosnál kissé hidegebb januárral kezdődött, majd a február rendkívül enyhe és száraz volt. Februárban 3 fokkal alakult a sokéves átlag felett a havi középhőmérséklet, többször napi melegrekordok dőltek. Márciusban is szokatlanul meleg volt, az ötödik legmelegebb 1901 óta, emellett rendkívül száraz is, az 1981-2010-es normál érték harmadát sem érte el a havi csapadékösszeg országos átlagban. Április elejére kiterjedt területeket, főként az ország déli tájait sújtotta aszály.

Csak májusban volt hidegebb a sokéves átlagnál 2019-ben, mintegy 2,5 fokkal. Frontátvonulások, hullámzó frontrendszerek, majd az ország fölé húzódó mediterrán ciklon okozott az átlagosnál jóval hűvösebb, csapadékos időjárást sokfelé záporral, zivatarral, viharos széllel, jégesővel. Május elején hidegrekordok dőltek. 2019 májusában a szélsőséges tér- és időbeli eloszlásban az átlagos csapadék több mint duplája hullott, így a 2019-es a 3. legcsapadékosabb május volt 1901 óta.

A nyár rendkívül meleg volt, a második legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül június új rekordot hozott, 3,6 fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximum-hőmérséklet rekordja. Az átlagosnál kissé melegebb július után augusztus 10-12 között újra egy hőségperiódus alakult ki, majd a hónap utolsó dekádja is kánikulával telt.

Tavaly kétszer kellett hőségriadót elrendelni: június közepén harmadfokú hőségriadót, ami négy napig volt érvényben, majd augusztus 10. és 12. között másodfokút. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e volt, ekkor Derekegyházán 38 fokot mértek. Gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb zivataros esemény június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus elején alakult ki. Több helyen jegyeztek 100 millimétert meghaladó felhőszakadást, amely során a lezúduló víztömeg és a jégeső károkat okozhatott, különösen Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
2019-ben hét olyan nap fordult elő, amikor az ország valamely pontján 100 millimétert meghaladó napi csapadékösszeget rögzítettek hivatalos mérőállomásaik. A legmagasabb napi összeg a Heves megyei Terpesen mért 154,9 milliméter volt 2019-ben.

Tavalyi ősszel rekordmeleg volt. A szeptember 1 fokkal, az október csaknem 2 fokkal, a november pedig 4 fokkal volt melegebb a normálnál. A november 1901 óta a harmadik legmelegebbnek adódott. A szeptember még nyári kánikulával kezdődött, elsején országszerte 30 fok feletti hőmérsékletekkel. Októberben egy szokatlanul meleg és hosszú vénasszonyok nyara volt. Október 19-től egy héten keresztül több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál, ekkor többször megdőltek az adott napra vonatkozó országos maximumhőmérsékleti rekordok. A novemberi időjárás többször tavaszt idézett az őszben, 13 napon is előfordult 5 fok feletti pozitív anomália. Az októberi csapadékhiányon a november havi átlagos mennyiség másfélszerese enyhített.

Forrás: 123rf

2019 decembere is több mint 3 fokkal enyhébb volt a normálnál. December 18-tól ismét országos napi minimum és maximum hőmérsékleti rekordok dőltek, majd december 21-től egy mediterrán ciklon hozott jelentős csapadékot, sokfelé 50 milliméter fölötti napi mennyiségekkel.

Az előző év magyarországi hőmérsékleti viszonyai jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe. Az utóbbi éveket jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és a szélsőséges csapadékviszonyok miatt fontos az éghajlati állapot folyamatos nyomon követése. A valószínűsíthető változások ismeretében csökkenthető az a fenyegetettség, amit az éghajlatváltozás hordoz. A sikeres adaptációhoz az éghajlati információk használata elengedhetetlen. 

Kell a fagy

Az előző évinél sokkal jobb képet mutatnak az őszi vetések, a kikelt növények szépen fejlődnek, de a termelők bíznak benne, hogy lesz még hótakaró, és beköszönt a kártevőket és a kórokozókat ritkító hideg – mondták a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. A napilap szerdai számában megjelent cikkben Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke elmondta, az ősz sokkal kellemesebb volt az egy évvel előbbinél, a gazdálkodók nedves talajba tudtak vetni. 2018-ban az őszi aszály miatt sok helyen gyakorlatilag a porba vetettek, tavaly viszont olyan területek is voltak, amelyek annyira átáztak, hogy az optimális vetésidőben nem lehetett gépekkel rámenni a földekre. A GOSZ információi szerint a búza és az egyéb őszi kalászosok vetése szinte száz százalékig a tervek szerint haladt. Vancsura szerint a termelők várják a mínusz 10-15 fokos fagyokat, amelyek segítenék a természetes növényvédelmet és a gabonának sem ártanak. Persze jobb lenne, ha a hidegebb idő hótakaró alatt érné a vetéseket

Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa elmondta, hogy tagszervezeteik arról számoltak be, hogy az őszi vetések nagy része jó állapotban van. A legtöbb területen szeptember és december között megfelelő mennyiségű csapadékot mértek, csak Baranya egyes területeiről jeleztek hiányt. A belvíz sem jellemző, csupán Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakult ki néhány helyen.

(forrás: MTI, OMSZ, vg.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

StoreInsider-FMCG Hírlevél