25,7%-ra ugrott az infláció januárban, amit elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlésének áthúzódó hatása, a vártnál jóval nagyobb mértékben dráguló szeszeszitalok és szolgáltatások okoztak, azonban az élelmiszerárak emelkedése már lassulást mutatott. A továbbra is erős árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 25,4%-ra ugrott. Tavaly átlagosan 14,5%-kal nőttek a fogyasztói árak.

Folyamatosan csökkennek a nyersanyag és terményárak 

“A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítanak, így a várakozások szerint januárban tetőzhetett az infláció.” - részletezte Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kiadott közleményükben.

A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítanak, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítanak. 

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig komolyabban csökkentek, amit a FAO élelmiszer árindexének visszaesése is tükröz, az árszintek azonban a korábbi évekhez képest még mindig magasak. 

A búzaárak tavalyi emelkedése és az energiaárak elszállása miatt jelentősen emelkedtek. A liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek  már korábban. A takarmányárak és energiaköltségek emelkedése miatt az áremelkedés a tej- és tejtermékek, valamint a tojás esetében is folytatódott, noha ez utóbbi termék árát szintén korlátozták, a nemzetközi takarmányárak mérséklődése azonban előbb-utóbb megállíthatja a további áremeléseket. Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezni fogja.

Az árakban megjelent az extraprofit adó

A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiesnek a bázisból. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó szintén egyre több szolgáltatás árában jelent meg, míg a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeiket áthárították.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növelte a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolta. A forint erősödése és a nyersanyagárak csökkenése miatt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése érdemben csillapodhat. 

Élelmiszerek: 44 %-os emelkedés egy év alatt

Egy év alatt az élelmiszerek árai 44%-kal nőttek, ami már lassulást mutat a decemberi 44,8%-os dráguláshoz képest, ami főleg bázishatások eredménye, azonban a következő hónapokban egyes élelmiszerek árai már csökkenhetnek. Ezen belül a sertéshús árak januárban 29,5%-kal nőttek. A baromfihús árak 48,3%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 40,7%-kal emelkedtek.

 A párizsi, kolbász árak 43,8%-kal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 39,6%-kal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tejárak átlagosan 48,2%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak meredeken emelkedtek (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 6,4%-kal, a liszté 0,9%-kal csökkent az egy évvel ezelőtt bevezetett ársapkák hatására, (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, de ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 8,3%-kal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A sajtok ára 76,1%-kal, az egyéb tejtermékek 75,8%-kal, a vaj, vajkrémek árai 76,6%-kal emelkedtek.

A tojás ára 79,4%-kal, a margariné 57,9%-kal, a sertészsíré 87,1% emelkedett. Januárban a kenyér 80,6%-kal, a péksütemények 56,3%-kal, a száraztészta  66,4%-kal, az édesipari lisztesáruk 73,8%-kal drágultak, míg a burgonya árai 41,7, gyümölcsök árai pedig 29,7%-kal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 32,5%-kal, az éttermi étkezésé 29,2%-kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 15,5%-kal, ezen belül a dohányáruké 9,3%-kal, a szeszes italoké 25,2%-kal emelkedett. Az állateledelek ára 49%-kal emelkedett. 

Vegyipari termékek: 29-35 %-al emelkedtek

A háztartási energiaárak 52,4%-kal nőttek, jelentősen mérséklődve az előző hónaphoz képest, amit a meleg időjárás és az alkalmazkodás miatti alacsonyabb gázfogyasztás okozott. Érdemben, 29-35%-kal drágultak a háztartási fogyóanyagok, vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek is. Érdemben, 11,3%-ra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 20,5%-ra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme.