hirdetés
hirdetés

Zászlókat kaptak a húsok

Kisebb boltokban szövegesen, a nagyobbakban kis zászlókkal kell jelölni a sertéstőkehúsok származási helyét. A magyar eredetű sertéshúst támogató „tájékoztató” rendelkezés betartása az első napokban nem mindenhol sikerült.

hirdetés

Január 15-től, szerdától nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a nagyobb boltok húspultjaiban kapható, nem előre csomagolt, friss sertéshúsok származási helyét. A rendelet szerint a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben a származási hely beazonosítását zászlókkal kell segíteni, az ennél kisebb üzletekben a hús szármázását csak betűvel kell jelölni, a rendelkezés a betűk méretéről is szól.

A születés, a tartás helye és a vágás helye dönti el azt, hogy milyen zászlót kell kitűzni. Abban az esetben, ha ez a három megegyezik, akkor származási helyként ezt az országot kell megjelölni. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor az állattartás és a vágás helyét két külön zászlóval kell jelölni.

Fontos hangsúlyozni, hogy mindez a kimért tőkehúsra vonatkozik csupán, azon belül is csak a sertésre. A csomagolt húsokon eddig is fel kellett tüntetni ezeket az információkat, igaz, csak szövegesen – ez nem változott.

Fontos az ellenőrzés

A Magyar Húsiparosok Szövetsége üdvözli a rendelkezést, amely ilyen módon is megjelölné a tőkehúsokat – mondta el lapunknak Éder Tamás, a szervezet elnöke. Hozzátette, fontos szempont ugyanakkor, hogy a szabály betartását, a napi gyakorlatot is ellenőrizzék. Éder Tamás szerint ugyanis a Hússzövetség információi szerint a közepes és nagyobb kereskedelmi egységek többnyire pontosan eleget tettek a rendelkezésben foglaltaknak, ám a kisebb boltokban tapasztaltak olyat, hogy egyáltalán nem tettek eleget a szabályozásnak, vagy nem megfelelően volt a származás feltüntetve a húsokon.

Éder Tamás szerint a rendelkezés valóban segíthet egy kicsit a magyar eredetű sertéshúsoknak a piacon, hiszen a vásárlók egy része előnyben részesítené a hazai árut. Sokan azonban úgy vélik, hogy a tőkehús, amit a pultban látnak, magyar, és hajlamosak a vevők azt feltételezni, hogy a csomagolatlan áru közelről, itthonról érkezett a boltokba. A zászlók feltüntetésével ki fog derülni, hogy ez mikor igaz és mikor nem, így segítséget kapnak a vásárlók a tájékozódásban.

Nem az első segítség

A rendelkezés nem az első lépés, amellyel a kormányzat megpróbálja helyzetbe hozni a magyar sertéshúst. Ebben a folyamatban az egyik legfontosabb lépés 2014 januárjától él, ez az élő és félsertés áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése lett. A fogyasztói árakat mindez nem befolyásolta, de a termékpálya korábbi szakaszaiban fontos hatást tudott elérni. Egy évvel később az élő és vágott szarvasmarha, juh, valamint kecske áfakulcsa is 5 százalékra csökkent, majd újabb egy év elteltével a sertéstőkehúsokra is kiterjesztették a kedvezményes áfát.

Az áfacsökkentés éppen a sertés nagykereskedelmi árak mélypontján következett be, ennek révén valóban látványosan mérséklődött a sertés ára egy időre. A csaknem a teljes termékpályán végigvonuló, egyelőre a készítményeket érintetlenül hagyó áfacsökkentési hullám legfontosabb eredménye azonban mégis a termékpálya fehéredése volt. Ezen a téren kétségkívül sokat javult a helyzet a hat-nyolc évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor egyes szakértők a teljes sertéshúsforgalom fekete arányát 35-40 százalék körülire becsülték.

Molnár Barna
a szerző cikkei

(forrás: Store Insider magazin 2020/1-2.)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél