hirdetés
hirdetés

Továbbra sem kérdés, az EU lesz a fő piacunk

Bár jó példák akadnak, a magyar élelmiszeripar egyelőre nem dúskál exportsikerekben. Ezen változtathat az az új kivitelösztönzési stratégia, amelyet a minap tettek közzé. A kitartást, a helyi igények ismeretét, az innovációt és a méretgazdaságossági kérdéseket azonban semmiképpen sem lehet megkerülni.

hirdetés

Kiemelt szerepet szán a kormány a hús- és baromfi-, valamint a zöldség-gyümölcs tartósítóiparnak a nemrégiben közzétett exportösztönzési stratégia szerint. A Külgazdasági és Külügyminisztérium gondozásában megjelent dokumentum 2030-ig vázolja fel a külpiaci térhódítással kapcsolatos terveket. A cél az, hogy az exporttámogatási rendszer átalakításával magyar cégeken és erős brandeken keresztül propagálják az országot. Utánajártunk, hogy milyen pozícióban van jelenleg az élelmiszerágazat, és vannak-e igazi sikertörténetek az exportpiacokon.

A kicsik semmit sem visznek

„A Magyarországon működő közel 5000 élelmiszeripari cég 90 százalékát mikro- és kisvállalkozások teszik ki, ugyanakkor az ágazat gazdasági (különösen az export-) teljesítményét inkább a közepes- és nagyméretű társaságok adják. Az élelmiszeripar termelési értéke 3200 milliárd forint körüli, ennek mintegy 40 százalékát, azaz hozzávetőleg 1200 milliárdot tesz ki az export. A külpiaci árbevétel 90 százalékát a vállalkozások 10 százaléka termeli meg. Ez azt jelenti, hogy alig 1000 gazdasági társaság hozza létre a teljes exportértékesítés döntő részét” – mondta lapunknak Vörös Attila, a korábbi Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ), új nevén Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) titkára. A szakmai szervezet mintegy 500 hazai élelmiszeripari céget tömörít.

2013 és 2017 között az értékesítés több mint tíz százalékkal bővült az ágazatban, amihez az export növekedése (14 százalék) nagyobb arányban járult hozzá, mint a belföldi értékesítésé (8,6 százalék). Azaz az exportpiacok egyértelműen fontos húzóerőt jelentenek, a hazai élelmiszeripar bővülési lehetőségeinek kulcselemét adják.

„Az export azonban erőforrás-igényes tevékenység, amelynél nemcsak a megfelelő mennyiségű és minőségű termék alapfeltétel, hanem a célpiacok kiválasztásához és megismeréséhez szükséges anyagi, humán erőforrások megléte is. Éppen ezért a legtöbb mikro- és kisvállalkozás számára a kivitel elérhetetlen álom – ha csak nem vertikális vagy horizontális integrációban gondolkodnak” – véli Vörös Attila. Így ugyanis egyesíthető a szükséges tőke, szakértelem és például a megfelelő méretű árualap. Valójában Magyarországon elsősorban a közepes vagy ennél nagyobb méretű cégek fektetnek e terület kiépítésébe.

A hús hasít, a tej nem

Az élelmiszeripar sajátosságaiból adódóan jól elkülönülnek a jellemzően belső piacra termelő szakágazatok a nyitottabb, exportképesebb területektől.

„Míg a kenyér és friss pékáru, a sör- és szőlőborgyártás, a tésztafélék gyártása főként belföldre irányuló tevékenységek, addig az édességek, a készételek, a tartósított zöldség-gyümölcs termékek, gyümölcs- és zöldséglevek, növényi olajok, homogenizált diétás élelmiszerek, valamint az egyéb, máshova nem sorolt élelmiszerek kategóriái esetében az értékesítés több mint felét az export teszi ki” – tette hozzá Vörös Attila.

A hagyományosan a magyar élelmiszeripar gerincét adó hús- és baromfi-feldolgozóipar, valamint a tejipar exportteljesítménye felemás. Míg egyes ázsiai piacokon nagyon jól működnek a feldolgozott, tartósított húskészítmények – igazi sikersztori például a víziszárnyas-készítmények térhódítása –, addig a tejiparban kevés a hasonló történet.

„Ennek hátterében az ágazat versenyképességi kérdései húzódnak. E területen a tömegtermékek helyett valódi innovációkkal lehetne betörni külpiacokra, az exportképes újítások azonban jelenleg hiányoznak a palettáról. Szükség volna egy átfogó, konszenzusos fejlesztési stratégiára az ipar és a kormányzat részéről, ami ma még nem adott. Először az exportpiaci jövőképet kellene meghatározni, majd ahhoz illeszkedően elvégezni a szakágazatok, termékcsoportok és a célba vett földrajzi desztinációk azonosítását” – véli a FÉSZ szövetségi titkára.

Gond van bőven

Az szerinte továbbra sem kérdés, hogy az EU lesz a fő piacunk. Az unión kívül pedig leginkább a nyugat-balkáni, ázsiai piacokra lenne érdemes összpontosítani. „Észak-Amerika örök favorit, kérdés azonban, hogy a hosszú évek óta készülő transzatlanti együttműködési megállapodás (TTIP) révén miként változik majd a gazdasági, szabályozói környezet abban a régióban. Érdemes odafigyelni arra is, hogy a különböző régiókból milyen termékek áramolnak nagy mennyiségben és jó áron a világpiacokra. Ezekkel ugyanis – például az új-zélandi tejtermékekkel – nem is érdemes versengeni” – hívja fel a figyelmet Vörös Attila.

Néhány slágerterméktől vagy kivételes egyéni sikertörténettől eltekintve a magyar élelmiszer-feldolgozó ipar jelentős része versenyhátrányban van, mert nem hajtotta időben végre a szükséges technológiai fejlesztéseket, így sem hatékonyságban, sem minőségben nem tud reális alternatívát kínálni a jelentősebb piacokon. Sok esetben hiányzik a megfelelő mennyiségű homogén és jó minőségű termék, amely megalapozhatná az exportot. A hatékonysági és minőségi hiányosságokból pedig az következik, hogy a cégek a költségeiket sem tudják a kívánt szintre szorítani nemzetközi konkurenseikhez képest.

„Szemléletváltásra lenne szükség. Fókuszálni kell arra, hogy minél kevesebb alapanyag és minél több feldolgozott termék hagyja el az országot. Ehhez pedig az ágazat versenyhátrányának lefaragásán, ismeretterjesztésen, az együttműködések, az innováció ösztönzésén és célzott támogatásokon keresztül vezet az út. Fontos lenne, hogy a következő években mérettől függetlenül valóban azok a vállalkozások juthassanak támogatásokhoz, amelyekben megvan a lehetőség, hogy versenyképessé váljanak. Szükség lenne az egységes, exportot és a feldolgozott élelmiszerek iránti általános bizalmat erősítő kommunikációra is. Utóbbira fókuszálva indította útjára a FÉSZ április utolsó napjaiban a Hello Food elnevezésű programot” – tudtuk meg Vörös Attilától.

Willin-Tóth Kornélia
a szerző cikkei

(forrás: Store Insider magazin 2019/4-5)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél