hirdetés
hirdetés
2021. április. 15., csütörtök - Anasztázia, Tas.
hirdetés

Digitalizáció

Ez várható idén a médiapiacon

A gazdasági újjászerveződés éve is lesz az idei a médiapiacon, amikor a kiadók egyre inkább az előfizetések és az e-kereskedelem felé fordulnak majd – két olyan, a jövő szempontjából ígéretes üzleti modell felé, amely hatalmas jelentőségre tett szert a járvány alatt és miatt – derül ki a Reuters Intézet tanulmányából.

hirdetés

Míg a bizonytalanság mindenhol növelte az újságírás közönségét, azok a kiadók, amelyek továbbra is a print bevételektől vagy a digitális hirdetésektől függenek, nehéz év elé néznek – további konszolidációval, költségcsökkentéssel és bezárásokkal.

Az óriási technológiai platformok számára a járvány a szólásszabadság határainak újragondolását jelentette. Ha életek múlnak rajtuk és a szabályozás fenyegeti őket, lényegesen intervencionistább megközelítési módot várhatunk el tőlük a káros és megbízhatatlan tartalmakkal szemben, illetve nagyobb bizalmat a megbízható hírbrandekkel szemben – ezzel együtt pedig magasabb szintű pénzügyi támogatást is. Az év végére az újságírás feltehetőleg egy kicsit jobban elválasztódik majd az interneten megjelenő tömegtájékoztatástól – írja az MLE a Reuters Intézet elemzése alapján.

Az olyan új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, szintén a hatékonyság és az automatizáció növelése irányába hat majd számos iparágban, így a kiadóiparban is. De ahogy a mesterséges intelligencia elhagyja a kutatás-fejlesztési laboratóriumokat és a mindenki által használt alkalmazásokban is megjelenik, egyre komolyabb vitákra számíthatunk a társadalomra gyakorolt hatásairól – a változás sebességéről, az átláthatóságáról és a tisztességességéről.

Bizakodó cégvezetők

A Reuters Intézet által megkérdezett szerkesztők, vezérigazgatók és digitális igazgatók háromnegyede (76 %) azt mondta, hogy a Covid-19 felgyorsította a digitális átalakulással kapcsolatos terveiket. Az üzleti tervben több távmunka szerepel és gyorsabb átállás az olvasót a középpontba helyező üzleti modellre.

A digitális előfizetések forszírozása a megkérdezettek 76 %-a esetében volt fontos vagy nagyon fontos, ezzel pedig mind a display, mind a native hirdetéseket megelőzte a fontosság tekintetében. Amikor 2018-ban tettük fel ezt a kérdést, akkor éppen ennek a fordítottja volt a válasz. A prioritási listán az e-kereskedelem és a rendezvények szerepeltek előkelő helyen, ennek következtében pedig a bevételi források diverzifikálása igen fontos téma lehet idén. A kiadók állítása szerint átlagosan négy bevételi forrás lesz fontos vagy nagyon fontos az idei évben.

Összességében a megkérdezettek többsége (73 %) vallotta magát bizakodónak a vállalat előtt álló év tekintetében, bár kevesebben (53 %) gondolkodnak ilyen bizakodóan az újságírás jövőjét illetően. Az aggodalmak fő forrása a félretájékoztatás és az álhírek, az újságírókat ért támadások és a kisebb, illetve helyi kiadványok pénzügyi stabilitása.

A kiadók most egy kicsit jobban bíznak a kormányzati támogatásban, mint tavaly ilyenkor. Több mint egyharmaduk (36 %) érezte úgy, hogy a politikai beavatkozások segíthetnek – kétszer annyian, mint 12 hónappal ezelőtt. A megkérdezettek mintegy fele (47 %) érezte úgy, hogy a beavatkozások semmit nem érnek és további 17 % szerint azok csak rosszabbá teszik a helyzetet.

Mióta kiderült, hogy a platformok jelentős pénzösszegeket fizetnek majd néhány kiadónak a hírtartalmakért az idei évben, vitás kérdéssé vált, hogyan osszák el a pénzeket. A válaszadók mintegy fele (48 %) szerint csak kevés „minőségi” hírszervezetnek kellene megkapni a pénzt, míg egy harmaduk (32 %) inkább egy, a használat mennyisége alapján felállított rendszert preferálna, amely alapján a legtöbb kiadó részesülne a pénzből. Annak ellenére, hogy mind a tartalom licencéért, mind az innovációért extra pénzt adnak, a kiadók úgy vélik, hogy a technológiai óriáscégek és a közösségi média ennél is sokkal többet tehetne az újságírás támogatásáért.

Az újságírói pártatlanság és objektivitás hagyományos értékei egyre inkább nyomás alá kerülnek egy olyan korszakban, amelyben a politikai és társadalmi polarizáció egyre nagyobb méreteket ölt – és az idei évben még több részrehajló hírszerkesztőség elindítását tervezik. Mindennek ellenére a meginterjúvoltak döntő többsége (88 %), köztük sok felsővezető szerkesztő, azt mondja, hogy a részrehajlás hiánya fontosabb, mint valaha. Mindazonáltal majdnem a felük (48 %) egyetért azzal, hogy vannak olyan politikai vagy társadalmi kérdések, amelyekben nincs értelme semlegesnek maradni.

Egy innovatívabb kultúra létrehozása sok digitális vezető számára az aggodalom legfőbb forrása marad. De kiderült, hogy a legjobb ötletek nem mindig fentről jönnek. Az olvasókkal és egyebekkel kapcsolatos adatok (74 %), a többfunkciós csapatok (68 %) és a más médiavállalatoktól való tanulás (48 %) számítanak manapság az ötletek generálásának legjobb módjának, derül ki a felmérésünkből, míg a vezetőség csupán 26 %-ot kapott.

A felmérés azt is megmutatta, mennyire kritikus fontosságú a termékmenedzserek szerepe a digitális innováció koordinálásában és alakításában. Tízből több, mint kilencen (93 %) mondták, hogy fontos a szerep, de kevesebb, mint a válaszadók fele (43 %) véli úgy, hogy jól értik a vállalatuknál ezt a szerepet.

A médiavállalatok a mesterséges intelligencia segítségével személyre szabottabb élményeket és a gyártási hatékonyság növelését szeretnék elérni. A válaszadóink több, mint kétharmada (69 %) szerint ennek lesz a legnagyobb hatása az újságírásra az elkövetkező öt évben, nagyobb, mint az 5G-nek (18 %) vagy az új eszközöknek és interfészeknek (9 %). De sokan úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia aránytalan mértékben eredményez majd profitot a nagyobb kiadóknak.

Mi vár még ránk idén?

A Reuters Intézet elemzése szerint a fizikai kontaktus utáni vágy igen komoly lesz egy évnyi karantén és egyéb korlátozások után. Visszatérnek majd a nem virtuális rendezvények, ahogy egyre nő a zoom-fáradtság. Ez azzal is jár, hogy az újságírók többet mozdulnak majd ki az irodából, több lehetőségük lesz személyes riportokra és egyre inkább részei lesznek a közösségeknek.

A tehetség ára nőni fog, miután látszik, hogy az olyan előfizetés-alapú platformok, mint például a Substack jól mutatják mit ér, ha kitűnő újságírók dolgoznak egy szűk piaci szegmensben. Kérdés ugyanakkor, hogy a sztárok és a többiek közti fizetésbeli különbség növekedése szül-e újabb feszültségeket a hírszerkesztőségekben.

Az online videó alapvető fontosságú lesz az álhírek tekintetében, hiszen egészen hiper-partizán vélemény-csatornák és videó podcastok jelennek meg és terjednek a YouTube-on és a Spotify-on.

Az elszámoltathatóságot propagáló újságírás is egyre keményebb vonal lesz, hiszen a politikusok igyekeznek kihasználni a félretájékoztatás miatti aggodalmakat és szigorúbban korlátozni a szólásszabadságot. Ezek a trendek néhány liberális demokráciában is tetten érhetőek lesznek (ahogy azt pl. Franciaországban az új nemzeti biztonságról szóló törvény körüli vitából is láthatjuk).

Az audio továbbra is igen fontos marad a hírmédia számára, igen komoly az innováció mind a tartalmak, mind az üzleti modellek tekintetében. Azzal számolhatunk, hogy egyre nagyobb lesz a hangsúly a fizetős podcastokon és a platformokon való fizetéseken, hiszen így tovább bővül a bevételi lehetőségek köre.

Világszerte gyorsulnak az 5G megjelenések is, ahogy az új, hordható eszközök és okosszemüvegek is egyre jobban terjednek. Mindez azt sugallja, hogy a jövőben a kiadóknak készen kell állniuk arra, hogy a tartalmakat és a brandeket egyre több és több eszköz és terjesztési csatorna számára optimalizálják.

(forrás: mmonline.hu)
hirdetés

Címkék

hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés
ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Indul a Store Insider új podcast rovata! Április 22-én startolunk a #PályázzaProFuturával; a sorozat első része a pályázati lehetőségeket járja körül. A műsor epizódjai hasznos segítséget nyújtanak minden olyan élelmiszeripari, FMCG-szereplőnek, amely plusz forrásokat keres, illetve szeretne elcsípni egy szeletet a következő hónapokban megjelenő, nagyságrendileg hatszázmil­liárd forint értékű új kiírásokból.

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Magyarország egyik legrangosabb kreatív reklámversenye, nemzetközi kreatívigazgatók és szakújságírok a zsűriben! Apex Toplistás pontszerzés. Végső nevezési határidő: 2021. április 16.

Tarts velünk április 22-én, hogy megtudd, hogy mitől működik a mentoring és nagyköveti rendszer – és mitől nem!

Mindenkit meggyötört a pandémia, a motiváltságukat vesztett, kiégett és akár még fizikailag is megviselt munkatársak aránya lényegesen nőtt a szervezeteken belül. Milyen eszközei vannak erre egy vállalatnak? Gyere el ingyenes szakmai randinkra, ahol több tucat javaslatot adunk a kezedbe!