hirdetés
hirdetés

Brexit: ki tudja, hol áll meg?

Soha nem látott bizonytalanság, megállapodás nélküli adminisztratív korlátok és esetleg no-deal Brexit egyrészről, „kijózanító ütés”, ébresztő a brit politikai elitnek másrészről – ilyen ellentmondásosan értékelték lapunknak a Theresa May-féle Brexit-tervezet bukását a megkérdezett élelmiszeripari szereplők. Hogy mi lesz, azt tényleg senki sem tudja, de a jelek szerint akkor jár el jól a britek irányába évente mintegy 130 milliárd forint értékben exportáló magyar élelmiszer-gazdaság, ha felkészül gyakorlatilag mindenre.

hirdetés

Földcsuszamlásszerű, történelmi vereséget szenvedett a brit parlament alsóházában Theresa May miniszterelnök, pontosabban az általa asztalra tett, a Brexit feltételeit tartalmazó javaslatcsomag. A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban utasította el az egyébként nagyon nehezen tető alá hozott javaslatcsomagot. Az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást, ez a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége.

Csak árnyalja, de nem menti az összképet az, hogy egy nappal később May legalább a kormányválságot megúszta. A várakozásoknak megfelelően ugyanis bizalmat szavazott a brit kormánynak a londoni alsóház. A kormány mellett 325, ellene 306 képviselő voksolt. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök a szavazás után azonnali egyeztetésre hívta az ellenzéki pártok vezetőit a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról, de a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a kormányfővel.

Az Egyesült Királyság és az EU kereskedelmét alapjaiban befolyásoló Brexit mikéntje ma kérdésesebb, mint valaha – nyilatkozták lapunknak nevüket nem vállaló brüsszeli források. Mint elmondták, egyelőre az uniós döntéshozók számára is bizonytalan a jövő – nem véletlenül mondta azt Jean-Claude Juncker, legfőbb ideje, hogy Nagy-Britannia világosan tisztázza álláspontját. Az Európai Bizottság elnöke ezzel egyértelműen Londonhoz utalta a következő lépést, ahol viszont még a káosz uralkodik.

Magyarokat is érint

Egyelőre a piaci szereplők is csak találgatnak a közeljövőről. „Azzal, hogy a brit parlament alsóháza elutasította a Theresa May nevéhez köthető, a kilépést rendező javaslatcsomagot, egészen biztosan nőtt a bizonytalanság az oda irányuló exportot, így az élelmiszer-kivitelt illetően is” – mondta el lapunknak Éder Tamás. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke hozzátette: „Mindazon cégeknek, amelyek élelmiszertermékeket szállítanak Nagy-Britanniába, valamilyen formában fel kell erre készülniük, és körültekintően kell eljárniuk, mivel nehéz megjósolni, hogy hogyan változnak az üzleti feltételek a jövőben.”
Az elnök szerint egyébként a magyar élelmiszerexportot tekintve az Egyesült Királyság nem lényegtelen, de nem is kirívóan meghatározó partner. „A kilencmilliárd eurót meghaladó hazai agrár-élelmiszer kivitelből mintegy 400 millió eurót tesz ki a Magyarországról az Egyesült Királyságba irányuló agrár- és élelmiszertermék-kivitel. Ezért a brit kilépés körüli bizonytalanság elsősorban egyes cégeket érinthet nagyon hátrányosan, semmint a teljes hazai élelmiszer-gazdaságot. Az érintett vállalatok között például baromfi- és húsipari, borászati cégek vannak.”

A legnagyobb probléma az lenne, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki, vagyis a sajtóban no-deal Brexit néven emlegetett szcenárió valósulna meg. Ebben az esetben a britek lényegében harmadik országgá válnának, ami egy sor adminisztratív, például állat- és növényegészségügyi, valamint a vámeljáráshoz köthető akadályt gördítene a magyar cégek elé – tette hozzá Éder Tamás.

Kijózanító ütés

A britekhez exportáló egyik legjelentősebb vállalat idehaza a baromfiiparban meghatározó pozíciókkal rendelkező Mastergood, amely tavaly 7 milliárd forint értékben adott el csirkehúst az Egyesült Királyságba, elsősorban az ott dominánsnak számító Tescónak. A cég tulajdonosa és vezetője, Bárány László lapunknak elmondta: May alsóházi kudarca rendkívül negatív fejlemény, és éppen ezért ébresztőként hathat a brit politikai elitre. „Mára világossá vált, hogy a britek nem tudták, miről szavaznak, elsősorban azért, mert félrevezették őket, és hazugságokkal a kilépés mellett kampányoltak. A fejlemények után azonban nincs mód arra, hogy a politikai felelősséget elkerülje a brit döntéshozó elit. A mostani szavazás tehát egy kijózanító ütés lehet számukra. Ennek eredményeképp előfordulhat az is, hogy egy újabb népszavazást írnak ki az ügyben, vagy legalábbis a lehető legbarátságosabb, lehető legkevésbé drasztikus kilépés forgatókönyvét segítik elő” – mondta el lapunknak az üzletember.

A Mastergood egyébként egyelőre zökkenőmentesen szállít brit partnereinek, és korábbi lekötései révén január közepén még mindig 380-385 forint közötti fontárfolyamon tette ezt. A font gyengülése azonban nagyban módosíthatja az összképet, hiszen egy rendkívül sérülékeny, 330 forint körüli font mellett már nem érné meg szállítani – fejtette ki Bárány. Ha viszont mégsem lenne Brexit, vagy annak csak egy nagyon enyhe változata, akkor a font „azonnal kilőne”, és 400 forint körüli árfolyamon már komoly nyereséget hozna a magyar exportőr cégeknek is.

Olyan rossz, hogy az már jó?

Bárány László tehát úgy véli, hogy a kudarc jobb belátásra térítheti a brit döntéshozókat. Véleményével nincs is egyedül az üzleti életben. „Olyan rossz, hogy az már jó” címmel közöl elemzést a Bloomberg gazdasági médiavállalat a Theresa May-féle javaslat bukásának nyomán paradox módon érzékelhető üzleti optimizmusról. A cikk kiemeli: a csúfos parlamentáris bukás után felerősödtek azok a vélemények, amelyek szerint a lényegesen kisebb változást jelentő soft Brexit lenne célravezető, vagy akár teljesen el kellene kerülni a kilépést, vagyis végül egyáltalán nem is lenne Brexit. A Bloomberg által megkérdezett befektetők leginkább ennek örülnének. Greg Gibbs, az Amplifying Global FX Capital alapítója a lapnak elmondta: a no-deal Brexit esélyei kicsik, és egyre valószínűbb, hogy vagy May javaslatának egy sokat puhított verziója lesz a megoldás, vagy pedig új szavazást írnak ki.

Mindenkire hathat

Mindaddig, amíg a kérdés rendeződik, marad a bizonytalanság, ráadásul nem csupán azon cégek esetében, amelyeknek közvetlen brit kitettségük van. A sárvári Sága Foods Zrt. tulajdonosa a brit piac legnagyobb baromfiipari csoportja, a Boparan Holdings, így Muzsek András vezérigazgatónak közvetlen személyes tapasztalatai vannak arról, milyenek az üzleti várakozások a Brexittel kapcsolatban Nagy-Britanniában. Elmondása szerint brit és ír baromfiipari szakemberekkel beszélgetve egyértelműen az látszik, hogy számukra most a Brexit jelenti az első számú üzleti kockázatot. Nagy a bizonytalanság, és mindenki arra számít, hogy az értékesítési lehetőségeket, az árakat és a munkaerőhelyzetet is jelentősen befolyásolhatja majd a kiválás a baromfiiparban. Különösen az utóbbi kérdés lehet érzékeny az ágazat számára, hiszen a helyi feldolgozócégek erősen támaszkodnak az unión belülről érkező bevándorlók munkájára.

Muzsek András arról tájékoztatott, hogy a Sága Foods nem exportál Nagy-Britanniába, és nem is hoz be onnan készterméket, így a Brexit ebből a szempontból nem érinti a tevékenységét. Jelenleg importál alapanyagot Nagy-Britanniából, az anyacégének érdekeltségétől, de amennyiben a Brexit nyomán az ottani alapanyagárak kedvezőtlenül változnának, akkor azonnal át tud állni más, uniós beszállítóra, így egy ilyen fejlemény sem okozna számára semmilyen gondot. A Boparan Holdingsnak a Ságán kívül is vannak jelentős baromfiipari érdekeltségei Hollandiában és Lengyelországban (Storteboom csoport), ezeknek vágóhídjai is vannak, továbbá a Sága jelenleg is vásárol alapanyagot más uniós cégektől, így az esetleges beszállítóváltást gyorsan és rugalmasan meg tudná oldani.

A Brexit és annak formája így nem jelent speciális kockázatot a Sága számára, Muzsek András ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból az egész európai baromfiipar számára változásokat hozhat. Egyfelől az oda kész vagy alapanyagot exportáló cégeknek, hiszen nem tudni, hogy a kivitelt hogyan érinti, majd a Brexit és ennek hatása milyen lesz az uniós piacra. Másfelől ha az uniós országokban a Brexit hatására érdemben változhatnak a késztermék- és alapanyagárak, akkor ez azokra a cégekre is ki fog hatni, amelyek nincsenek közvetlen üzleti kapcsolatban a brit piaccal.

Molnár Barna
a szerző cikkei

(forrás: Store Insider magazin 2019/1.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél