Az Eurostat múlt héten közzétett, 2022-es adatai ismét megerősítették, hogy az Európai Unióban jelentős eltérések vannak az egy főre jutó tényleges fogyasztásban (actual individual consumption - AIC). A háztartások anyagi jólétének mérőszámaként használt, vásárlóerő-egységben (purchasing power standards - PPS) kifejezett AIC értékek az uniós átlag 69 és 138 százaléka között változtak az egyes országokban.
A számokból kitűnik, Magyarország a skála alján ragadt, míg kelet-közép-európai szomszédaink dinamikus felzárkózásban vannak.
A korábbi években látottakhoz hasonlóan az egy főre jutó tényleges fogyasztás értéke Luxemburgban volt a legmagasabb, ahol a lakosság vásárlóereje közel 40 százalékkal meghaladta az európai uniós átlagot. Luxemburgot a listán Ausztria és Németország követi – mindkettő 18 százalékkal az EU-átlag feledt. A 2022-es adatokból kitűnik, hogy összesen kilenc uniós országban volt magasabb az AIC-szint az EU-átlagnál, éppúgy, mint 2021-ben.
Mit mér az egy főre jutó tényleges fogyasztás?
Az egyes országok jóléti indexeként leggyakrabban az egy főre jutó GDP-t szokás említeni, ám ebből olyan, mindennapjainkat meghatározó tényezők hiányoznak, mint a megélhetési költségek alakulása, vagy éppen az infláció. Emiatt a szakértők szerint az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) a GDP-nél pontosabb képet ad a lakosság jólétének összehasonlítására az egyes országokban.
Az Eurostat definíciója szerint az AIC a háztartások által ténylegesen vásárolt összes árura és szolgáltatásra vonatkozik. Magában foglalja a háztartások által közvetlenül vásárolt fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat, valamint a nonprofit intézmények és a kormányzat által lakossági szinten nyújtott szolgáltatásokat (pl.: egészségügyi és oktatási szolgáltatások) is.
A legalacsonyabb egy főre jutó AIC-szintet az európai uniós országok közül – akárcsak a korábbi években – Bulgáriában mérték. A balkáni országban csupán az EU-átlag 69 százalékát teszi ki az egy főre jutó tényleges fogyasztás, ám sajnos Magyarországon sem haladja meg a 71 százalékot. Ezzel továbbra is az utolsó előtti helyen szerénykedünk a Szlovákia (77%), Horvátország (76%), Lettország (76%) hármas mögött.
A statisztikákból ráadásul aggasztó jövőkép rajzolódik ki a vásárlóerőben egyre lemaradó magyar lakosság számára. A 2010-ben még Horvátországot, Észtországot, Lettországot, Romániát és Bulgáriát is messze megelőző Magyarország 2021 után ismét a rangsor utolsó előtti helyén végzett, hiába sikerült a 2020 és 2021 közötti egy százalékos visszalépés után 2022-re két százalékpontot javítani.
Az Eurostat adataiból kitűnik, hogy 2010 óta rendkívül lassan növekszik a vásárlóerő Magyarországon az európai uniós átlaghoz mérten, sőt 2017-ig lényegében stagnált. Mindez közel sem általános: a hazai közbeszédben előszeretettel lesajnált Romániát az évtized elején még 6, Bulgáriát 16 százalékponttal előztük meg, 2022-re utóbbi előnyünk kettőre olvadt, míg Románia éppen 15 százalékpontot vert a hazai adatokra.
Amennyiben az egész Európai Unió legdinamikusabb AIC-növekedését nyújtó Bulgária idén is képes volt fenntartani az elmúlt két évben tapasztalt 4-5% százalékos felzárkózási ütemet, az Európai Unió legmagasabb (élelmiszer)inflációjától sújtott magyar fogyasztók könnyen a lista alján találhatják magukat. Ezzel 2024-re Magyarország minden valószínűség szerint az EU legszegényebb országává válhat.
