hirdetés
hirdetés

Kevesebbet költ a világ élelmiszerre

Várhatóan csökkennek idén a globális élelmiszerimport-kiadások, de ettől a legszegényebb és leginkább rászoruló országok még nem lélegezhetnek föl.

hirdetés

Az ENSZ Élelelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése szerint az élelmiszerimport értéke 2,5%-kal csökken 2019-ben.

Az alacsonyabb kiadások kedvezményezettjei leginkább a fejlődő országok lesznek, míg a szubszaharai Afrika országai többet költenek majd élelmiszerbehozatalra. Az egységnyi termékre jutó költségek csökkenése miatt feltételezhetnénk, hogy ugyanannyi pénzért többet lehet majd vásárolni. Az alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országok azonban szintén kimaradnak ennek előnyeiből valutájuk az amerikai dollárral, a nemzetközi kereskedelem fő csereeszközével, szembeni leértékelődése miatt.

A kávé, tea, kakaó és fűszerek esetében várható a kiadáscsökkenés, a cukorra és gabonafélékre költött összegek (még ha utóbbi ára folyamatos csökkenésben van) nem változnak. Jó hír azonban a fejlődő országoknak, hogy a növényi olajok behozatala, ami nagy szeletét adja importkiadásaiknak, kedvezőbb lesz.

A FAO évente kétszer megjelenő előrejelzése ezúttal külön részt szentel az afrikai sertéspestis globális hatásának és a latin-amerikai és karib-tengeri térség trópusi terményeinek, mint például a banán és az avokádó.

Győztesek és vesztesek a sertéspestis nyomán

Az afrikai sertéspestis megjelenése és gyors terjedése Kínában, ahol a világ sertésállományának fele található, a globális hús- és állati takarmánypiacra is hatással lesz.

Pontos adatok még nem ismertek, de jelenlegi becslések szerint a sertések 20%-a is elpusztulhat, melynek igen összetett következményei lehetnek.

Egyrészt a sertéshús behozatala akár harmadával is nőhet, és más húsfélék népszerűsége is. Másrészt a kevesebb haszonállat kevesebb takarmányt is jelent. Kína a nemzetközi kereskedelembe kerülő szójabab kétharmadát vásárolja föl, ennek felé takarmány célból.

Eközben az előrejelzés csökkenést valószínűsít a kínai húsfogyasztás bővülési ütemében is.

Sok múlik a betegség továbbterjedésén is, amely legutóbb Vietnámban – egy másik nagy sertéstartó országban – ütötte fel a fejét, de várhatóan a sertéshús és –takarmány ára mérséklődni fog.

Az olcsóbb takarmány és alacsonyabb termelési volumen együttállása pedig kedvez az európai és amerikai sertéstermelőknek, továbbá a szárnyastartók is profitálhatnak belőle.

Forrás: 123rf

Trendek az alapvető terményeknél

Bár a nemzetközi kereskedelem gyors változásai és az afrikai sertéspestis jelentős bizonytalansági faktorral bírnak, a világpiac jól ellátott a legtöbb alapvető terményből.

A FAO előrejelzés szerint India és Oroszország stabilizálják vezető helyüket a top cukor- és búzatermelő országok listáján, miután megelőzték Brazíliát és az Amerikai Egyesült Államokat. Brazília közben a második legnagyobb kukoricatermesztő országgá nőtte ki magát, ami annak tükrében meglepő, hogy 1%-ról egy évtized alatt tornászta fel részesedését a globális termelésből 25%-ra.

Az egy főre jutó globális cukorfogyasztás nő, de nem így a fejlett országokban, ahol a szigorúbb szabályok (például magasabb adók a cukros italokra) és a fogyasztói preferencia változása alakítja a trendet.

A halászatban 2019-re 3,4%-os csökkenést jósolnak a FAO szakértői, különösen a szardellafélék és a tengerfenéken élő fajok, mint a makréla és a tőkehal esetében. Az akvakultúra ezzel szemben virágzik, stabilan tartva a halellátást, bár – jegyzi meg az előrejelzés – a piacok egyes termékek esetében eltérhetnek (szűkebb a kínálat például a lazac esetében és bőségesebb a tenyésztett rák és tengeri sügérnél).

(forrás: Store Insider)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél