A tartós forróság és szárazság nemcsak a terméshozamokat veszélyezteti, hanem a kártevők és gyomnövények terjedését is befolyásolja, ezért az osztrák IGP szerint az uniós növénytermesztési és növényvédelmi stratégia felülvizsgálatára van szükség.

Az idei szélsőséges időjárás új kihívások elé állítja az európai növénytermesztést. A magas hőmérséklet és a hosszabb száraz időszakok stressznek teszik ki a kultúrnövényeket, miközben egyes kártevők korábban aktivizálódnak, gyorsabban fejlődnek, és akár több nemzedéket is létrehozhatnak egyetlen vegetációs időszak alatt. Az osztrák IndustrieGruppe Pflanzenschutz (IGP) szerint mindez a növényvédelemben is új megközelítést tesz szükségessé.

Az IGP álláspontja szerint a szárazság önmagában nem jelent kisebb növényvédelmi igényt. A stresszes növények ugyanis érzékenyebbé válhatnak a kártevőkre, miközben a száraz körülmények a gyomirtást is nehezítik: a gyomnövények vastagabb viaszréteget alakíthatnak ki leveleiken, ami csökkenti egyes hatóanyagok felszívódását. A talajon keresztül ható készítmények hatékonyságát szintén mérsékelheti a nedvesség hiánya.

A növényvédelmi beavatkozások időzítését ráadásul maga az időjárás is egyre inkább meghatározza. Nagy melegben a permetcseppek gyorsabban elpárologhatnak, a növények pedig érzékenyebbek lehetnek a kezelésekre. Emiatt a szükséges beavatkozásokat gyakran a hűvösebb reggeli vagy esti órákra kell időzíteni. Az eső és a szél szintén befolyásolja a kezelések hatékonyságát és biztonságát.

Az IGP szerint az integrált növényvédelem eszköztára továbbra is fontos szerepet játszik: a megfelelő fajtaválasztás, a változatos vetésforgó, az egészséges talaj, a hasznos élő szervezetek támogatása, valamint a rendszeres monitoring és az időjárási előrejelzések egyaránt hozzájárulhatnak a kockázatok mérsékléséhez. Ha ezek az eszközök nem elegendők, a növényvédő szerek az integrált növényvédelem részeként továbbra is szükségesek lehetnek.

Az IGP szerint ezért az Európai Uniónak az agrárpolitikai és növényvédelmi szabályozás kialakításakor jobban figyelembe kellene vennie a változó éghajlati körülményeket és a termelők tényleges lehetőségeit. A szervezet szerint különösen a hatóanyagok rendelkezésre állása jelent egyre nagyobb problémát.

Az élelmiszerárakra is hatással lehet

A növénytermesztés alkalmazkodási kényszere nem csupán agrárpolitikai kérdés. A terméshozamok, a növényvédelmi költségek és az alapanyagok elérhetősége közvetve az élelmiszeripar költségeire, végső soron pedig a fogyasztói árakra is hatással lehetnek.

Az időjárási szélsőségek erősödése így az élelmiszerlánc több pontján jelenthet alkalmazkodási kényszert: a termeléstől a feldolgozáson át egészen a fogyasztói árakig.

Forrás: OTS / IGP

Fotó: Adobe Stock