hirdetés
hirdetés

Hungarikum lehet a gönci barack

A gönci térség kitűnő példája lehet annak, hogyan képes egy régió a saját értékeit középpontba állítva és kiaknázva felemelkedni.

hirdetés

A gönci barack köré szerveződött, a falvak és a vállalkozások összefogásával létrejövő kezdeményezés célja, hogy a hamarosan hungarikummá váló kajszi feldolgozása olyan gasztrológiai, kulturális és turisztikai folyamatokat indítson el, amelyek munkát és megélhetést biztosítanak az itt élőknek – mondta el Szegedyné Fricz Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Pálinkás Gönci Gasztrofesztivál keretében rendezett szakmai napon.

barackA Gönc és Térsége Fejlesztéséért és Kultúrájáért Alapítvány és a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium, a Pálinkavédjegy-rendszer üzemeltetője által rendezett konferencián szó esett még többek között a pálinka jogi szabályozásáról, a Kiváló Magyar Élelmiszer minősítésről és a Pálinkavédjegy-rendszerről is.

A takaros pajtában dísztökök, szénaboglyák, muskátlik, a fehérre meszelt falakon kerámiatányérok, középen kényelmes székek. A rendhagyó, ám a témához tökéletesen illő helyszínen gyűltek össze a környékbeli gazdák, vállalkozók, főzdetulajdonosok, szakemberek, hogy a gönci barackról, a pálinkáról, a térséget érintő fejlesztésről hallgassanak meg előadásokat.

Sivák János polgármester szerint a gönci barack előbb-utóbb világhírű gyümölcs lehet, és a város lakóinak megélhetését is biztosíthatja. Szegedyné Fricz Ágnes ehhez kapcsolódva arról beszélt, a Hungarikum-törvény 2012-es megalkotásának éppen az volt az egyik legfontosabb célja, hogy a települések gyűjtsék össze és használják azokat az értékeket, amelyekre büszkék. Ilyen érték a gönci kajszi is. Az ebből készült pálinka már hungarikum, az Európai Unió oltalmát évezi, a barack pedig nemzeti oltalom alatt áll, ami azt jelenti, hogy csak azt a gyümölcsöt szabad gönci kajszinak nevezni, amelyet itt termeltek, itt dolgoztak fel és itt is csomagolták.

Szegedyné Fricz Ágnes elmondta, hogy a gönci barack nagyon közel áll ahhoz, hogy hungarikummá váljon. A feldolgozásban igen sok lehetőség van, hiszen a friss gyümölcs eladása és a kitűnő pálinka mellett lekvárt, szörpöt is lehet belőle készíteni, komoly kulturális, gasztronómiai és turisztikai vonzerőt jelenthet. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a települések összefogjanak és kiaknázzák a régió „aranybányáját”.

Felhívta a figyelmet a Hagyományok Ízek Régiók programra, amelyben legalább ötven éves múltra visszatekintő termékek vehetnek részt, és a mezőgazdasági, valamint az élelmiszeripari termékek mellett már tájételekkel is lehet pályázni. Beszélt a megújult Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegyről is, amelyet az elmúlt 14 évben kilencven gyártó több mint 450 terméke viselt, és amelyik legfontosabb újdonsága, hogy a logó alatt kötelezően jelölni kell: a termék magyar, hazai vagy hazai feldolgozású.

Pallóné Dr.Késérdi Imola, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) projektkoordinációs irodájának vezetője is az összefogás fontosságáról beszélt, amelyre szerinte remek példa lehet a gönci barack: 11 termék közül a hajdúsági torma mellett csak a kajszi került oltalom alá, megelőzve például az ugyancsak ismert vecsési káposztát, a termelőknek Vecsésen ugyanis nem sikerült megegyezniük. Kiemelte, hogy a helyi termékekre alapozva rendkívül jelentős eredményeket lehet elérni a gazdaságfejlesztésben. A gönci térség már eljutott a piramis csúcsára, az országos ismertségig.

Dull Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője, a Pálinka Nemzeti Tanács titkára a pálinka jogi szabályozásáról beszélt. Előadásából többek között kiderült, hogy a pálinkát sem ízesíteni, sem színezni, sem édesíteni nem szabad, amennyiben ez megtörténik, már csak párlatnak szabad nevezni. Az is elhangzott, hogy a – közvélekedéssel ellentétben - magánfőzésben készült italt szintén nem lehet pálinkának nevezni.

Dr. Martin Andrea a WESSLING Hungary Kft. vezető szaktanácsadója elmondta, hogy a WESSLING laboratórium által működtetett Pálinkavédjegy-rendszer ebben a térségben is rendkívül fontos minőségi kategóriát jelenthet, még nagyobb ismertséget adhat a gönci baracknak. A védjegy tanúsított tartalmat garantál, és nem csak egyszeri elemzést jelent, hiszen folyamatos utóvizsgálatokkal jár.

A megkülönböztetés és a reklám mellett a pálinkavédjegy legfontosabb funkciója tehát a minőség jelzése. A műszeres, analitikai vizsgálat és az érzékszervi bírálat során olyan szigorúan ellenőrzik a pálinkákat, hogy azok a pontozás alapján, a rangos pálinkaversenyeken legalább ezüstérmesek lennének.

A tanúsítás nem csak a jogszabályi előírásoknak tesz eleget, hanem emellett valami pluszt is ad. A vizsgálat során a kötelezően előírt értékek mellett (alkohol-, metanoltartalom, hidrogén-cianid szint), megmérik az összes illóanyag- és az etil-karbamát tartalmat is.
A fogyasztók számára is rendkívül nagy segítséget jelent a védjeggyel ellátott pálinka.

Minden egyes palacknak külön sorszáma van, amelyet a www.palinkavedjegy.hu honlapon begépelve a fogyasztó kikeresheti az adott terméket, gyártót, a pálinka főbb jellemzőit.
Jó hír a főzdéknek, gyártónak, hogy a pálinkavédjegyre szeptember 30-ig ismét lehet pályázni.

Nagygyörgy László, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere, a Pálinkavédjegy-rendszer szakértője a kajszipálinka lepárlási folyamatának optimalizálásáról beszélt, érdekes előadásából kiderült, hogyan lehet elérni, hogy a gyümölcskarakter minél jobban érezhető legyen a pálinkában is.

Orosz János, a Bükki Pálinka Lovagrend nagymestere pedig arról tartott előadást, hogyan is zajlik egy pálinkamustra.

A kitűnő gönci kajszit természetesen meg is lehetett kóstolni – gyümölcsként és folyékony formában egyaránt.

 

 

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
Legutóbbi gönci barack fesztiválon nagyon sok negatív élménnyel távoztunk onnan. Szerettünk volna barackot venni, de elfogyott kb 13 óra körül, a reklám plakáton nem
szerepelt a belépési feltétel ami szerint a helybéli lakosok és környéken üdülők egyharmados áron juthattak be a rendezvény területére ami 500 ft volt. Azok akik
vették a fáradságot( mint Mi is pl 80 km-t utaztunk ) hogy elmenjenek és növeljék a résztvevők létszámát azok 1500 ft/ fő belépési díjat kellett hogy fizessenek.
Nevetségesen kongott a belső udvar ahol a sztárvendégek műsoroztak ,nem volt kihez szóljanak. Szegény Badár Sanyi már kínjában nem tudott mit kitalálni az idő
eltöltéséhez. A rengeteg ember aki nem ment be ,a kerítésen kívülről a tribün közvetlen hátamögött figyelték az eseményeket. A Boldogkőváralján található Várba
a belépő 50%-os árengedménnyel lehetett igénybe venni azoknak akik a rendezvényre a belépőt megvették nahát ez is csak mese volt, mert mi is teljes áron mentünk
be(mi10-en voltunk) ha már ott voltunk ugye mert ez olyan TESCO-s csel,hogy ha már úgy is ott van akkor már lásson már vmit a paraszt. Kérem a szervezőket hogy egy ilyen
fesztivál szervezésekor gondolják magukat a vendégek helyébe mert ha ők elmennének egy ilyen helyre Ők lennének a legjobban felháborodva egy ilyen szituáció során. Mi
biztos hogy azt a belépő díjat a helyi vállalkozók termékeinek a fogyasztására fordítottuk volna. Így sajnos csak a szájukat törölgethették, mi meg néztük az unott
képüket.Hazafelé kerestünk egy jó éttermet és mulattunk egy jót na meg ettünk és ittunk is Jó tokaji halászlevet és sok bort! Egy biztos,hogy régen voltunk ott, és
sokára lessz míg mégegyszer ott leszünk. sok sikert a szervezőknek! Az biztos hogy vendéget nem küldök!
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél