hirdetés
hirdetés

Tovább kell küzdeni a hamisítás ellen

A hazai lakosságnak csak valamivel több mint fele (56 százaléka) tartja bűncselekménynek a hamisítványok értékesítését, amely markáns visszaesést jelent a tavalyi eredményekhez képest. A legnépszerűbb árucsoportot továbbra is a ruházati cikkek jelentik a hamis termékek vásárlása során, ugyanakkor az alacsonyabb ár már egyre kevésbé jelent motiváló tényezőt, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.

hirdetés

A válaszadók 12 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket, amely a korábbi évek trendjei alapján rekordalacsonynak számít, továbbá a megkérdezettek több mint négyötöde (81 százalék) egyáltalán nem is vásárolna hamis terméket, amely mindössze két százalékkal alacsonyabb a tavalyi eredményekhez képest.

A hamis ruházati termékeken kívül – ahol továbbra is az eredetinél alacsonyabb ár a leginkább meghatározó tényező – 2019-ben a hamis termékek választásának fő indoka azok kifogástalannak vélt minősége volt. „Az elmúlt tíz évben a hamis termékek megvásárlásának elsődleges motivációját az alacsony ár jelentette és idén is megerősítést nyert, hogy az életkor és a háztartás jövedelmének nagysága statisztikailag szignifikáns összefüggést mutat a hamisított termékek vásárlásával”– mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.



A kutatás eredményei szerint a fiatal középkorúak (31–45 évesek), illetve bevételeik alapján az alacsony jövedelműek (első és második jövedelmi ötödbe tartozók) vásároltak a legnagyobb arányban hamis terméket az elmúlt időszakban.

Az idei felmérésben az internetezők kevesebb mint egyötöde (17–18 százaléka) állította azt, hogy nézett vagy hallgatott nem jogtiszta filmet vagy zenét. Az illegális letöltést választók több mint fele (56 százalék) azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent tavaly óta. Továbbá ezen válaszadók 70 százaléka egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.

Az összes terméktípust figyelembe véve, továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb a lakosság körében (92 százalék), ugyanakkor ez enyhe visszaesést jelent a 2012 óta mindig 94–95 százalék közötti értékhez képest. A HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatása szerint a ruházati cikkek elutasítottsága a lakosság körében a 2018-as adatokhoz viszonyítva 4 százalékponttal 71 százalékra emelkedett. Az illatszerek és kozmetikumok elutasítottsága terén nem történt változás (82 százalék) tavaly óta. Továbbá a megkérdezettek közel egyötöde (19 százalék) vásárolna, illetve fogadna el illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ami összhangban van az elmúlt öt évben mért 15–20 százalékos aránnyal.

A HENT és Tárki közös kutatása azt mutatja, hogy a lakosság kevésbé ítéli meg olyan szigorúan a hamis termékek árusítását, mint 2018-ban: idén csak 56 százalék, tavaly pedig még 63 százalékuk tartotta bűncselekménynek a hamisítványok értékesítését, emellett valamivel több mint egyharmaduk (35 százalék) a fogyasztót is felelősségre vonná (ez 6 százalékpontos emelkedés tavaly óta). A válaszadók 59 százaléka a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, 66 százalékuk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést: ez 6, illetve 5 százalékpontos csökkenést jelent a tavalyihoz képest.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2018-hoz képest 6 százalékponttal csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya (45%), akik szerint a hamisítás valóban veszélyes, ugyanakkor 9 százalékponttal megugrott azoknak a száma (30 százalék), akik úgy gondolják, hogy a jelenség valójában nem jelent igazi veszélyt. A veszélyekkel tisztában lévők csökkenő aránya valószínűleg összhangban van azzal a jelenséggel is, hogy a tavaly mért 56 százalék után idén már rekordalacsony, mindössze 47 százalék gondolja úgy, hogy a hamisítás következményeként munkahelyek szűnnek meg, továbbá 26 százalékról 32 százalékra nőtt a kérdés megválaszolása kapcsán a bizonytalanok aránya.

Az ismerethiányt az is alátámasztja, hogy idén csak a megkérdezettek 61 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a hamisítás miatt komoly bevételektől esik el a költségvetés, míg tavaly ez az arány 68 százalék volt, de a korábbi években akár 70 százalék feletti értéket is elért.

„Aggodalomra adhat okot, hogy idén csökkent azon válaszadók aránya, akik tisztában vannak a hamisítás által okozott társadalmi és gazdasági károk következményeivel” – mondta el Németh Mónika. A HENT titkára szerint ez a tendencia azért is jelent problémát, mert a korábbi nemzetközi kutatások becslései szerint hazánkban, az uniós átlagot meghaladóan, évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisításra. 

 

(forrás: adózóna.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Hírlevél regisztráció

hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Élelmiszer-FMCG Hírlevél