hirdetés
hirdetés

Lehetőségek fizetésképtelenség esetén

A járványhelyzet miatt sok vállalat nem képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az üzleti partnereknek érdemes törekedni arra, hogy ne az egyébként megszokott felszámolással, hanem csődeljárás keretében jussanak egyezségre az adósságok rendezéséről – hívják fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda szakértői, dr. Vass Réka és dr. Karacs Daniella.

hirdetés

A csődeljárás első szakasza a csődkérelem benyújtásával kezdődik: az adóst azonnali ideiglenes moratórium illeti meg a hitelezők követelésével szemben. Az adós részéről a jogi képviselet kötelező. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, megnyílik a csődeljárás második szakasza, és a bíróság hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával, a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Áttekinti a vagyoni helyzetet, betekinthet a könyvekbe, megvizsgálhatja a cég eszközeit, kötelezettségeit, szerződéseit, pénzforgalmi számláit, és felvilágosítást kérhet a vezetőktől, a legfőbb szervtől, a felügyelőbizottsági tagoktól és a könyvvizsgálótól is. Az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is. Az adós új kötelezettséget is csak akkor vállalhat, ha ahhoz a vagyonfelügyelő hozzájárult.

A második szakaszban a rendes fizetési moratórium érvényesül, amelynek az a célja, hogy az adós minél gyorsabban el tudja kezdeni a hitelezőkkel való megegyezésre irányuló tárgyalásait. Ezalatt a hitelező többek közt nem követelhet kifizetést, nem kezdeményezhet jogi eljárást, és a folyamatban levő pereket sem folytathatja. A fizetési moratórium azonban nem minden követelés kifizetése alól mentesít, például a munkabérek és tartásdíj, illetve életjáradék kifizetésére nem vonatkozik. A fizetési haladék alapesetben 120 nap, amit az adós kérelmére – a hitelezők egyetértésével – a bíróság 240, illetve legfeljebb 365 napra meghosszabbíthat. A hitelező ezalatt nem indíthat végrehajtást sem, és fel kell függeszteni a folyamatban levő végrehajtási eljárásokat is. Sőt, az adós önkéntesen sem teljesíthet a hitelezőnek –ennek megtörténte esetén a bíróság az adós vállalat vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ami a kifizetett összeg 10 százaléka.

Forrás: 123rf

A csődeljárás elsőbbséget élvez a felszámolási eljárással szemben: ha a két kérelmet egyidejűleg terjesztették elő az adóssal szemben, vagy a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, a felszámolási kérelem elbírálását a csődeljárás elrendeléséig vagy a csődkérelem esetleges elutasításáig a bíróságnak fel kell függesztenie.

Ha az adós és a hitelezők közötti egyezségi tárgyalások sikerre vezettek, úgy létrejöhet a csődegyezség. Ennek keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, például az adósságra vonatkozó engedményekről és fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, vagy a követelések fejében az adós cégben részesedés szerzéséről. Megállapodhatnak a kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak. Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, azt a bíróság jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Ha az egyezség nem jött létre, vagy az a jogszabályban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, az adós fizetésképtelenségét hivatalból, megállapítja, és elrendeli az adós felszámolását. A felszámolási eljárás alatt a hitelezők keresettel kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a cég fizetésképtelenségét fenyegető helyzetének bekövetkezését követően a feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, azaz nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy az adós elleni hitelezői követelések fedezete ne csökkenjen. Amennyiben nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével jártak el a vezető tisztségviselők, e ténynek akkor van igazán jelentősége, ha ennek eredményeképpen az adós vagyona csökkent, vagy ha más olyan körülményt idézett elő, amelynek következtében a hitelezők teljes mértékben történő kielégítése hiúsulhatott meg.

A hitelezők később a jogerősen megállapított felelősség alapján érvényesíthetik kártérítési igényeiket az okozott vagyoni hátrány mértékéig.

Forrás: 123rf

Fontos megjegyezni, hogy a cég vezetőjének minősül az a személy is, aki a döntések meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ilyen lehet a például a többségi tulajdonos, de akár olyan személy is, aki a vezető tisztségviselőre vagy a tulajdonosokra – például rokoni kapcsolat révén – jelentős befolyást tud gyakorolni.

Alapvetően a vezető tisztségviselő érzékeli először, hogy az esedékes kifizetések akadoznak, így – a járvány okozta veszélyhelyzet előtt hatályos szabályok szerint – ő köteles tájékoztatni a cég legfőbb szervét a kritikus helyzetről, pótbefizetéseket kérni, vagy kezdeményezni a fizetésképtelenségi eljárást. Ezen felül nem szabad olyan döntéseket hoznia, amelyek a hitelezők veszteségeit növelhetik. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy nem vállalt indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az elvárható valamennyi intézkedést megtette.

A veszélyhelyzetben érvényes vonatkozó kormányrendelet átmeneti előírásai viszont a társaság vezetőségére ruháznak bizonyos döntéseket, amelyek egyébként a döntéshozó szerv hatáskörébe tartoznak. Ide tartozik például a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az adózott eredmény felhasználása, illetve döntés a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.

A veszélyhelyzet ideje alatt a wrongful trading hatóköre tágabb lehet, mint rendes esetben, ez pedig csökkentheti a felelősség alóli kimentési okokat. A joggyakorlat szerint például nem fogadható el kimentési okként, hogy a nyilvántartásba bejegyzett vezető tisztségviselő csak névlegesen látta el a tisztséget, így ebben az időszakban rendkívül fontos a vezető tisztségviselői hatáskör megfontolt gyakorlása.

(forrás: Store Insider)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél