hirdetés
hirdetés

Tisztuló piac és lokalitás

A Store Insider kétnapos szakmai rendezvényén, az FMCG TOP konferencián idén is sor került az immár hagyományosnak számító vezérigazgatói kerekasztal-beszélgetésre. Az „Aktuális kérdések és jövőkép – vezérek egy asztalnál” idei vezérfonalai az új fogyasztói kihívások, a növekedés és technológia, valamint a tisztuló piac voltak. A beszélgetés moderátora Ács Dóra, a Store Insider főszerkesztője volt.

hirdetés

Voltak olyan, továbbra is aktuális témák az idei beszélgetésben is, mint a munkaerőhiány vagy az innováció, az elsődleges kérdést mégis a változó fogyasztói igények jelentették. Hogyan lehet a gyorsan változó fogyasztói igényekhez alkalmazkodni? Hogyan tud egy cég ma bővülni-fejlődni? Ha tíz évre visszatekintenek, hogyan viselkedtek a fogyasztók, és hogyan viselkednek ma, és mit jelentenek a gyakorlatban ezek a változó fogyasztói igények? – hangzottak az alapkérdések. 

A képen balról - jobbra: Ács Dóra Store Insider magazin, Balogh Levente Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft., Noszlopy Zoltán CBA Kereskedelmi Kft., Tóth Géza CO-OP Hungary Zrt., Flórián Zoltán Rossmann Magyarország Kft., Erdélyi István Gallicoop Zrt.
A képen balról - jobbra: Ács Dóra Store Insider magazin, Balogh Levente Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft., Noszlopy Zoltán CBA Kereskedelmi Kft., Tóth Géza CO-OP Hungary Zrt., Flórián Zoltán Rossmann Magyarország Kft., Erdélyi István Gallicoop Zrt.

A fejlődés gátjai

Minél nagyobb egy cég, annál nehezebben tud gyorsan változtatni. Ha akad piaci rés, akkor egy kisebb cég sokkal rövidebb idő alatt tud fejleszteni-változtatni, mint egy nagyvállalat– kezdte Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. elnöke. Az ásványvízfogyasztás évről évre nő: ez ma már itthon 1,2 milliárd litert jelent. A fogyasztói szokásoknál az elnök megemlítette, hogy az ízesített ásványvizek fogyasztása valós trend, azonban nem lát benne nagy fantáziát, egyelőre kicsik a számok, „az emberek vagy üdítőt, vagy ásványvizet szeretnének inni, a köztes megoldások általában nem kedvezőek” – fogalmazott.

A változó igényekről és fogyasztói trendekről Flórián László, a Rossmann Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy tíz éve „valahová” pozicionálta magát az ember, árral, avagy minőséggel, ma azonban mindezt együtt kell tudni, nem elég egy tényezőre koncentrálni. „10-15 éve 250 négyzetméteres boltjaink voltak, ma már 800 négyzetméter ez a szám” – emelte ki. Ma nagyobb a választék és még több a szolgáltatás: tíz éve szórólappal tartották a kapcsolatot a fogyasztóval – ez volt a marketingaktivitásuk 80-90 százaléka –, ma azonban ez a forma elenyésző, mindössze 25-30 százalék. „Minden létező csatornán kommunikálunk” – tette hozzá.

Elhangzott, hogy a technológiai fejlesztésre elsősorban és általában mint hatékonyságnövelő tényezőre gondolnak a kereskedelmi szereplők, és nem mint termékfejlesztésre, jóllehet ez nem csupán hatékonysági kérdés. Mint kiderült, a Rossmann számára a technológiai korlátok jelentik a legnagyobb kihívást. „Tudjuk, mit szeretnénk, de nincs meg hozzá az az IT-s szakembergárda, aki ezt megcsinálná” – mondta Flórián László. Szerinte nem támogató, hanem üzletfejlesztő funkciót kapott ma már az IT, és nem csupán a kasszát kell üzemeltetniük, hanem az üzletet fejleszteniük. A Rossmann tavaly szeptemberben vezette be a törzsvásárlói rendszert.

Noszlopy Zoltán, Tóth Géza, Flórián László
Noszlopy Zoltán, Tóth Géza, Flórián László

A különböző csatornák össze vannak kötve a webshoppal, a webshop pedig össze van kötve a raktárkészlettel. „A kasszától kezdve az árufeltöltésig nem tudok olyan területet mondani, amelyet ne technológiailag kellene fejleszteni. Európában 750 ezer IT-s hiányzik. A fizikai munkaerő problémáját ilyen szempontból még könnyebbnek látom megoldani” – fogalmazott. A megfelelő szakemberek hiánya már most is gátja a fejlődésnek – mondta a hazai Rossmann ügyvezetője. A diszkontok is a drogériák látóterébe kerültek, ahogy Flórián elmondta: két kategóriában is kénytelenek árat figyelni: tusfürdőnél és pelenkánál. Hozzátette, hogy a drogériák esetében nagy koncentráció ment végbe.

Újabb kategóriák – újabb üzemek

Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. elnök vezérigazgatója szerint a fogyasztói igények minden évben az új csomagolástechnika és technológia, a kisebb kiszerelés, a kényelmi termékek irányába tolódnak el – mindenkinek drága az ideje. „Ha ezeket a trendeket valaki nem követi, akkor lemarad” – mondta. Az elmúlt évben csomagolócentrumot építettek, vállalatuk a „szinte” éjjel-nappali kiszolgálásra koncentrál, valamint szerinte elsősorban automatizálással kell kiváltani a nehéz fizikai munkát. Kiemelte, a közeljövőben az Egyesült Államokból fognak technológiát importálni a termelés fejlesztéséhez. Erdélyi István a munkaerőt tartja a legnagyobb kihívásnak, ami kikényszeríti a fejlesztéseket. „Ki kell váltani a nehéz fizikai munkát, mert azt látjuk, hogy elfogy a munkaerő” – mondta.

Balogh Levente arra kérdésre, hogy „Mi a legnagyobb megoldandó feladat ma az üzletben?”, illetve „Hol lehet a leginkább fejlődni – mik a legújabb kihívások?”, azt válaszolta, egyelőre a legnagyobb kihívásuk, hogy ki tudják szolgálni a növekvő fogyasztást. Ahogy elmondta, a Pepsivel végbement fúziójuk után 20-25 százalékkal nőtt a vállalatuk eladása. Az elsődleges feladat, hogy a gyártókapacitást biztosítsák Közép-Európában: az elkövetkező négy évben a közép-európai piacon négy új gyártóüzemet szeretnének létrehozni. Szentkirályon 600 millió liter a gyártókapacitás, a Kékkúti ásványvízzel együtt pedig ez 900 millió litert jelent, amit növelni szeretnének 30-40 százalékkal. „A piacra reagálva újabb és újabb kategóriákat kell létrehoznunk, és ezekre újabb és újabb üzemeket kell építenünk. Tisztul a piac, ma már a hiteles minőséget előállító nagyvállalatok maradnak talpon. Ez mindenképpen jobban kalkulálhatóvá teszi a kereskedelmet” – fogalmazott.

Összecsúszó diszkontok és hiperek?

Noszlopy Zoltán, a CBA Kereskedelmi Kft. vezérigazgató-helyettese szerint tíz éve a zöldség-gyümölcs szezonális volt, ám manapság, ha valahol nincs egész évben háromféle koktélparadicsom, akkor szegényes választékúnak ítéli a fogyasztó az üzletet. Tíz éve sokkal több szereplője volt a piacnak, főleg nekik, mivel franchise rendszert üzemeltetnek, ám ma jóval kevesebb a kereskedői pont. „Beszállítói oldalon is tisztulás, illetve fúzió látható, így azt tapasztaljuk, hogy a nagy cégek egyre erősebb piaci pozícióval bírnak – ami a mi helyzetünket sokszor gyengíteni tudja. Változik a szakma, a következő időszak pedig még durvább dinamikát fog mutatni” – fogalmazott.

Ács Dóra, Balogh Levente
Ács Dóra, Balogh Levente

A CBA-nak továbbra is a munkaerő hiánya jelenti a legnagyobb kihívást: hogy egy olyan csapatot tudjanak nap mint nap felállítani, amely „másnap bejön a boltba és a pult mögé áll, és feltölti a polcokat”. Vállalatuk fő célkitűzése erre az évre, hogy a franchise-boltokat egy erősebb szolgáltatási csomaggal hatékonyabbá tegyék, akár rendelésleadás, akár átvétel során. Mindez nagyobb rugalmasságot jelent, kiszolgálásban, rendelésben, leadási határidőben, mennyiségben, volumenben. „Egyszerűsíteni kell, mert bolti szinten az alkalmazottaknak eléggé csökkent a létszámuk. Ahol tudunk, ott mindenképpen hatékonyságot kell növelni és javítani” – beszélt a problémákról Noszlopy.

„A vevőknek sokszínűbbek az igényeik, sokkal tudatosabbak, és meg is fogalmazzák az igényeiket” – fogalmazott Tóth Géza, a COOP Hungary vezérigazgatója. A kereskedelem ezt mind választékban, marketingben, mind pedig szolgáltatáscsomagban próbálja lekövetni. Meg kell találniuk az egyensúlyt a kézzel készült, magasabb árkategóriájú termékek és a nagy szériás termékek között. A vásárlói igények szegmentálódnak, egyre többfélék. Meg kell felelni annak, aki olcsón szeretne jó minőséget, és annak is, aki kézműves terméket szeretne.

Flórián László, Erdélyi István
Flórián László, Erdélyi István

Szerinte lassan összecsúsznak a diszkontok és a szupermarketek. Hozzátette, két éve enyhe növekedés indult a prémiumtermékek irányában. Cégük logisztikában szeretne erősíteni és olyan szolgáltatási csomagot létrehozni, amely technológiai fejlesztéssel párosul.

Nem divatcikk, hanem garancialevél

Ahogy Tóth Géza elmondta, a növekedésben arányeltolódás van a brandek javára, nincs csökkenés a saját márkánál, sőt két éve enyhe növekedés indult el a négy saját márkás kategóriájuknál. „A vásárlók ma már inkább fölfelé váltanak, a prémiumtermékek felé” – mondta el. A saját márkás termékek a minőségről szólnak, tette hozzá Noszlopy Zoltán, aki beszélt új saját márkájukról, a Pirosról, amely elmondása szerint mindhárom bolttípusuknak megfelelő csomagolást kapott.

A Coop is rövid távon a munkaerőhiányt tartja a legnagyobb problémának, ami sokszor még nagyobb a logisztikában, mint a boltokban. Ahogy Tóth Géza fogalmazott, az emelkedő bérek rontják a jövedelmezőséget. Mind a Coop, mind pedig a CBA vezetője a lokalitást emelte ki mint fő csapásirányt a vállalat stratégiájában. Noszlopy Zoltán elmondta, hogy jelenleg 128 Príma bolttal rendelkeznek, és a forgalmi arány a független piac, a Príma bolt, CBA boltok forgalma között oszlik meg, mindegyik kategóriában egyharmados részesedéssel. Árak tekintetében pedig „lekövető magatartást tanúsítanak” és kevésbé diktálnak.

A Coop 1500 településen van jelen. Tóth Géza szerint kérdés, hogy mikor jön el az a lépés, amikor állami beavatkozásra lesz szükség, amikor egy gazdasági szereplőnek már nem éri meg fenntartani a boltot egy kistelepülésen, de mégis nyújtani kell valamiféle alapellátást.

Balogh Levente szerint egyre fontosabbak az erős és minőséget közvetítő brandek. A kereskedelemi láncoknál is azt tapasztalja, hogy felismerték, erős márkákra van szükség. „Az árverseny miatt nem fogja kockáztatni a brand a jó hírét.” Ahogy fogalmazott: „Egy brand nem divatcikk, hanem garancialevél.”

(forrás: Store Insider magazin 2019/4-5)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél