hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. október. 18., hétfő - Lukács.
hirdetés

BESZÉLGETÉS TÓTH PÉTERREL, A LIDL KERESKEDELMI ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁVAL

A verseny fejlődésre ösztönöz

BESZÉLGETÉS TÓTH PÉTERREL, A LIDL KERESKEDELMI ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJÁVAL

Az FMCG kiskereskedelmi piac feszült figyelemmel várja az Aldi belépését a piacra. Ez szó szerint is látható és érzékelhető, hiszen részben megélénkült a hirdetési kedv a kereskedelmi láncok körében, ugyanakkor képviselőik nem szívesen beszélnek az új szereplő piacra lépéséről. A sokak szerint leginkább „érintett” Lidl Magyarország kereskedelmi ügyvezető igazgatója azonban szakítva az eddigi hagyományokkal, nyilatkozott az Élelmiszer szaklapnak. A beszélgetésen a 2008-as év kereskedelmi prognózisán kívül a Lidl üzletpolitikájáról, cégfilozófiájáról is szó esett.
hirdetés
A beszélgetés apropója a hazai FMCG kiskereskedelmi piacot idén jócskán felkavaró események értékelése volt. Mint ismeretes, a Spar Magyarország nemrégiben jelentette be a 174 magyarországi Plus üzlet felvásárlását, és már az is nyilvánvaló, hogy az Aldi áprilisban debütál első üzleteivel. Sokak szerint ez a piacnyitás a Lidl számára lesz a legfájdalmasabb. Tóth Péter ezzel kapcsolatban elsőként a verseny piacra gyakorolt hatását emelte ki:
„Bármennyire is meglepő, inkább örülünk, hogy az Aldi Magyarországra jön. A kereskedelmet mindig a verseny fogja előbbre vinni, az mozgósítja leginkább a teljesítmény-tartalékainkat fejleszti gondolkodásunkat, kreativitásunkat és üzletpolitikánkat.” Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az idei, kétségtelenül az elmúlt évek legizgalmasabb, legtalányosabb és legnagyobb változásokat hozó éve lesz a kiskereskedelem számára. Ezt bizonyítja egy jelentős szereplő eltűnése is a piacról, hiszen nem igazán lehet tudni, hogy pontosan mi lesz a sorsa a Plus üzleteknek. Tóth Péter elképzelhetőnek tartja ugyan, hogy az új tulajdonos a szupermarket vonalat kívánja velük erősíteni, de nem szívesen bocsátkozik találgatásokba. Abban azonban egészen biztos, hogy az új keménydiszkont megjelenése mindenképpen erősíti majd az egész diszkontcsatornát, ezáltal annak megítélésétés elfogadottságát is a fogyasztók körében. Az ügyvezető igazgató szerint – a nyugat-európai példákat véve alapul – nagy potenciál van még ebben a szegmensben Magyarországon, hiszen az utóbbi egy-két évben egyfajta szemléletváltás már elindult, egyre többen tapasztalják, hogy a diszkont nem az igénytelen üzlet szinonimája, hanem amellett, hogy olcsó, sok jó minőségű saját-, illetve gyártói márkát is találhatnak a fogyasztók az ilyen üzletekben. Németországban, Dániában vagy Franciaországban sokkal nagyobb hagyományai vannak a diszkonterekben való vásárlásnak, jegyzi meg, ott már a átlagos illetve átlag feletti kereslettel rendelkezők körének jelentős hányada végnapi, heti bevásárlásait a diszkontokban. „Magyarországon még legalább 5-6 év kell ahhoz, hogy a vásárlók helyén kezeljék ezt az üzlettípust, és igazán értékeljék azok előnyeit.” – vélekedik Tóth Péter.

Elégedettek vagyunk az eredményeinkkel

Vajon az ügyvezető igazgató által vázolt szemléletváltozás mennyire érzékelhető a Lidl forgalmában? A közelmúltban a Népszabadságban megmegjelent, a Nielsen által becsült adat szerint 2007-ben a Lidl Magyarország 124,1 milliárd forintos árbevételt ért el, ezzel a 8. helyen áll az FMCG kiskereskedelmi láncok rangsorában a hazai piacon a piackutató cég adatai szerint. A 2007-es év forgalomára vonatkozó kérkérdésemet Tóth Péter nem kívánta kommentálni.
„Minket az érdekel, hogy vevőink minden nap elégedettek legyen, folyamatosan tudjunk növekedni, hogy optimálisan működjön a rendszer és legyenek pozitív visszajelzések a munkánkkal kapcsolatban. Úgyítéljük meg, hogy számunkra nem elsődleges, hány százalék a piaci részesedésünk, amíg képesek vagyunk új vevőket megszólítani és folyamatosan növekedni. Tehát a számokkal kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy elégedettek vagyunk magyarországi eredményeinkkel.” – jegyezte meg az ügyvezető igazgató. Érdeklődésemre, hogy miért ennyire zárkózottak a külvilág felé a következőket válaszolta:
„Gyakran éri a kereskedő cégeket – így minket is – az a vád, hogy nem szívesen beszélünk magunkról. Mindez azért van, mert a kereskedelem alapvetően nagyon egyszerű mechanizmusokra épül, leegyszerűsítve, megveszünk valamit 10 forintért és eladjuk 12-ért, és ebből országhatárokon átívelő, nagyon jól működő rendszereket lehet felépíteni. Rendkívül fontos azonban a folyamatok permanens felülvizsgálata és optimalizálása. Egy tudós, ha kitalál valamit, a találmányát levédetheti, az a továbbiakban az ő szellemi terméke, a jog védelme alatt áll. A kereskedelmi láncok stratégiáit és rendszerük apró különbségeit nem lehet a jog eszközeivel megvédeni, ezért azok könnyen másolhatók, adaptálhatók. A kereskedelmi vállalatok know-howja, egy olyan tudás, ami elsősorban az adott láncnál dolgozók fejében létezik, és ezen tapasztalat, tudás a legfőbb érték. A módszerek között nincsenek nagy eltérések, mégis az egyik hosszú távon sikerre vezet, a másik pedig nem. Az eredményesség apróságok láncolatán múlik, ezért van az, hogy a kereskedelmi cégek próbálják őrizni a náluk felgyülemlett tudást.”

Prémium saját márkásokraépítenek

Kérdésemre, hogy a Lidlnél melyek azok az alapelemek, amelyek biztosítják a fejlődést, a következőket emelte ki az ügyvezető igazgató: „Célként tűztük ki, hogy a napi megélhetéshez szükséges termékeket a lehető legolcsóbban, a legjobb minőségben és a leggyorsabban szolgáljuk ki vevőink részére. Leginkább a szlogenünkkel tudnám összefoglalni filozófiánk lényegét: „Ahol a minőség olcsóbb”. Friss árukínálat, tiszta üzlet, kedves és barátságos munkatársak, rövid pénztársor”. Ez utóbbi megvalósítása érdekében a Lidl üzleteiben, ha a fizető vásárlón felül kettőnél többen állnak a sorban, egy új kasszát meg kell megnyitni. Szintén a gyorsaságot segíti elő az ártábla sajátos kihelyezése is. Az árazás felülről lefelé, jól látható A5-ös, illetve csík ártáblákon történik (kivéve a tejhűtőpultnál, ahol ezt nem lehet megoldani – ott alulról felfelé történik az árak kihelyezése). A gyors és egyértelmű árfeltüntetés következtében a vevő hamarabb be tudja azonosítani a terméket, illetve annak árát, gyorsabban tud dönteni, kevesebb idejét veszi el a vásárlás, mondja az ügyvezető igazgató.
Az átlagosan 1300-1400 négyzetméter alapterületű 94 magyarországi Lidl üzlet tulajdonképpen alacsony árfekvésű, szupermarket rendszerhez hasonlóan működik, amelyekben a kezdeti 1200-1250 cikkelemről mára 1600 fölé emelkedett a termékek száma, és ez a szám folyamatosan változik. A saját márkás és gyártói márkák aránya a kínálatban hozzávetőlegesen 75:25 százalék. A teljes értékesítésből a nonfood termékek jelentős forgalmi arányt képviselnek az üzletláncnál.
Tóth Péter kifejezetten büszke a lánc friss áru kínálatára, náluk prioritást élveznek a zöldséggyümölcsök, friss húsok, húskészítmények, tejtermékek és a pékáruk. „Nagyon sok olyan árucsoporttal rendelkezünk, ahol nemcsak ár-érték arányban, de abszolút mércével mérve is a saját márkás termékeink a gyártói márkákkal azonos vagy esetlegesen magasabb minőségben találhatók meg. Stratégiánkat a jó minőségű prémium privat label termékeinkre építjük, kiemelném például a csokoládé, joghurt, kozmetika és tisztítószer kínálatunkat. Konkrét példát említve a saját márkás Bellarom táblás tejcsokoládénk kakaótartalma legalább 34 százalék. A piacon elterjedt, meghatározó és általunk is forgalmazott márkatermékek minimum 30 százalékos kakaótartalmával szemben, mindez természetesen jóval kedvezőbb, azaz nagyságrendileg 25 százalékkal olcsóbb 100 grammra vetített egységáron.”
A beszállítói körrel kapcsolatban az ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy a beszerzés központilag történik, a friss áruk körében – például pékáruk – helyi beszállítókra is támaszkodnak. A pékáru esetében hét, a húskészítményeknél két régióból szállítanak a magyar piacról. Ma már több mint 100 magyar beszállítóval vannak kapcsolatban, főként a friss áru szegmensben. „Egyértelműen célunk, hogy minél több olyan magyar céggel tudjunk hosszútávon, stratégiailag együtt dolgozni, akik folyamatosan tudják garantálni az általunk megkövetelt magas minőséget, mennyiséget és megbízhatóságot az áruk beszállításánál” – szögezi le az ügyvezető igazgató.

Piaci kényszer az első ár

Bár a diszkontlánc kifejezetten kényes saját márkás termékeinek a jó hírére, kétségtelen, hogy más diszkontokhoz és kereskedelmi lánchoz hasonlóan a Lidl üzletekben is megtalálhatók az első áras termékek, amelyek sok esetben jó vevőcsalogatóként hatnak a vásárlókra. Ezzel kapcsolatban Tóth Péter fontosnak tartja megjegyezni, hogy az 1600-féle termékből bizonyos alapvető termékkategóriákban valóban vannak bevezető áras termékeik, a teljes szortimentből alig 90, azaz kb. 5 százalék ilyen, de ezeket soha nem reklámozzák, nem jelentetik meg az akciós újságokban sem, hiszen a stratégiai termékeik a prémium saját márkás áruk. „Amikor a Lidl 2004-ben a magyar piacra lépett, nem voltak bevezető áras termékeink. Ezen termékek belistázása konkurens cégek bevezető áras termékeinek erőteljes marketinggel támogatott akcióinak hatására következett be. Sajnos azonban ott tart a hazai, és általában a kelet-európai piac, hogy van egy olyan viszonylag széles fogyasztói réteg, akik ezt az árszínvonalat tudatosan keresik, ezért az alapvető termékkategóriákban, mint például szénsavas üdítő vagy éppen a papíráru, igény van a bevezető áras termékekre is. Nem értek azonban egyet azzal, hogy egy cég minőségpolitikáját az alapján ítéljék meg, hogy van ilyen terméke a kínálatban, hiszen a mi saját márkás termékeink nagy része összetételben, minőségben a gyártói márkák minőségével egy szinten vagy akár a felett helyezkedik el. Személy szerint nagyon bízom abban, hogy idővel eltűnnek a hazai kínálatból a bevezető áras termékek, amíg azonban nagyfokú kereslet mutatkozik ezek irányába, a piac nyomása miatt szükség van a bevezető áras termékekre bizonyos alapkategóriákban” – mondja a Lidl ügyvezető igazgatója, és hangsúlyozza, „a mi stratégiai termékeink a prémium saját márkák, ezekre építjük akciós politikánkat, és próbáljuk megnyerni a vásárlókat, hogy napi- és heti nagybevásárláskor is a kiemelkedő minőségű saját márkás termékeinket és természetesen minket azaz a Lidlt, mint márkát válasszák.”

Ács Dóra

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Akció – ildi.co


A közelmúltban a Lidl kísérleti jelleggel indított egy 24 oldalas, heti szórakoztató magazint ildi.co címmel. A bizonyos régiókban a hetente megjelenő akciós újság alternatívájaként működő kiadványban az akciós ajánlatokat érdekes cikkekkel, receptekkel, keresztrejtvényekkel fűszerezve olvashatják a potenciális vásárlók, a címből ítélve legfőképpen a hölgyek. A Lidl élelmiszer akciói csütörtöktől szerdáig tartanak, a zöldség-gyümölcs kínálat csütörtökön és vasárnap újul meg. A non-food termékek akciói szintén ezeken a napokon indulnak. Ez utóbbi érdekessége, hogy a non-food kategóriában a diszkontlánc egy-egy témakörből igyekszik komplett szortimentet építeni, a közelmúltban például, motorozási, fürdőszobai kellékek, vagy a kertészethez kapcsolódó termékek jelentek meg a diszkontlánc akciós kínálatában.
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Mutassátok meg, hogy CSR-ral valóban lehet jót tenni! Normál nevezési határidő: október 12.

Kékgalléros konferencia 2021-ben is!