hirdetés
hirdetés

Bankkártyás vásárlás: ki fizeti a révészt?

Kényelmesebb a bankkártyás fizetés, de a szolgáltatóhelyek 30%-ában, legalább 60 ezer helyen nem lehet velük fizetni. Miért is? Talán mert pénzébe kerül a boltosnak is? Sokat már nem lehet latolgatni, hiszen 2021-től kötelező lesz a bankkártyát elfogadni. És ez a 60 ezer boltos, szolgáltató kisebb vállalkozás.

hirdetés

Kétség nem fér hozzá, az elektronikus, bankkártyás fizetés mindenkinek egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb, mint a készpénzes babrálás, főleg, ha nem felejti el a kedves vásárló a pin-kódját. A vásárló jól is jár azzal, hogy 2021-től már minden online kasszás szolgáltatóhelyen kötelező lesz az elektronikus fizetési lehetőség, ráadásul összeghatártól függetlenül, akár egy forintot is fizethet a bankkártyájával. Persze nem ez lesz a legnagyobb boltja a boltosnak, de miért is van az, hogy több mint 60 ezer szolgáltatóhelyen még mindig nincs erre manapság lehetőség, csak készpénzzel lehet fizetni.

MNB: pedig egyre többet kártyázunk, de még mindig nem eleget

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb versenyképességi jelentése szerint Magyarországon az elmúlt években folyamatosan, 2014-2019 között 15 százalékról 30 százalékra nőtt az elektronikus fizetések aránya, elsősorban a bankkártyás fizetés bővülése miatt. Ezzel már a V3 országok előtt járunk, azonban a 38 százalékos EU átlagtól még elmaradunk, a  bankkártyás és egyéb elektronikusan fizetett vásárlások éves összegét a lakosság teljes költekezésével összevetve. Ez 2019-ben hatezer-ötszáz milliárd forintot jelentett (a háztartások 21.714 milliárd forint fogyasztási célú kiadásából). 

Az MNB friss adatai szerint 2020 első negyedévében 8,8 millió lakossági bankkártya volt a zsebünkben, ezek 85%-a érintőkártya (nyilván sokaknak több kártyája is van). És 115 ezer szolgáltatóhelyen 148 ezer POS terminálon lehetett ezekkel fizetni (ezekből 131 ezer darab érintőkártyát is elfogad).

Igen, de közben hozzávetőleg közel 200 ezer a különféle szolgáltatóhelyek száma (a statisztika szerint 127 ezer bolt, 51 ezer vendéglátóhely, több mint 3 ezer szálláshely, több mint 2 ezer gyógyszertár, és több mint 5 ezer dohánybolt van, megközelítve a 190 ezret, de még vannak más szolgáltatók is, amelyek számáról nincs nyilvános adat). A boltok, szolgáltatók döntő többségében kötelező az online kassza. És végül a Pénzügyminisztérium több mint 210 ezer online kasszát tart nyilván (egy nagyobb boltban lehet több is persze).

A kormányzat számításai szerint jelenleg 60 ezer boltban, szolgáltatóhelyen nincs lehetőség bankkártyás fizetésre. Mi korábban ennél többet számoltunk össze, de ez a lényeget nem érinti.

De miért nincs mindenütt, ha olyan jó?

A kérdés feltehető másként is: több mint 60 ezer szolgáltatóhely miért nem fogad el jelenleg bankkártyás fizetést a vásárlójától? Ezek jellemzően kisebb szolgáltatók, ami már sejteti is a választ. Nem nagyon éri meg nekik. A feketézést, ügyeskedést félretehetjük, van olyan is, de van itt más is. Ez pedig az a pénz, díj, amit a vásárlótól a bankkártyát elfogadó boltos, szolgáltató a banknak fizet az elektronikus, bankkártyás vásárlások után. Mert ez neki nincs ingyen.

Ha egy kiflit készpénzzel fizet ki a vásárló, a boltos azonnal megkapja a pénzét. Ha bankkártyával, akkor egy kicsit várnia kell, ameddig a bankja átvezeti a bevételt és költekezhet is belőle, de pénze ilyenkor kevesebb marad. A bank ugyanis levonja a kártyahasználat díját, miközben a két kifli ára egyforma, mindegy, hogy a vásárló hogyan fizet. Ez a kereskedői (kártyaelfogadói) díj.

De hát a készpénz kezelésének is vannak költségei, a vásárló is mérlegelhet, hogyan fizessen, nyilván a kényelemnek reklámértéke is van, így eddig mindent összevetve lehetett latolgatni, mi éri meg és mi nem. 2021-től ez már nem kérdés.

Kik osztoznak a kártyahasználat díján?

A bankkártyás piacnak több szereplője is van. A használat sorában az első a kártyakibocsátó bank, aki a további szereplő vásárlónak bankkártyát ad, és közben vezetgeti is a számláját.

A vásárlóval szemben ott van az elektronikus eszközt, kártyát elfogadó bolt, vagy egy más szolgáltató, egy újabb szereplő. Az elektronikus fizetésnél a boltossal, szolgáltatóval közvetlen kapcsolatban álló bank, aki a kártyaelfogadó terminált kihelyezte, ő is egy további szereplő. Ő kapja meg a vásárló bankjától, a vásárló számlájáról a vásárlás neki járó ellenértékét.

A kártyakezelő piachoz tartoznak még természetesen a kártyatársaságok is, akik gazdái egy-egy elektronikus fizetési kártyának, márkának.

Egyébként több bank már kiszervezte az elektronikus fizetések kezelését egy erre szakosodott társaságnak, másik oldalról így ki is alakult egy elektronikus fizetéseket kezelő pénzügyi szolgáltatói kör is.

Tehát játékos akad bőven a pályán, mindegyik nyújt valamilyen szolgáltatást persze, és mindenki tartja is a markát a jussáért, a vásárló körbejáró pénzéért.

Így a kereskedő a kártyaelfogadásért kereskedői díjat fizet a kártyaelfogadónak, amely általában a vásárlás értékének bizonyos százalékában meghatározott összege, de ez párosulhat egy tranzakciónkénti, vagy tranzakciótól független fix összeggel.

Ebből áll a kereskedői díj

A kereskedői díj jellemzően három díjelemből áll össze, ezek a kereskedői jutalék, a rendszerdíj (más néven kártyatársasági díj) és a bankközi jutalék. Ezeken a címeken kapja meg mindenki a jussát.

A fix tarifa a legkevésbé vonzó elem ebben, hiszen minél kisebb a kártyás fizetés értéke, annál rosszabbul jár a kártyás fizetést elfogadó boltos. Egy forint esetében akár legyinthet is egyet, hogy "hagyjuk már", hiszen a fix tarifa ennél nagyobb lehet.

Nyilván nem véletlen, hogy amikor a Pénzügyminisztérium 2016 decemberétől olyan bankkártya-elfogadóhely telepítési programot hirdetett meg, vissza nem térítendő támogatást kínálva a bankkártya-elfogadási szolgáltatást nyújtóknak, ahol kikötötte, hogy a kártyás forgalom legfeljebb egy százalékának megfelelő díjat számíthatnak fel a kereskedőknek. Látszatra aprócska aránynak tűnik az az egy százalék, de a boltosoknál, szolgáltatóknál ez is számít.

Kérdés így az is, hogy az elektronikus fizetéseket, a bankkártya elfogadást ma még mellőző boltosok, szolgáltatók milyen feltételekkel szembesülnek 2021-től, mekkora kereskedői díjat kell majd fizetniük. A GVH egy korábbi tanulmánya rámutatott arra, hogy a legkisebb boltok körében, a falvakban a leginkább jellemző elfogadó helyek kis száma. És a gyakorlat is azt mutatja, hogy a kereskedői díj százalékos kulcsa a forgalomhoz igazodik, az minél nagyobb, a kulcs annál kisebb. És ez megfordítva: minél kisebb egy bolt bankkártyás forgalma, annál nagyobb a százalékos kulcs.

(forrás: blokk.com)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

StoreInsider-FMCG Hírlevél