Bár a hazai internetes áruházak forgalmának mintegy háromnegyede közvetlen a szolgáltatás felületén keresztül érkezik, elég jelentős, 20 százalék körüli az ár-összehasonlító oldalak szerepe – derül ki az eNet Magyarországi E-kereskedelmi Felméréséből. Bár egyelőre viszonylag alacsony, 10 százalék alatti az aukciós oldalak hozzájárulása a forgalmukhoz, folyamatosan növekvő tendenciát mutat ez a csatorna – hangzott el a kutatócég és az Árukereső.hu mai sajtótájékoztatóján.

Jó hír a hazai webshopok üzemeltetői számára, hogy meglehetősen aktívak a felhasználóik. A kutatás adatai alapján ugyanis a regisztrált felhasználók kétharmada, míg a hírlevélre feliratkozók háromnegyede már vásárolt az adott webshopban. Az internetes kereskedelemben a 3 százalékos konverzió már jónak tekinthető, az eNet felmérésében szereplő cégek esetében ez 2,03 százalék volt. A legmagasabb konverziós értéket a közepes méretű, 5-50 millió forintos éves forgalommal rendelkező webboltok produkálták, 2,16 százalékot, míg az 50 millió forintnál több bevételt elérő cégek 2,08, az ötmillió forint alattiak pedig 1,04 százalékos értéket produkáltak.

A hazai e-kereskedők a keresőoptimalizálást látják a leghatékonyabb marketing eszköznek – mondta el Kis Gergely, az eNet ügyvezető igazgatója. Ha egy cégnél valamilyen ok miatt ez nem működik hatékonyan, akkor az ár-összehasonlító oldalakban bíznak. A hirdetéseknél megfordul a helyzet, az ár-összehasonlító oldalak a legnépszerűbbek a magyar webboltok körében, megelőzve a keresőoptimalizálást és a fizetett hirdetéseket.

Egyértelműen látszik, hogy a magyarországi webáruház üzemeltetők a közösségi oldalakra is építenek. Az ötven millió forint feletti forgalmú webboltok 100 százaléka, de még a legkisebb, 5 millió forint alattiak 78 százaléka is használja a Facebookot. A YouTube a legnagyobbak körében népszerű, a Twitter pedig a legkisebbeknél.

Az elmúlt években nem ment el a kedvük a vállalkozástól a webáruház üzemeltetőknek, az eNet felmérése során megkérdezettek 67 százaléka azt válaszolta, hogy ha most indíthatná el internetes boltját, akkor is belevágna, további 15 százalék szélesebb termékkörrel indítaná el üzletét. Mindössze 9 százalékuk gondolja úgy, hogy nem kezdene bele még egyszer az e-kereskedelembe.

A hazai online kiskereskedelmi piac tavaly a becslések szerint mintegy 180 milliárd forintos volt, ez mindössze néhány százaléka a teljes hazai kiskereskedelmi piacnak. Bőven van tehát lehetőség a fejlődésre, hiszen az érett piacokon – Egyesült Királyság, Németország – már 10 százalék körül alakul az online szegmens részesedése. Az idén várhatóan további komoly fejlődés várható, hiszen egy igazi nagyágyúval bővült a piac, a Tesco is megkezdte a webes értékesítést. A szakértők szerint az új tevékenységet óvatosan – egyelőre kis méretű járműparkkal, budapesti kiszállítással – megkezdő üzletláncnak jelentős szerepe lehet abban, hogy újabb tömegekkel ismertesse meg a webes vásárlást.