hirdetés
hirdetés

Itt hibáznak a magyar gazdák

Hatalmas mennyiségek vesznek kárba a telephelyeken a gabonatételek rossz tárolása miatt, sok gazda ugyanis nem figyel oda a megfelelő körülmények biztosítására - hangzott el a Portfolio Agrárszektor Kelet-magyarországi Agrárfórumán Hajdúböszörményben. Nem elég tehát, hogy idén kevesebb búza és árpa termett Magyarországon, a minőséggel is akadnak problémák.

hirdetés

Jelentősen csökkent a búza és az árpa termésmennyisége az országban a tavalyi évhez képest, ugyanakkor vannak olyan térségek, ahol megközelíti a tavalyi mennyiséget – elemezte az idei évet Szurovcsák András, Szuro-Trade cégcsoport ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint a jövőben fontos lesz, hogy a magyar gazdaság mennyire tudja majd jól végrehajtani a különböző öntözési feladatokat, nem biztos ugyanis, hogy a mostani szabályozás így renden van. Mnt mondta, sokkal jobban ki kellene használni az ország lehetőségeit, mert a szélsőséges időjárás valószínűleg komoly meglepetéseket fog majd okozni.

A megoldás az lehet, hogy megtanulunk öntözni és olcsón előállítani, vagy bízunk abban, hogy az aszály nem Magyarországon csap le.

A különböző kultúrák minőségével kapcsolatban Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője elmondta, hogy már több ezer árpamintát megvizsgáltak, és az a tapasztalat, hogy országszerte problémák vannak a hektoliter súllyal. A repce esetén az olajtartalom jócskán elmarad a tavalyi évitől, illetve az elmúlt öt év átlagától egyaránt, ami valószínűleg a májusi időjárásnak köszönhető. A szakember szerint a búza beltartalmi paramétereivel nincs nagy probléma, a minták viszonylag tiszták, jó a nedvességtartalmuk, megfelelőek a sikérek, az alveográfos w érték azonban 10-20 százalékkal elmarad az ideálisnál. A legnagyobb probléma jelenleg a búzával kapcsolatban az, hogy nagyon sok a fuzáriumos szem, és az átlagérték nem felel meg az új magyar szabványnak.

Párkányi Gábor kitért arra is, hogy milyen hibákat követnek el a termesztők a tárolás során. Az a termény, amit megtermelnek a gazdák, bekerül a raktárakba, a legtöbb esetben kombájntisztán, amivel nem is lenne baj, ha a kombájn olyan tisztaságot állítana elő, amivel a későbbiekben nincs probléma, de jelenleg nem mindenhol ez a tapasztalat – tájékoztatott a szakember. Nem mindegy ugyanis, hogy mennyi a keverékessége a tételnek, hiszen a gyommagvak, a toklász, a por, ha nagy mennyiségben kerül a szemek közé, akkor kitölti a köztük lévő légrést, és ezáltal nem tud szellőzni az áru. Emiatt ősszel, amikor hirtelen sokat csökken a környezeti hőmérséklet, és a tételnek le kell adnia a hőt, nem fogja tudni megtenni a keverékesség miatt, így megjelennek majd a bogarak, illetve a toxinok. Több tonnás mennyiségek vesznek kárba a telephelyeken, azért mert nem megfelelőek a körülmények a tételek tárolásához, nem szellőztették, nem kezelték, nem hűtötték őket, vagy túl magasan tárolták a tételeket, illetve nem gázosították időben.

A sikeres növénytermelés legfontosabb kritériumaival kapcsolatban Némethné Bujdosó Barbara, az EuroChem Agro Hungary Kft. marketing és termékmenedzsere kiemelte, hogy egy cégnek lehetnek bármilyen fejlesztései, ha a termékeit felhasználók nem ismerik a talajukat, és nem a termesztett növény tápanyagigényét. A gazdaságos és hatékony tápanyag-utánpótláshoz elengedhetetlen ezek ismerete. A mezőgazdasági termelőknek öt évente szükséges megújítaniuk a talajvizsgálatot, ez sokaknál idén aktuális is. Az elkészült tápanyag-gazdálkodási terv alapján célszerű a megfelelő műtrágyát kiválasztani. A legtöbb kultúrának a virágzástól az érésig van a legnagyobb szüksége nitrogénre, A legtöbb kultúrának a virágzástól az érésig van a legnagyobb szüksége nitrogénre, egy kontrollált nitrogénfeltáródású műtrágya lehetővé teszi azt, hogy folyamatos legyen a tápanyagellátás a növények számára. Ezeknek a műtrágyáknak az a különlegességük, hogy különböző inhibitorok segítségével folyamatos nitrogénellátást tudunk elérni, ami a termésképződés szempontjából nagyon fontos. Például a nitrifikációs inhibitor biztosítja a lassú nitrifikációt (a nitrogén nitritté majd nitráttá alakulását), így a növények több héten keresztül jutnak nitrogénhez, ez sokkal rugalmasabbá teszi a munkaszervezést is.

z agrárdigitalizációval is foglalkozni kell, hiszen az extrém módon megváltozott időjárás egyre többször állítja a termesztőket olyan helyzetek elé, amilyennel eddig még nem találkoztak, és a jövőben Európa sokkal inkább kitett lesz majd az éghajlatváltozásnak – hangsúlyozta Kőrösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetője. Mint mondta, ezt úgy tudjuk majd ellensúlyozni, ha javítjuk a technológiánkat, ami nem azt jelenti, hogy drága gépeket vásárolunk, hanem a meglévő eszközökkel bánunk a lehető legjobban. Ennek első lépése a precíz gazda, aki évek múlva is tudja, hogy mit, mikor és hogyan csinált. Fontos, hogy a termesztők nyomon kövessék az összes műveletet, és ne egy év távlatában nézzék a területüket, hanem több. Érdemes minél rövidebb tenyészidejű növényekeket termeszteni, illetve fontos, hogy minél több faj kerüljön a vetésforgóba, a legnagyobb ellenség a termelésben ugyanis a megszokásból történő gazdálkodás - tette hozzá Kőrösi Tibor. 

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél