hirdetés
hirdetés

Jön az uniós árinformációs rendszer?

Az Európai Bizottság tavaly terjesztette elő az élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen forgalmazói magatartás betiltására irányuló javaslatát, amelyről a társjogalkotók 2019 áprilisában szavaztak. A nemrégiben leköszönt brüsszeli testület szerint ezek az új szabályok gondoskodni fognak az összes európai mezőgazdasági termelő, valamint kis- és közepes méretű beszállító védelméről az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben. A csomag lényege már jövőre egy uniós szintű élelmiszerár-információs rendszerben ölthet testet.

hirdetés

Az Európai Bizottság javaslata több részletet is tartalmaz, de a csomag gerincét az alapvető piaci információk, ezen belül is elsősorban az árinformációk publikussá tétele jelenti. A termelői, átadási és fogyasztói árak hiteles, részletes és publikus adatbázisa véget vethetne egyes termelői csoportok kiszolgáltatott helyzetének – érvelnek a javaslat támogatói.

Az árakba való beavatkozásról természetesen nincs és nem is lehet szó, csupán egy mindenki által használható adatbázist működtetnének arra nézve, hogy az élelmiszer-ellátási lánc egyes szakaszaiban miként határozzák meg az agrár-élelmiszeripari termékek árait.

Ahhoz, hogy a globális piacokon hatékony verseny alakuljon ki, a piaci fejleményekkel kapcsolatos aktuális és könnyen megszerezhető információkhoz való hozzáférés is elengedhetetlen fontosságú.

Phil Hogan, az előző Európai Bizottság mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztosa azt is hozzátette: „A piaci átláthatóság fokozása egyenlő hozzáférést és nagyobb egyértelműséget biztosít majd az árakkal kapcsolatos információk tekintetében, méltányosabbá és kiegyensúlyozottabbá téve élelmiszer-ellátási láncunkat. Ezek az új szabályok a jövőben az élelmiszer-ellátási lánc gyengébb és kisebb szereplőinek előtérbe helyezése révén egészítik ki a közelmúltban elfogadott, a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó irányelvet. Bevezetésük azt az EU-szerte megnyilvánuló határozott véleményt is tükrözi, hogy erősíteni kell a mezőgazdasági termelők szerepét az élelmiszer-ellátási láncban.”

A közvélemény követelte

Phil Hogan korábbi biztos kétségkívül létező álláspontról beszélt ezen a ponton. Az élelmiszerláncban előforduló méltánytalan gyakorlatok elleni fellépés valóban régi téma az uniós szintű közvéleményben, és folyamatos igény is volt arra nézve, hogy a brüsszeli döntéshozók tegyenek ez ügyben valamit. Ennek hatására – mint az Európai Bizottság emlékeztetett – már 2016-ban létrejött a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport azzal a céllal, hogy felmérje a mezőgazdasági termelők szerepét a szélesebb értelemben vett élelmiszer-ellátási láncban, és ajánlásokat tegyen a lánc megerősítésére és javítására.

Ezen ajánlások alapján az Európai Bizottság 2017-ben bevezető hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt indított az élelmiszer-ellátási lánc javításáról, ami három elemre terjedt ki: a tisztességtelen forgalmazói magatartásra, a termelői együttműködésre és a piac átláthatóságára.

Ami igazán fontossá teszi ezt a fair piacokra való törekvést, az egy 2018 februárjában közzétett, uniós szintű közvélemény-kutatás. Ebből kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége, 88 százaléka úgy véli, fontos erősíteni a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli szerepét. Ezt a véleményt támasztotta alá az is, hogy a KAP korszerűsítéséről szóló, 2017-es nyilvános konzultáció keretében válaszolók 96 százaléka egyetértett azzal a javaslattal, hogy a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének javítása szerepeljen az EU közös agrárpolitikájának célkitűzései között.

Az új KAP-ban is helye lehet

Bár az uniós építményben most a csúcspozíciók elosztása után a szervezeti rendszer kialakítása zajlik, ősztől nagyüzemben kezdődhet meg a szakpolitikai kérdések tárgyalása. Ezek közül is az egyik legfontosabb az uniós költségvetés messze legnagyobb szeletét adó Közös Agrárpolitika (KAP) lesz, amelynek új ciklusra érvényes kialakítása máris jelentős késésben van. Egyelőre azt sem tudni, hogy pontosan mekkora összegből gazdálkodhat majd az új KAP, így kérdéses az is, hogy mennyi jut például a magyar gazdáknak, és hogy mennyi juthat azon célok megvalósítására, amelyeket a korábbi bizottság már felvázolt.

Egy biztos: ezen célok között lesz a termelők pozíciójának megerősítése, hiszen mind a közvéleménynek, mind a politikusoknak ez egy könnyen felvállalható célkitűzésnek tűnik. Ennek egyik aránylag könnyedén kivitelezhető, legalábbis elvben érdekeket nem sértő és a piaci logikával is jól összeegyeztethető módja a publikus árinformációs rendszer kialakítása. Azzal együtt, hogy új Európai Bizottság és egyben új mezőgazdasági biztos lesz – akinek személye napjainkban még nem ismert –, várhatóan ez az elgondolás megy tovább. Mindezek miatt nem kizárt, hogy a KAP-tárgyalás csúszása ellenére már a jövő év második felében útjára indul – legalább egy demo formájában – a publikus és az eddigieknél kiterjedtebb adatokat szolgáltató árinformációs rendszer.

Molnár Barna
a szerző cikkei

(forrás: Store Insider magazin 2019/6-7)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél