hirdetés
hirdetés

A jövő fogyasztásának motorjai?

Az ötven felettiek negyven százalékát teszik ki a hazai társadalomnak, Magyarországon pedig 20 év múlva a 65 év felettiek populációja megduplázódik. Hogyan hat mindez a fogyasztásra? Át kell-e nyergelniük új termékkategóriákra a gyártóknak? Mennyit fogyaszt egy ötvenes vásárló és mennyit egy harmincas kismama? 

hirdetés

Az öregedő társadalom, az elvándorlás, a változó demográfia számos kérdést vet fel a kereskedelemben is: kezdjük azzal az egyszerű ténnyel, hogy egyre kevesebb a fogyasztó. A Gfk vásárlóerő-indexéből kiderül, hogy Magyarország népessége az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökken, évente átlagosan 0,1-0,5% közötti mértékben (ez évi 20-30 ezer főt jelent). Ennek ellenére az egy főre jutó vásárlóerő nőtt.
A külföldre vándorlás – hivatalos adatok szerint az EU-ban 2016-ban mintegy 400 ezer magyar élt – és a vidékről a nagyobb városokba és főleg a fővárosba áramlás is nehéz helyzetbe hozza a vidéki vásárlóerőt. 

Elmaradt „baby boom”

Egyre fontosabbá válik a vásárlásban az idősebb generáció, amely a teljes FMCG-költés növekvő hányadát generálja. A KSH adatai alapján éves szinten a legmagasabb egy főre jutó fogyasztási kiadással a 65 fölötti korcsoport rendelkezik – ez 1 159 407 forintot jelent. Ez 28%-al magasabb, mint a 25–54 éves korcsoportban. A 65 éves és ennél idősebb korosztály rendelkezik a legmagasabb fajlagos fogyasztással a generációk között – áll a Gfk – Magyar Fogyasztó Riport 2018 – Szociodemográfiai változások hatása a vásárlási szokásokra című tanulmányában.

A kereskedelemben két olyan generáció is előtérbe került, amely a mai magyar társadalom kulcsfontosságú magját képviseli: a „baby boom” generáció – a mai 51–65 évesek (itthon körülbelül a Ratkó-gyerekek), valamint a 30–50 évesek által alkotott X generáció. Jól beazonosítható csoportot képeznek utóbbin belül a 30-as családanyák („late motherhood”), a 35 év feletti, célorientált karrierépítők és az 55–64 évesen is aktív, szakmailag elismert silver professionals – írja a tanulmány.

Golden Age

A Kreatív magazin által szervezett Golden Age konferencián Bacher Jánosnak, a Gfk Head of Client Solutionsának előadásából kiderült: 2007 előtt a hitelre épülő fogyasztás jellemezte a háztartások fogyasztását, 2007–2013 között pedig a „hét szűk esztendő.” 2010–2011 után sem történt érdemi növekedés, csupán óvatos fogyasztás indult meg, a reáljövedelmek nőttek. 2015-től 2017-ig érezhető volt némi növekedés, ám az alulmúlta a korábbiakat.

A fiatalok és középkorúak 3,6 millió háztartásban élnek: ők adják a hazai összfogyasztás 40 százalékát.
Az 55–64 közöttiek csoportja a silver professional –szűkülő háztartásokat vezetnek, stabil fogyasztási szerkezet és márkapreferencia jellemzi őket. Márkahűség jellemzi ezt a generációt, nehezebben váltanak márkát, ám jól irányzott ajánlatokkal meggyőzhetőek. Mint elhangzott, nem érdemes csupán korcsoportra vonatkoztatva kommunikálni, hanem sokkal hatékonyabb attitűdbeli felméréseket végezni.

A GfK tanulmányából megtudhatjuk azt is, hogy az egy főre jutó költés az egyedülálló aktív karrierépítő csoportba tartozók esetén a legmagasabb, viszont ők járnak a legritkábban vásárolni, a silver csoport pedig a leggyakrabban. Egy-egy bevásárlás során a 30-as családanyák költenek a legtöbbet napi fogyasztási cikkekre, elsősorban hipermarketben és diszkontban vásárolnak „A” márkát. Az aktív karrierépítők szupermarketben és diszkontban vásárolnak leginkább, és nagyobb arányban vásárolnak saját márkát; Az aktív ezüstéveikben lévők szívesen járnak kisboltokba, és előszeretettel vásárolnak „B” márkát. Az elkövetkező években ezek a csoportok lesznek a növekedés motorjai.

 Milliók

Az ötven felettiek negyven százalékát teszik ki a hazai össztársadalomnak, ami közel négy millió embert jelent. 1,3 millió háztartás áll 60 felettiekből. Az 50 pluszosok 28 százaléka vásárol havonta, 66 százalékuk használ internetet, a 45–54 évesek között ez a szám 86 százalék, a 65–74 éveseknél pedig 39 százalék.

 Aktivitás és bizalom – ezekre figyeljünk, ha 49 év felettieknek készítünk reklámot

A Golden Age konferencián Földi Miklós Dániel reklám- és neuropszichológus tartott előadást arról, hogy mire is kell elsősorban figyelnie arra egy kreatív szakembernek, ha a 49 felettiek – a Golden Age – a célcsoportja. „A reklámok sokszor kommunikálják azt, mintha ötvenen túl már semmi jó dolog nem történne az emberrel - ami nagyon nem oké” – fogalmazott. Elmondta, hogy ugyan valóban lezajlanak ebben az életkorban a hormonális és biokémiai változások, a személyiség azonban nem változik, csupán a motiváció, a környezet és a körülmények. Kiteljesedést és aktivitást kell sugározni a célcsoport felé, ha lehet, példákkal statisztikai adatok helyett, olyan tartalmakkal, melyek segítenek a döntéshozatalban. Ami pedig a legfontosabb: nem szabad viccelődni a korral.

A neuropszichológus 6 biztos pontot tanácsol a reklámszakembereknek, amire érdemes figyelni ennél a korcsoportnál:

• Egyszerűbb, tisztább, fókuszáltabb üzenetek
• Exkluzivitás: az egyediség keresése
• Hangsúlyos bizalomépítés
• A személyes értékesítésen nevelkedtek – személyesség
• Az új technológiák terén sok mindenben nincs tapasztalatuk: támogatás
• Mivel szeretnek olvasni, hatásos a direct mail

(forrás: Store Insider magazin 2019/6-7)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél