hirdetés
hirdetés

Elkészült az első készpénz elfogadására is alkalmas magyar önkiszolgáló kassza

Ma rendezik Budapesten a 8. Laurel Retail Konferenciát, amely ezúttal az Automatizált kereskedelem a munkaerőhiány ellen címet viseli. A hazai kiskereskedelmi szakma egyik legrangosabb eseményének színpadán már a nap első felében nagy bejelentések hangzottak el, mind a házigazda Laurel Cégcsoport, mind a jelen lévő Cseresnyés Péter államtitkár jóvoltából.

hirdetés

A Laurel tulajdonosa, Bessenyei István a rendezvényt megnyitó beszédében bejelentette, cége elkészült az első készpénz elfogadására is alkalmas magyar önkiszolgáló kasszával, ami a régióban is az első ilyen fejlesztés. A köszöntő a fontos újdonság mellett a megdöbbentő számokról szólt. Utóbbiak közé tartozik, hogy mértékadó tanulmányok szerint a már meglévő technológiákkal a magyarországi munkatevékenységek 49%-a automatizálható lenne. A Laurelnek erről kézzel fogható bizonyítékai is vannak, a cég által nyújtott megoldások segítségével ugyanis felméréseik szerint egy átlagos áruházban havi 800 óra, azaz 100 teljes munkanap takarítható meg.

A számoknál maradva, Bessenyei ismertette azokat a nemzetközi kutatásokat, amelyek szerint a cégvezetők 35%-a ma már pesszimista a világgazdaság mutatóinak alakulását illetően. Ennek ellenére 90%-uk arra számít, hogy a saját vállalkozása bővülni fog. Ezt a látszólagos ellentmondást pedig alighanem az oldja fel, hogy a többség ma már tudja, az esetleges negatív globális tendenciák kizárhatók, ha mi magunk mindent megteszünk hatékonyágunk, és azzal együtt versenyképességünk javításáért. A Laurel tulajdonosa szerint pedig ennek legfőbb záloga ma már, különösen a kereskedelem terén, az innovációk minél nagyobb kiaknázása.

Bessenyei István
Bessenyei István

Kell-e féltenünk a munkahelyünket a digitalizációtól? Többek közt ezt a kérdést járta körül Digitalizáció, kereskedelem címet viselő előadásában Cseresnyés Péter Kereskedelempolitikáért és Fogyasztóvédelemért felelős államtitkár, aki a téma kapcsán felidézte az ipari forradalmak idején létrejött gépromboló mozgalmakat. Mint mondta, végül akkor is kiderült, hogy a gépek több új munkahelyet hoztak létre, mint amennyi embert teljes egészében kiváltottak. Márpedig nemzetközi kutatások is megerősítik, hogy a most zajló digitalizációval is ez a helyzet: több munkahelyet teremt, mint amennyit megszüntet. Nagyon fontosnak tartotta azonban hozzátenni, hogy ezek már nem ugyanazok a munkahelyek lesznek! Példaként említette, hogy a Laurel által fejlesztett önkiszolgáló kasszákhoz sem a hagyományos pénztáros tudásra van szükség. Éppen ezért a politika egyik legfontosabb feladatának nevezte a képzések fejlesztését, vagyis azt, hogy a lehető legtöbben sajátíthassák el a digitális kompetenciákat, és állják meg a helyüket a rohamosan változó világban.

Cseresnyés Péter
Cseresnyés Péter

Az államtitkár előadása során megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a kereskedelempolitika – hivatalosan október 1-től – az Innovációs és Technológiai Minisztériumon belül önálló területként jelenik meg. Mint mondta, a politika ezzel a lépéssel tudatosítja, hogy ennek a nemzetgazdasági ágnak nagyon fontos szerepet szánnak a jövőben. Az államtitkárság a fogyasztóvédelemmel közösen jött létre, Cseresnyés Péter szerint azért, mert a kereskedelem fejlődése elválaszthatatlan a fogyasztók védelmétől.

A színpadon Hágen Tímea Katalin, a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatási Szolgálatának főosztályvezetője következett, aki Gazdasági növekedés kontra munkaerőhiány címmel tartott előadást. Prezentációja elején rögzítette, a magyar gazdaság jóval az uniós átlag felett bővül, és a GDP arányában mért beruházási aktivitás is jóval meghaladja az EU átlagát. Ezzel párhuzamosan csökken a munkanélküliség idehaza, ez azonban azt is jelenti, hogy egyre kevesebb a szabad munkaerő, így egyre nehezebb megtalálni a munkaerő-tartalékot.

Hágen Tímea Katalin
Hágen Tímea Katalin

A főosztályvezető visszacsatolt Bessenyei István előadására, aki köszöntőjében felidézte, hogy a kereskedelemben gyakran a döntések hátterében az, áll, hogy „mert így szoktuk csinálni”. Ez pedig sokszor nem célravezető. Hágen Tímea Katalin szerint ez így van a toborzás esetén is. A foglalkoztatáspolitika legfőbb célja ezért, hogy új módszerekkel, új programokkal próbálják kiaknázni a még mindig meglévő munkaerő-piaci tartalékokat. Ismertette az erre irányuló intézkedéseiket, a távmunka lehetőségétől egészen a hátrányos helyzetű célcsoportokat aktiváló eszközökig.

Hágen Tímea Katalin bemutatta a 2018 augusztusában útjára indult „Munkaerő-piaci reform” című programot is, melynek keretében már több mint 40 ezer fő integrálása történt meg az elsődleges munkaerőpiacra.

Ezt követően a konferencia résztvevői Turcsán Tündétől, a GfK Hungária Commercial Directorától hallhattak rengeteg, a kereskedelmi szektort érintő számadatot és megállapítást, amelyek a cég átfogó kutatásaiból származtak. Az egybegyűlteket talán az érdekelte legjobban, mit várnak az elemzések és a szakértők a kiskereskedelem terén. Mint kiderült, a többség, ha lassuló mértékben is, de továbbra is növekedést prognosztizál.

A GfK munkatársa által közölt eredmények közül az egyik legérdekesebb talán az volt, hogy a kutatások szerint a magyar háztartások 94%-a vásárol diszkontokban, így már a hipermarketeket is maga mögé utasítva a diszkont a legnagyobb forgalmú csatorna. A hatékonyság terén az utóbbi időben fontos lépéseket eszközölő Aldi és a Lidl előretörése a GfK ismertségi kutatásán is lemérhető: az Aldit például 2016-ban a válaszadók 43%-a említette spontán az általa ismert láncok között, míg 2018-ban ez már 53% volt.

Turcsán Tünde
Turcsán Tünde

Turcsán megjegyezte, tavaly már a teljes lakosság 37%-a vásárolt online, de a GfK szerint itt még hatalmas a potenciál, azaz nagy robbanás előtt állhat ez a terület. Ami a vásárlókat illeti, akár online, akár offline, egyre tudatosabbak, igényesebbek és döntően élményeket keresnek. A boltválasztás szempontjai közül a saját márkás termékek minősége és a különböző hűség- és pontgyűjtő-programok értékelődtek fel igazán az utóbbi években.

Az évek során a Laurel Retail Konferenciák védjegyeivé váltak a kerekasztal-beszélgetések, amelyre idén Változatok egy témára – hogyan vegyük fel a harcot a munkaerőhiány ellen? címmel került sor. A konstruktív eszmecserét Ács Dóra, a Store Insider magazin főszerkesztője moderálta. Érdekes, hogy a résztvevők körében már abban sem volt teljes egyetértés, hogy egyáltalán van-e jelenleg hazánkban munkaerőhiány.

Ács Dóra, Utasi Peszlen Rita, Bessenyei István, László Gábor, Balogh Csaba, Baja Sándor
Ács Dóra, Utasi Peszlen Rita, Bessenyei István, László Gábor, Balogh Csaba, Baja Sándor

Baja Sándor a Randstad munkaerő-közvetítő ügyvezetője szerint ugyanis ez nem egyértelmű. Mint mondta, Ausztriában például egységnyi idő alatt sokkal több értéket termel egy munkavállaló, azaz ilyen téren bőven lenne még keresnivaló idehaza is. „Akkor ismét a hatékonyságnál tartunk” – tette hozzá Bessenyei István, megerősítve, a Laurel folyamatosan azon dolgozik, hogy ügyfeleinél javuljanak a termelékenységre vonatkozó mutatók, és közelítsenek a legfejlettebb régiók szintjéhez. A résztvevők közt izgalmas beszélgetés alakult ki Balogh Csaba és László Gábor, a Tesco Akadémia képviselőinek felvetésére, miszerint a dolgozók megtartásának fontosságára kellene mindenütt nagyobb hangsúlyt fektetni. Mint elárulták, a Tesco 7000-7500 dolgozójának mintegy fele legalább 10 éve dolgozik a cégnél. Szintén érdekes párbeszédet hallhatott a közönség azt követően, hogy Utasi-Peszlen Rita, az Academy4MoMs alapítója elmesélte tapasztalatait a kismamák munkaerőpiaci (re)integrációja terén. A jelenlévők szerencsére egyöntetűen szögezték le: ők szeretik a gyermeknevelés mellett munkát vállaló szülőket, akiket kifejezetten produktív munkaerőnek tartanak.

A folytatásban Landstoff Gáboré volt a szó, aki az Ubimax Channel sales managereként beszélt a német cég XPICK nevű okosszemüvegéről, amely képes akár 30%-kal felgyorsítani a logisztikai folyamatokat. Az előadás elgondolkodtató üzenete volt, hogy miközben sokat hallunk arról, „hogyan csinálják a nagyok”, milyen megoldások léteznek Amerikában vagy épp Kínában, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy ezek a fejlesztések idehaza is elérhetők. Az Ubimax eszközeit például a Coca-Cola dunaharaszti üzemében is használják. Landstoff Gábor mondandója végén bejelentette, hogy cége partnerségi megállapodást kötött a konferencia szervezőjével, egyesítve a Laurel tudását az Ubimax szoftvereivel.

Landstoff Gábor
Landstoff Gábor

Román Gergely, a Decathlon Hungary digitalizációs igazgatója előadásában a 2005 óta eltelt időszakot igyekezett összefoglalni, vagyis azt a lassan másfél évtizedet, amióta a Decathlon megnyitotta első magyarországi üzletét. A világ azóta hatalmasat változott, ami őket is folyamatos innovációra ösztönzi. Mint mondta, ma már nincs online és offline kereskedelem: csak KERESKEDELEM. Muszáj többet adni a vásárlóknak, a sporttanácsadástól a tesztzónákig, és erősíteni kell az „itt mindig történik valami” érzést. Nyitottnak kell lenni a véleményekre, visszajelzésekre – és, ami még fontosabb, azok hatására, ha kell, változtatni kell.

A Decathlon digitális igazgatója utalt arra a sokak által olvasott hírre, miszerint nemrég „munkába állt az első robot” a cégüknél. Mint megosztotta, a rendelési csomagokkal foglalkozó „új munkatárs” egy év alatt 22 napot spórol meg, ezt pedig a dolgozók arra használják fel, hogy az emberi kapcsolatokon keresztül értéket teremtsenek.

Román Gergely
Román Gergely

Román Gergely kuriózum gyanánt megmutatta azt a még pilot fázisban lévő megoldást is, amely 3D felvételt készít az emberi lábról, és ennek felhasználásával a későbbi online cipővásárlásnál azt is megmondja, hány százalékban tölti majd ki a vevő lába az adott cipő térfogatát.

Őt Vito Antonio Ruocco követte a színpadon, aki arról a KIOSK nevű önkiszolgáló terminálról beszélt, amelyet cége, a Posiflex el is hozott a kiállításra. A Posiflex Europe Group alelnöke igyekezett alá is támasztani komplex megoldásuk hatékonyságát: egy olasz Media World áruházban például 16%-kal nőtt a forgalom a KIOSK-ok elhelyezése után.

Vito Antonio Ruocco
Vito Antonio Ruocco

A Posiflex képviselőjének előadása sok ponton érintette a konferencia egyik fontos témáját, a mesterséges intelligencia (AI) kérdéskörét. A KIOSK-okból befutó információk segítségével például az AI képes automatikusan átprogramozni minden terminált a hatékonyabb működés érdekében.

A konferencia első szakaszát Dr. Agárdi Irma, a Budapesti Corvinus Egyetem Kiskereskedelmi Kutatóközpontjának egyetemi docense zárta le. Ő a kiskereskedelem digitalizációjának „emberi oldalára” igyekezett rávilágítani, azaz, hogy a technológia egyre nagyobb térnyerése hogyan alakította át azt a képet, ami a vevő-eladó viszonyról él a fejünkben.

Agárdi Irma
Agárdi Irma

Mint mondta, az 1990-es évek kutatásai még egyértelműen leszögezték, hogy az ember-technológia kapcsolatok nem tudják leképezni az emberek közti interakciót. Mostanra azonban a helyzet valamelyest változott. Ugyan még mindig van távolságtartás az emberek nagy részében, ám fontos tendencia, hogy minél régebb óta létezik egy adott technológia, használata annál több hasonlóságot mutat az ember-ember kapcsolatok során átélt érzelmekkel. Ez azt jelezheti, hogy ahogy megszokottá válik egy technológia, idővel képesek vagyunk rá egyre barátságosabban tekinteni – ami végeredményben nagyobb forgalmat eredményezhet majd.

A későbbiekben a délutáni szekció előadásairól is beszámolunk! 

(forrás: Store Insider)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[244343] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél