Jövőt, de még ma!

A kiskereskedelemben robbanásszerű változás megy végbe a digitalizáció hatására, amely szinte minden folyamatot és szereplőt érint.

Kiskereskedelem, mint digitális univerzum.

Agárdi Irma, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kiskereskedelmi Kutatóközpontjának egyetemi docense olyan kérdésekre kereste a választ előadásában, mint például: hogyan jött létre és milyen irányban fejlődik a kiskereskedelmi digitális univerzum. Kik a lakói és mi köti össze őket? Uni- vagy multiverzum a kiskereskedelem? 

A digitalizáció formálja a kiskereskedők és a fogyasztók magatartását, de a kiskereskedők és fogyasztók is aktív alakítói a digitalizációnak, amely révén új szerepek és kapcsolódások jönnek létre. A fogyasztó nem kommunikációs csatornát, eszközt keres, hanem zökkenőmentes vásárlási folyamatot választ, amelyek során szabadon kombinálhatja a különböző kiskereskedelmi csatornákat.

A digitális megoldásokat nem ionizáltan, hanem a teljes kiskereskedelmi értékesítési folyamatot támogató eszközként érdemes alkalmazni. A digitalizáció kitágítja az értékesítési környezetet.

Blockchain az élelmiszerbiztonságban: egy vietnami-magyar projekt a gyakorlatban

Az élelmiszeriparban egyre növekvő igény, hogy a szereplők – eladó, vevő, hatóságok - a termék teljes útját ismerjék. 

"Nem telik el olyan nap a világban, amikor valamilyen élelmiszerproblémát ne tárnának fel  – hangsúlyozta Köves Gergely, a TE-FOOD, project managere. A probléma orvoslása végett 2016 decemberében, egyéves előkészítő munka után Vietnámban, a 11 millió lakosú Ho Chi Minh Cityben elindult a magyar fejlesztésű TE-FOOD rendszerünk. Folyamatosan bővülve 6000 vállalkozást vontunk be, a rendszer 30 millió lakos számára hozzáférhető, és naponta mintegy 100-200 ezer tranzakciót rögzít sertések, szárnyasok és tojások nyomon követése során.

A TE-FOOD három kérdésre koncentrál: élő állat farmon belüli nyomon követése, a feldogozott élelmiszer nyomon követése, az antibiotikum nyomon követése, és külön kiemelt feladat az oltási könyv transzparencia. Mindez egyszerű digitális eszközökkel, mobiltechnológiával megjeleníthető minden egyes szereplő számára a láncban, egészen a fogyasztóig.

"Itt azonban nem álltunk meg: világméretű azonosítót kap minden belépő – hangsúlyozta Köves Gergely, a TE-FOOD, project manager, kiemelve a háttérben őket szolgáló blockchain technológia előnyeit.

Nyomonkövethetőség-mint marketing

„A nyomokövehtetőség marketingértéket és versenyelőnyt képvisel és az nem csupán a qr-kód használatára kell, hogy korlátozódjon.” Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország, üzletfejlesztési igazgatója a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform terveiről és lehetőségeiről beszélt - Kövess, de ne észrevétlenül! című előadásában. Szó esett arról, hogy hogyan lehet egy modern nyomonkövetési rendszer a márkavédelem és költségmegtakarítás eszköze a gyártók és kereskedők számára.

Ehhez nyújt segítséget a GS1 rendszere, melynek egyik része a Visibility app. Használatával a felhasználó meg tud nyitni egy virtuális ellátási láncot, ami azt tartalmazza, hogy a szereplőknek milyen feladatai és funkciói vannak a láncban. GTM kóddal és sorozatszám segítségével  a rendszerben mindenki regsiztrálni tudja ellátott feladatait, az ebből készült filmet pedig a vásárló is meg tudja nézni.

Mire használja a fogyasztó az okostelefonját in-store környezetben?

A legfrissebb hazai Inspira Research kutatás, exkluzívan az Élelmiszer szaklap idei FMCG TOP konferenciájára készült. Géczi Tamás az Inspira Research ügyvezető igazgatója arról beszélt előadásában, hogy milyen módokon, milyen platformokon tájékozódik a fogyasztó vásárlás előtt. A kutatás arra is kereste a választ, hogy az FMCG szektorban mire és hogyan használják a fogyasztók vásárlásaik során  okoseszközeiket in-store környezetben, a hazai vásárlók milyen termékkategóriáknál, mikor hívják segítségül az okostelefonjukat? Vásárlási szituációban pedig mennyire számítanak az influencerek, véleményvezérek bejegyzéseire, milyen információkra kíváncsiak?

A vásárlók 75 százaléka informálódik valamilyen weblapon vásárlás előtt. A kutatás hazai vonatkozásából kiderült, hogy az FMCG termékek közül a leggyakrabban személyi higiéniai cikkekre keresnek rá, mindennapi fogyasztási cikkekről pedig elsősorban hölgyek tájékozódnak online. A keresésben a saját honlap után az árösszehasonlító oldalak következnek. Fontos kérdés, hogy a kereskedelemben a kategóriamenedzsmenttel, a trade marketinggel vagy inkább a kommunikációval foglalkozó szakemberek tudnak az ilyen információkra alapozni igazán. Bővebben a témáról következő nyomtatott lapszámunkban olvashatnak!

A 16 százalék és ami mögötte van - az e-kereskedelem útjai

Az online kereskedelem alapjaiban rajzolja át az FMCG-piacot is. Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatok igazgatója hozott friss adatokat az e-kereskedelmeről. Ezekből derült ki, hogy a Nielsen adatai alapján a megkérdezettek 16%-a vásárolt az interneten élelmiszert az elmúlt egy hónapban. Jól jelzi, hogy milyen potenciált rejteget magában a webes vásárlás, hogy ez a szám négy éve még mindössze 4 százalék volt. A vásárlók által mind az értékbeli, mind pedig a mennyiségbeli fogyasztás nőtt, akiknek zöme nő, és mind inkább mobilon ejtik meg a bevásárlást. Kiderült, hogy, azoknak a vásárlóknak, akik elutasítják az online vásárlást, elsősorban a termékek minőségével kapcsolatban vannak aggályaik: 74 százalék választja inkább a fizikai üzleteket. A legfontosabb szempont az online üzlet kiválasztásánál pedig elsősorban a hatékonyság, drogériáknál viszont a lojalitás.