hirdetés
hirdetés

Óriási érdeklődés a Magyar Termék Reggelin

Terítéken a magyar termék rendelet

Hogy mi is nevezhető majd 100% magyar terméknek illetve "csak" magyar terméknek, még nem eldöntött – derült ki az Élelmiszer szaklap által rendezett Magyar Termék Reggelin, ezért a résztvevők úgy érezhették, észrevételeikkel még befolyásolhatják a készülő rendeletet.  Vita a 100% magyar kitétel alkalmazása körül alakult ki, ugyanis a gyártók és a feldolgozók is úgy látják, ennek ma csak elenyésző számú termék felel meg, vagy még annyi sem...

hirdetés

Rendezvényünkön a döntéshozók, a szakmai testületek képviselői és az érintett gyártók-kereskedők közösen gondolkodtak arról, mit és hogyan kellene a  készülő magyar termék rendeletnek szabályoznia.  Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára elmondta, egyelőre  a rendeletnek többféle változata van, és még nem tudják, melyiket teszik le a miniszter asztalára. Kiemelte, hogy jelenleg uniós szinten a Közösségi Vámkódex szabályozza azt, mire lehet ráírni a „nemzeti termék” –et, ez azonban eléggé szabadon kezeli a fogalmat, így például az Iránból importált, de Magyarországon csomagolt pisztácia az uniós szabály alapján már magyarnak minősül.  Ezt a lehetőséget kivédve kívánta a szaktárca az idehaza megtermelt, magyar munkaerővel, idehaza feldolgozott és csomagolt élelmiszereket pozitívan diszkriminálni a magyar termék jelöléssel.

Magyar  legyen szántóföldtől az asztalig

A rendelettervezet két kategóriát nevesít: a 100% magyar terméket és a magyar terméket.

Kardeván Endre elmondta, hogy 23 szervezettől és 2 magánszemélytől több mint száz javaslat érkezett.   A legtöbb módosítás is ezt a két kitételt érinti. Problematikus  ugyanis a feldolgozott termékek esetében, hogy hány százalékban kerüljön a magyar termékbe illetve a 100% magyar termékbe külföldi alapanyag? A tervezet jelenleg úgy rendelkezik, hogy a 100% magyar jelölést csak azon termékek viselhetik, amelyekben a külföldi adalékanyagok mennyisége 5% alatt van. A beérkezett módosító javaslatok ezt a limitet 10%-ra javasolják emelni.

Kardeván Endre - Magyar Termék Reggeli

„Megértem ezt is, mert az Univer, aki az Erős Pista előállításához sót is használ, vagy az édességgyártók, akiknek a kakaó a fő alapanyaguk, e limit alapján nem írhatják rá a termékükre, hogy 100% magyar. Megpróbáljuk megnézni, meddig lehet a határokat tágítani, de azután a miniszter dönt” – mondta az államtitkár, s hozzátette: "a vágyam az, amit Ausztria elért, hogy nálunk is 80%-ban magyar termékek legyenek a polcokon.” 

 

Cél: az agrárium helyzetbe hozása

Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály vezetője kihangsúlyozta, hogy a magyar termék illetve a 100% magyar termék megjelölés önkéntes, nem kötelező feltüntetni. Azért hoztak létre két kategóriát, hogy élesen külön lehessen választani a csak magyar alapanyagokból készülő termékeket a többitől. „Miért ne lehetne magyar terméknek minősíteni a 60%-ban magyar barackból, de 40%-ban import cukorból készülő lekvárt? Viszont azt a terméket, amely a minimális külföldi hozzávalókat kivéve csak magyar alapanyagból származik, az igenis viselhesse a 100% magyar jelölést” – mondta s hozzátette, hogy az elsődleges céljuk ezzel az, hogy a magyar feldolgozókat és gyártókat is ösztönözzék a magyar alapanyagok felhasználására, ezzel is helyzetbe hozva az agráriumot, és a magyar termelőket. A legfőbb cél azonban az, hogy a ma dúló védjegy és logókavalkádot végre megszüntessék, mert ez sem a gyártóknak, sem a kereskedőknek, sem a fogyasztóknak nem jó.

 

Gyaraky Zoltán - Magyar Termék Reggeli

Szarva közt a tőgyét

Célt téveszthet a magyar termék rendelet


Az élelmiszer-előállítókat a kerekasztalnál Fazekas Endre, a Sió-Eckes Kft., ügyvezető igazgatója, és  Marosfi Györgyné, az Univer Product Zrt. értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese képviselte. Egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a 100% magyar termék kitétel nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A 95 százalékos magyar származású alapanyag arány ugyanis túl magas, hiszen  például cukorból a magyar agrárium nem tudja teljes mértékben ellátni a magyar élelmiszeripart, így az importra szorul. „Hiába is szeretné az élelmiszeripar 100%-ig magyar alapanyagból legyártani a termékeit, ha  105 ezer tonnás a magyar cukortermés, az igény viszont 300 ezer tonna” –fejtette ki Fazekas Endre.

Fazekas Endre, Sió - Magyar Termék ReggeliMivel ezek miatt a 100% magyar termék kitételnek csak igen kevés termék felelne meg, ezért a gyártók és feldolgozók szerint elég volna a „magyar termék” megnevezést használni, s az alapanyag döntő hányadának magyar eredetére koncentrálni és nem a kiegészítő hozzávalók százalékos arányain töprengeni. Azért is tartják ezt követhetőbbnek, ( ésa z eseményen résztvevő kereskedők és marketing szakemberek is egyetértenek ezzel) mert a fogyasztók sem tudják majd a két jelölést megkülönböztetni.

A fogyasztók szemszögéből többen is felvetették, hogy a kétféle jelölés megkülönböztetése nagyon erős kommunikációt igényel, hiszen, bár a magyar vásárlók bizonyos kategóriákban hajlandók többet fizetni a magyar termékekért, azonban a polc előtt állva nincs sem idejük, sem kedvük azt mérlegelni, mi hány százalékig magyar, nekik egyértelműen, és egy jelölést kellene nyújtani.

Emellett a rendelet által előírt hathónapos átállási időt is kevesellték a gyártók, továbbá szeretnék, ha a jelenlegi, már meglévő védjegyek és tanúsítványok sorsát is rendezné a rendelet.

Szavazásra bocsáttatott a magyar termék rendelet

Magyar, magyarabb, legmagyarabb?


A gyártók azzal kapcsolatban is kifejezték félelmüket, hogy a 100% magyar és a „sima” magyar termék megjelölés egyfajta minőségi különbségtételt is jelent majd a fogyasztó szemében, (vagyis a 100% magyar termék a prémium kategóriát jelentheti), miközben eredetileg ezek a jelölések csak az alapanyagok származási helyét kívánják egyértelműsíteni. Pedig attól, mert valami 100%-ig magyar még nem biztos, hogy kiváló minőségű, tehát a tárcának a rendelet ilyen hatásán is el kellene gondolkodnia - javasolták a résztvevők.

A rendezvény bebizonyította, hogy a magyar termékek megjelölése, a magyar termék sorsa igenis érdekli a szakma szereplőit, s mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy egy rendelet körültekintő megtervezése bizony száz és száz különféle szempont mérlegelését igényli.

Reméljük, hogy a rendezvényünkön kikristályosodott igények és aggodalmak megbeszélésével egy mindenki számára megfelelő rendelet megszületését segítettük elő!

forrás: Élelmiszer Online

fotó: Forgács István

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Magyar Termék Reggeli
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél