hirdetés
hirdetés

Ágazati problémák az erősödés mellett

A hazai élelmiszerpiac tavaly több mint 8 százalékkal bővült, az ipar teljes adózott nyeresége háromszorosára emelkedett 2010 óta, a beruházások folyamatosan nőnek – 2017-ben 270 milliárd forint –, az export realizált árbevétele pedig megközelítette az 1300 milliárd forintot. Bár az adatok imponálóak, a szektorokat mégis sújtják a növekvő bérek, az üzemanyag-drágulás vagy épp a munkaerőhiány. Ki mit vár 2020-tól? Év eleji élelmiszeripari ágazati összefoglalók. 

hirdetés

A Nielsen adatai szerint a hazai élelmiszerpiac, tovább gyorsulva a 2018-as év végi 5% alatti teljesítmény után, 2019-ben értékben 8,1 százalékkal bővült. Az élelmiszeripar teljes árbevétele 2010 óta 50 százalékkal emelkedett, az export részaránya is dinamikusan nőtt, az adózott nyereség közel háromszorosára emelkedett 2010 óta. Az iparág immár 10 éve stratégiai ágazatnak számít. Az éves szinten aktivált beruházások értéke 2013 óta 150 milliárd forint volt, 2017-ben meghaladta a 270 milliárd forintot.

Emelkedik az export is: az utóbbi három évben az élelmiszer-gazdasági export értéke 8 milliárd euró fölött alakult. Az élelmiszeriparban nyilvántartott mintegy 5 ezer vállalkozásból nagyjából ezer végez exporttevékenységet. Az exportáló vállalatok által realizált árbevétel már megközelítette az 1300 milliárd forintot: a legtöbb exportárbevétel a húsiparban, az állateledel-gyártásban és a zöldség-gyümölcs feldolgozásban jelentkezik.

A kormányzat eredeti szándéka szerint 2020-ra az élelmiszeriparban több mint 300 milliárd forintnyi fejlesztést kívántak véghezvinni. A növekedés tehát töretlen, a helyzet mégsem mindenütt rózsás.

Tejpiac: növekvő költségek, de stabil helyzet

„A tavalyi évben tovább tartott a 2016 késő őszén kialakult stabil tejpiaci helyzet. Itthon és az EU-ban ugyanazt látjuk: a felvásárolt nyers tej mennyisége alig változik, az éves átlagárak lassan emelkednek. Az EU exportteljesítménye, a felszámolt intervenciós készletek és a világ tejtermelésének alakulása egyaránt hozzájárul ehhez a nyugalomhoz. A tejágazat piaci alapvetései továbbra is pozitívak. A rendezett Brexit, a világgazdaság lassulása, egyéb politikai bizonytalanságok, valamint a kereskedelmi konfliktusok gyengítik csak ezt a pozitív várakozást” – mondta el Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Az ügyvezető igazgató szerint 2020-ban, amikor például az új KAP keretei is meghatározásra kerülnek, fontos, hogy a hatékonyan működő, a méretgazdaságosság lehetőségeit kihasználni képes tejtermelő gazdaságok létrehozását és fenntartását tovább ösztönözzük, különösen a technológiai fejlesztési, állatjóléti, állategészségügyi és környezetvédelmi megfeleléssel kapcsolatos együtt gondolkozással.

Égető feladat, hogy a máshol kicsinek/közepesnek, nálunk nagyvállalatnak számító tejfeldolgozó vállalkozások ezentúl részesülhessenek (uniós) beruházási támogatásból. Szakmaközi eszközökkel változtatnunk kellene azon a gyakorlaton is, hogy a kereskedelmi szereplők többsége marketingeszközként, vásárlócsalogatóként tekint az egyes alaptejtermékekre, gyakran azok jelentős leárazásával csalogatja be a vevőket.

A társadalmi mozgalmak és elvárások erősödése és a fogyasztói preferenciák változása miatt egyre nagyobb jelentőséget kapnak az olyan termékfejlesztési irányok, mint a laktózmentesség, a cukortartalom-csökkentés, a funkcionalitás, a hozzáadott érték növelése, fenntarthatósági szempontok, a GMO-mentes tejtermékek és jelölések megjelenítése és a hitelesség is. A fogyasztók által igényelt további tejtermék-differenciálás kerülhet előtérbe (például bio, legelőalapú, a helyi, az állatjólétet előtérbe helyező és más hitelesített tejtermelési rendszerek).

A tejtermelők és tejfeldolgozók egyaránt jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését. Ha béremelésekkel és egyéb juttatásokkal sem tudják megtartani a dolgozókat, akkor külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulni, míg mások a forrásigényes robotizált fejésben gondolkoznak.
A feldolgozó vállalkozások pedig csak akkor fognak tudni megfelelő jövedelmet biztosítani a munkavállalóik számára, ha a szükséges technológiai, innovációs és logisztikai beruházások javítják jövedelemteremtő képességüket.

A kenyér drágul legutoljára

Idén januárban a malmok mint a legjelentősebb alapanyag-beszállítók jelezték a liszt árának emelkedését. A fogyasztók mindennapi ellátásában jelentős szerepet betöltő sütőipari vállalkozásoknál ez egy újabb költségnövelő tényező.

A sütőiparban a munkaerő-megtartást a többi ágazat elszívó hatása is nehezíti, a fizikai dolgozók hiányát más szektorból pedig csak erőteljes emeléssel lehet pótolni. A bérek és az alapanyagárak mellett az energia-, üzemanyag- és logisztikai költségek emelkedése is gondot okoz a vállalkozásoknál. Az elhúzódó forintgyengülés kellemetlen mellékhatása, hogy magasabb lett az importtermékek átvételi ára, így drágábbá váltak a sütőipari alapanyagok is.

A szervezet elnöke szerint ez a negatív összhatás komolyan sújtja a sütőipart és jövedelmezőségét. A Magyar Pékszövetség és a Nemzeti Agrárkamara megrendelésére az Agrárgazdasági Kutató Intézet által elvégzett 2018-as és 2019-es tanulmány is egyértelműen kimutatta, hogy a sütőipari termékek jövedelmezősége évek óta rendkívül alacsony: a legalapvetőbb termékköröket veszteséggel, a legtöbbet pedig minimális, de mindenképpen csökkenő árréssel gyártják a hazai sütőipari vállalkozások.

„Olyan mértékben és meredeken emelkednek a hazai sütőipari cégek költségei, hogy az élelmiszeriparban legutolsóként, de kénytelenek lesznek árat emelni a saját túlélésük érdekében. Hosszú távú és fenntartható megoldást pedig csak az automatizálás erősítésével érhetnek el, ehhez azonban jövedelmezőség kell. A jelenlegi helyzetben esélyük sincs a pékségeinknek a fejlesztésekre. Összességében két számjegyű áremelésre lenne szüksége a sütőiparnak ahhoz, hogy végre ne a veszteséges vagy minimális profitot hozó iparágak közé tartozzon” – fogalmazott közleményében a Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József. „A Magyar Pékszövetség mindent megtesz, hogy az ágazat profitot termeljen, illetve a veszteségeit minimalizálja” – írta.

Húsipar: kihasználatlan kínai piac

„A húságazat rendkívül nehéz évet tudhat maga mögött. A magyar húsipar számára a sertés a meghatározó alapanyag, és a sertéshús világpiacán évtizedek óta nem tapasztalt rendkívüli helyzet alakult ki. Ennek oka elsősorban a világ legnagyobb sertéshústermelő országában, Kínában nagy károkat okozó ASP-járvány. Mivel a kínai sertésállománynak megközelítőleg 40%-a pusztult el az év során, Kína jelentős keresletet generált a világpiacon, ami felverte az élő sertés és a sertéshús árát. Sajnos az érvényben lévő kínai exportkorlátozások miatt a magyar húsipar nem tudja kihasználni a kínai piaci lehetőségeket. A magyar piacon az élő sertés ára egy év alatt közel 50%-kal emelkedett. 

A húsiparnak is szembe kellett néznie a munkaerő- és energiaköltségek növekedésével is, így a termelési költségek olyan mértékű emelkedése jellemezte az előző évet, amire emberemlékezet óta nem volt tapasztalat. Mivel az ágazat szereplői a növekvő önköltséget nem tudták még beépíteni az átadási árakba, sajnos a gazdálkodás eredményességének jelentős visszaesése volt tapasztalható. Ez 2019-ben elhalványított minden más folyamatot az ágazat életében.

Egyértelműen látható ugyanakkor, hogy tovább erősödik az előre csomagolt friss, hűtött húsok részesedése, és egyre nagyobb szereppel bírnak a konyhakész kiszerelések. A készítmények esetében is tovább növekedett a darabolt, szeletelt, előre csomagolt termékek súlya a fogyasztók kosarában. Egyre nagyobb piaci részesedést érnek el a különböző »mentes« kategóriába tartozó készítmények, és további térnyerésük várható.

Mindenképpen meg kell említenünk a helytelenül »húspótlónak« nevezett, növényi eredetű vagy zöldségkészítmények megjelenését kísérő nemzetközi kampányt, amely igyekszik rendkívül rossz színben feltüntetni a hagyományos, igazi húsokat és húskészítményeket. A következő időszak egyik legnagyobb feladata, hogy a valódi húsok és ezen új zöldségkészítmények közötti különbségeket a szabályozás eszközeivel is egyértelműsítsük, és hisztérikus kampányok helyett korrekt módon tájékoztassuk a fogyasztókat a két termékkategória előnyeiről és hátrányairól egyaránt” – nyilatkozta lapunknak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.

Zöldség-gyümölcs – nagy kiesés a gyümölcstermesztésben

„Az idei évre nagy hatással volt a tavalyi aszályos nyár és a hosszú meleg, száraz ősz, mely több fajnál meghatározta a virágzást is. Az április végi fagyok okoztak jelentős virág- és terméskárt, ami az almánál mutatkozott meg igazán. A május extrém hűvös, csapadékos és fényszegény időszak volt, ami az almának és körtének egyaránt ártott. A június a szokottnál csapadékosabb volt, ami főleg a cseresznyénél okozott problémákat" - összegezte Dr. Apáti Ferenc a FruitVeB, alelnöke, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Termelők Egyesületének elnöke az időjárási körülményeket a Fruitveb 2019-es decemberi évzáró konferenciáján.

Az időjárás miatt 2019 gyümölcstermés szempontjából összességében az átlagnál gyengébb volt. Nagy a kiesés az almánál, a meggynél és a cseresznyénél - hangzott el.

Gubacsi Zoltán a Fruitveb alelnöke a zöldségtermesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy az körülbelül 85 000 hektáron folyik, ennek nagy része szántóföldi, ipari feldolgozásra termelt kultúra, így csemegekukorica és zöldborsó. A szabadföldi zöldségek összesített termőterülete nagyjából stagnál az utóbbi néhány évben, az ipari paradicsom és gyökrézöldségek esetében tapasztalható növekedés.

A hajtatással kapcsolatban megjegyezte, a termőterület csökkenése ellenére termésmennyiségi növekedés volt tapasztalható, ami a technológiai fejlődésnek köszönhető. A pályázati források önmagukban nem elegendőek az ágazat fejlesztési stratégiájának megvalósításához. Az Európai Uniós csatlakozás óta a kereskedelmi helyzet megváltozott, erős import nyomás nehezedik az ágazatra. Nehéz lesz fennmaradni a versenyben, ha nem fordítunk kellő figyelmet a kutatás-fejlesztésre és a szaktanácsadásra. A gépesítettség foka még nem európai szintű, azonban a munkaerő probléma egyre égetőbb kérdés, ezért további gépbeszerzési pályázatok kiírása szükséges minél hamarabb.

Édesipar: hódít az erős brand és a bite size

„A közelmúlt legfontosabb változásai a cukor árának jelentős, 40 százalékot meghaladó emelkedése, valamint az EU idén életbe lépett 2018/775/EU rendelete az eredet és származás feltüntetéséről. 2011-et követően történt egy jelentősebb, elhúzódó visszaesés, az utóbbi években már növekedett a hazai édesipar. A magyar édességpiac egyébként a hazai élelmiszeripar viszonylag kis szereplője: a hazai édességgyártás 250 vállalkozást jelent, amelyek körülbelül 5000 embert foglalkoztatnak 200 milliárd forint körüli árbevétellel. A magyarok jövedelmük 30 százalékát élelmiszerre költik” – mondta el a Store Insidernek Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára.

Mint megtudtuk, a legfőbb trendek a minőség, az élmény, a funkcionális és superfood kategóriák, a külalak és az eredetiség. Nő a minőségi és prémiumédesség iránti kereslet, egyre többen választják tudatosan a kiváló alapanyagokból előállított, magas hozzáadott értéket képviselő termékeket, többek között a magas kakaótartalmú csokoládét, teljes kiőrlésű kekszeket, puha gumicukrokat és különleges édességeket, például a természetesen rubinvörös csokoládét.

Hódít a bite size, ami csupán egy harapásnyi édesség, így a kalóriabevitelt mérsékli, az íz élvezetét viszont teljes mértékben megadja. Az erős, hagyományokat továbbvivő brandek és percepciók (például svájci csokoládé, belga praliné, francia desszert, skandináv keksz) fogadtatása továbbra is pozitív lesz.

Fejlődésre van szükség a gyártástechnológiában, a csomagolástechnikában és a munkaerőhiány miatt az automatizációban is. Itthon az édesipar technológiája néhány nagyon korszerű előállító mellett még a korábbi évtizedek szintjét idézi a sok esetben, de a gyártók a gyártás teljes folyamatában törekednek az automatizációra, ami komoly beruházásokat és kevesebb, de képzettebb munkatársakat kíván hosszabb távon. Az édességipar következő nagy ugrása az ellentmondásosan hangzó „tömeges individualizáció” (mass induvidualization) lehet. A gyártók képesek lesznek hatékonyan előállítani egészen kis csoportokra vagy akár egyénekre szabott termékeket és csomagolásokat, amit az új gyártósorok rugalmassága és olyan újdonságok támogathatnak, mint például a 3D-nyomtatás.

(forrás: Store Insider magazin 2020/1-2.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[249728] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél