Havi alapon is csak az élelmiszer kategória tudott növekedni. A fogyasztói bizalom az augusztusi növekedés után szeptemberben hibahatáron belül csökkent. A nettó reálbérek növekedése továbbra is 9% felett alakult júliusban.
Az augusztusi szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8%-kal növekedett az előző hónaphoz képest, ami megtöri az április óta tapasztalt stagnálást. A mostani adat március óta most először haladja meg a 2021-es szintet (+0,3%). A reálbér növekedéséből származó többletjövedelem egyre nagyobb része csapódhat le a kiskereskedelmi üzletekben.
Éves alapon a növekedés 4,1% volt, amit segített egy enyhe bázishatás. Az augusztusi növekedéshez döntő részben (3,4%-ponttal) az élelmiszer kereskedelem járult hozzá.
Kiskereskedelmi üzletek forgalma üzlettípusonként
Az augusztusi emelkedés után a fogyasztói bizalom tavasz eleji szintre mérséklődött szeptemberben. Ezzel már fél éve egy szűk sávban mozog a mutató. A fogyasztói bizalom alakulásában szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszer 2,4%-kal drágult augusztusban, míg az üzemanyag 2,9%-kal olcsóbb lett (júliushoz képest előbbi nem változott, míg utóbbi 0,8%-kal olcsóbb lett).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,5%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,9%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene éves szinten, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,2%-kal mérséklődött.
A nem-élelmiszer kategóriában a gyógyszer, gyógyászati termék és illatszer kategória továbbra is dinamikusan növekszik (+7,4% y/y), a másik végletet a használtcikk kategória forgalma képezi (-6,9% y/y).
Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,9%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,4%-kal emelkedett.
Augusztusban 6,1%-kal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene (y/y). Az előző hónaphoz képest 0,5%-ot csökkent a volumen. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése az ágazatnak 2021 óta csökkenő trendben van, jelenleg 7,0% (ami -0,6 százlékpont részarány csökkenést jelent havi alapon). Az idei Q4-es csúcsszezonban jelentős versennyel kell szembenéznie a hazai e-kereskedőknek: továbbra is egyre nagyobb vásárlóbázissal bírnak a keleti óriások, valamint Európán belülről is új szereplő jelent meg (Allegro).
A magyar vásárlókra nem jellemző a márkahűség és a hazai termékek előnyben részesítése, ellenben kifejezetten árérzékenyek, amiben a nemzetközi szereplőknek sokszor előnyük van.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,4%-kal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,9%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 1,2%-kal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 2,2%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,8%-kal, míg a használtcikk-üzletekben 6,9%-kal csökkent.
A kilátásokkal kapcsolatban nem bíztató, hogy az kiskereskedelmi szektor üzleti hangulata és a következő hónapok kilátásai egyelőre nem mutatnak jó képet. EU27 gazdasági hangulatindexe szeptemberben stagnált az előző hónaphoz képest (96,7), már három negyedéve lényegében egy szűk sávban mozog, Magyarországon a gazdasági hangulat 99,1-ről 98,7 pontra romlott. Az alindexeket tekintve kiemelkedően nagyot romlott a kiskereskedelmi hangulat mutatója: (-9,9)-ről (-15,8) pontra süllyedt.
A GKI indexei is romlottak augusztusban: a konjunktúra index hibahatáron belül csökkent (ezen belül szintén a kiskereskedelem bizalmi indexe csökkent leginkább), a fogyasztói bizalmi indexe az augusztusi érezhető emelkedés után visszasüllyedt a márciusi szint közelébe, így továbbra is alacsony szinten stagnál, amihez leginkább a fogyasztók jellemzően negatív jövőkép járul hozzá.
