Érdemes generációs időben mérve áttekinteni az emberiség és a mezőgazdasági termelési módok történelmét.* Érdekes, meglepő s tanulságos kép alakul ki e vizsgálódás során.

Hogy miért érdemes az időt generációs időszakokban is mérni, annak több oka van. A táplálkozás szempontjából nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gyermek egészségét az anya és a nagymama táplálkozása – mondhatnánk étrendje – is jelentősen befolyásolja. Tapasztalat, hogy azokat az ételeket, amelyeket az anya fogyaszt a terhessége alatt, a megszületett gyereke is eleve kedveli. Azon senki sem lepődhet meg tehát, hogy az édesanya terhesség alatti táplálkozása befolyásolja a magzat és a gyermek későbbi egészségét, fejlődését. Arra már viszont kevesen gondolnak, hogy amikor a leánygyermek megszületik, petefészkében már ott vannak a következő generáció számára is a genetikailag kész petesejtek. A majd ebből a generációból megszülető gyermekek, utódok egészségét tehát már nagymamájuk környezetének tisztasága és táplálkozása befolyásolja. Így az sem lehet meglepő, hogy nagyanyáink táplálkozása hatással van a ma élő generáció egészségére is.

Lássuk a történelmi léptéket

Az emberiség történetének fenntartható időszakát az első százezer generáció képviselte. Abban a korban az ember még gyűjtögető, halász- vadász életmódot folytatott. Akkor lehetett az elképzelhető „legegészségesebb” a környezet, hiszen még nem léteztek környezetidegen anyagok, amelyekkel elszennyezhették volna. Tiszta talajból nőttek a növények, tiszta vízben éltek a halak, a vadak húsa, teje, tojása vegyszermentes volt. Ezzel együtt járt ugyan, hogy az emberek sajnos gyakran éheztek is, ezért tudatosan törekedtek a folyamatos élelem ellátásra. Így alakult ki a mai értelemben emlegetett fenntartható mezőgazdaság, amely mintegy 500 generációs időszakot ölelt fel. Ez idő alatt az emberek a növények és állatok természetének megfigyelésével, számukra kedvező tulajdonságaik kiválasztásával – nemesítésével – igyekeztek az elegendő élelmet biztosítani maguknak. 500 generáción át a nehéz fizikai munkát csak kézi szerszámok, egyszerű eszközök és az állati erő segítségével végezték el.

A tudományos igényű összefoglalót az AgroInform.com-on olvashatjuk tovább.