hirdetés
hirdetés

Elárasztják a zászlócskák a húspultokat

Nemzeti színű zászlócskával kell jelölni a sertéshús származását a húspultban a nagyobb boltokban. Ha nem magyar, akkor is. Húspult nélküliek előnyben.

hirdetés

Az agrárminiszter az 53/2019. számú AM rendeletével módosította az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. számú FM rendeletet. A friss rendeletmódosítás 2020 január 15-én lép hatályba.

Az egyik jelölési változtatás alapján a jövőben a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a  húsnyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítése esetén a  származási országot jól látható módon, fizikai vagy elektronikus hordozón, az  eladásra kínálás helyén fel kell tüntetni oly módon, hogy az  eladásra kínált, különböző származási országú húsok a  végső fogyasztó számára egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek (a vonatkozó uniós rendeleteknek is megfelelően). Ez tehát a húspultban eladásra kínált sertéshúsokra vonatkozik.

A jelölés feltüntetésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozón fel kell tüntetni a származási országra vonatkozó szöveges információt sötét színnel, világos háttéren, a vonatkozó uniós előírásnak megfelelő méretben. Ez minden húspultban kötelező lesz.

A 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterülettel rendelkező üzlet esetében grafikai ábrázolással a származási ország zászlóját, milliméterre pontosan:

- a származási hely esetén legalább 50 mm × 30 mm;

- az állattartás helye és vágás helye együttes jelölése esetén legalább 40 mm × 25 mm méretben kell elhelyezni.

Egyes esetekben (a 1337/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5.  cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében, valamint 6.  cikkében meghatározottak szerint) a származási országot elegendő szöveges információval jelölni.

Származási országnak a származási helyet vagy az állattartás helyét és a vágás helyét kell tekinteni.

Azért lesz itt némi keveredés

A statisztika szerint ma közel 20 ezer élelmiszer jellegű vegyes bolt van. Ezek átlagos alapterülete 196 négyzetméter. Így pusztán az alapterület alapján azért akadhat majd szép számmal olyan bolt, aki megússza a zászló kitűzését.

Nincs hivatalos adat, hogy ezen belül hány boltban van húsos pult. A diszkontokban nincs, de a szupermarketek egy részében és a hipermarketekben van.

Húsáru szaküzlet 3161 van. Ezek átlagos alapterülete 52 négyzetméter. Itt nem nagyon számolgatnánk, hány helyen kell zászlót is kitűzni.

Tehát a nagyobb élelmiszeres boltokban a húsos pultban lesz zászló, de sok kicsiben nem.

Forrás: 123rf

Egyébként a nyomonkövetés, annak rögzítése, honnan is származik egy élelmiszer a boltokban, szigorú előírás. Nincs is baj vele, de azért vannak esetek, amikor bonyolult. Egy darab karajról, vagy combról nehéz is lehet megállapítani, melyik szállítmánnyal is érkezett, ha már kirakták a húsos pultba.

És izgalmas kérdés, mit szólnak mindehhez a baromfisok, vagy a sajtosok. És vajon a sertéspestis idején, amit senki sem kíván, kockázatos-e ilyen reklámot csinálni a sertéshúsnak.

És a vásárló? A zászló valóban feltűnő, jó reklámfogás lehet. De ha nem magyar, akkor kit is reklámoz?

Egyébként él még a 74/2012. számú VM rendelet egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról a magyar származásról és a hazai termék fogalmának használatáról.

Otthon ne fagyaszd újra!

Változás az is, hogy a végső fogyasztó számára kínált, nem előrecsomagolt friss hús esetében – a fagyasztott hús kivételével – a fogyasztót kötelező tájékoztatni arról, ha az adott terméket korábban már fagyasztották. Ez hasznos előírás, hiszen az élelmiszerek újrafagyasztása veszélyes az egészségünkre.

(forrás: blokkk.com, Store Insider)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél