A bojkottal nagyjából azonos arányban élnek a férfiak (52%) és a nők (47%), viszont lényeges különbség látszik a gyermekesek (32%) és a 18 év alatti gyermeket nem nevelők között (68%). A gyereket nem nevelő fogyasztók hajlamosabbak bojkottálni.
Ami az életkort illeti, legnagyobb arányban a 30-49 éves korosztály, legkevésbé az 50-59 éves korosztály bojkottál elvi okokból. Végzettség tekintetében a gimnáziumi vagy szakiskolai érettségivel rendelkezők élnek leginkább ezzel a lehetőséggel (45%). Ha a háztartások jövedelmét nézzük, a bojkottálók legnagyobb része (28%) havi 200 001-320 000 forinttal, a legkevésbé bojkottálók viszont ennél nem kevesebb, hanem több, 320 001-410 000 forintból gazdálkodnak.
Az átlagos magyar bojkottáló 30-49 éves, 18 évesnél fiatalabb gyermeket nem nevelő, középfokú végzettségű, megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban élő férfi.
A bojkottra vonatkozó adatokat a GfK mérte meg a 2017 áprilisában megjelent, első Tudatos Vásárló Piaci Jelentés 2014-2016 számára. Az Európában is ritkaságnak számító jelentés azt becsüli meg, hogy mekkora vásárlóerőt képviselnek a tudatosan meghozott fogyasztói döntések. A Tudatos Vásárló Piaci Jelentés 2014-2016 között vizsgálta a tudatos vásárlói döntések, ezen belül a szándékos nem vásárlás, azaz a bojkott gazdasági erejét Magyarországon. A bojkottokon kívül a tudatos vásárlás piaci mértéke 1014 milliárd forint volt 2014-2016 között.
Az idén először megjelenő Tudatos Vásárló Piaci Jelentés azoknak a naponta meghozott vásárlói döntéseknek a piaci értékét becsüli meg, amelyekkel a fogyasztók egy fenntarthatóbb és méltányosabb világra szavaznak. A jelentés az ökológiai lábnyomunkra legnagyobb hatással bíró élelmiszerfogyasztás, lakásfenntartás, közlekedés és szabadidőt, valamint az értékalapú pénzügyek és bojkottok területén vizsgálta. A jelentés három szervezet: a fenntartható, etikus fogyasztásért 15 éve dolgozó Tudatos Vásárlók Egyesülete, Magyarország első értékalapú közösségi bankja, a MagNet Bank és a GfK Piackutató Intézet együttműködésében jött létre.
