Élelmiszerpazarlás
Családonként évi ötvenezer forint landol a szemétben
Az előállított élelmiszerek közel egyharmada megy veszendőbe a világon. Magyarországon összességében 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban. Az élelmiszerpazarlás komoly környezeti probléma a világban és itthon is - áll a Klímapolitikai Intézet cikkében.
Magyarországon összességében 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, aminek a harmada keletkezik a háztartásokban, pedig a kidobott élelmiszerek közel felénél (48,8%) elkerülhető lett volna a pazarlás.
Egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni, ha tudatosabban használná fel az élelmiszereket. Globálisan a kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár földterület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének közel 30 százaléka.
A húsvét a hagyományok és az ünneplés mellett a nagybevásárlások és az ünnepi étkezések időszaka is. Ugyanakkor a nagyobb ünnepek alkalmával hazánkban gyakran több élelmiszert készítünk el, mint amennyit el is tudunk fogyasztani, így fennáll a kockázata, hogy az ünnepi fogások közül sok végül nem a gyomrunkban, hanem a kukában végzi - olvasható a cikkben.
A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miként lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását, kidobásának elkerülését.
Világszerte az előállított összes élelmiszer közel egyharmada megy veszendőbe az ENSZ statisztikák szerint. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges, ami a Föld mezőgazdasági területének közel 30 százaléka. Ráadásul ezt a képet még árnyalja, hogy az évente megtermelt élelmiszerhulladék 2030-ra előreláthatólag akár harmadával is növekedhet.
Felmerül tehát az a kérdés, hogy ki vagy mi a felelős az élelmiszerek ilyen mértékű pazarlásáért, és mit lehetne tenni a hulladékok mennyiségének jelentős csökkentése érdekében?
A válasz úgy hangozhat, hogy az élelmiszerellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését. Magyarán a fejlett országokban az összes élelmiszerpazarlás jelentős részéért – mintegy 40 százalékáért – a háztartások a felelősek.
A NÉBIH adatait összesítve az a szomorú valóság tárul a szemünk elé, hogy hazánkban a háztartások által kidobott élelmiszerekből több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését lehetne megoldani. A teljes cikket elolvashatja itt!
