Mi volt a tavalyi év legnagyobb kihívása az ágazatukban? Hogyan teljesített az ágazat 2023-ban, mekkora volt az ágazat forgalma volumenben, értékben?
2022-ben 170,51, míg 2023-ban 175,36 Ft/kg volt a hazai nyerstej átlagár. 2022-ben 2,8%-kal, 2023-ban 3,7%-kal esett a hazai tejfelvásárlás. Ezen folyamatok mögött egyértelműen a telepbezárások és a tejelő állomány csökkenése áll. Az elmúlt év végén ugyan enyhült a csökkenés üteme, de mindezt érdemben csak néhány hónap múlva tudjuk kiértékelni. A költségek mérséklődése nem minden tejtermelőnél követte le a nyerstejár 25%-ot meghaladó éves csökkenését, így sok tejtermelőnek nem maradt más lehetősége, mint a telep bezárása és/vagy a tejelő állomány értékesítése.
Az infláció okán hazánkban is jelentősen csökkent a tej és tejtermékek termelése. Fogyasztói folyadéktej és joghurtok esetében 4% feletti, sajtnál 5,6%-os a tavalyi hazai feldolgozói termelés visszaesés. A feldolgozói átadói árak egy év alatt jelentősen csökkentek, példaként a túró 14-17%-ot, míg a trappista közel 30%-ot. A sajt import sajnálatosan közel 13%-kal nőtt tavaly (január-októberi adatok alapján). A dobozos tejnél is nőtt az import (+43%), azonban itt még kis mennyiségekről beszélünk. Különösen a tavalyi év első felében nagy mennyiségben érkezett félkemény sajt az országba – sajnálatosan jóval az előállítási költség alatti áron.
Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 2022 nyara óta csökken, ez természetesen érinti a tejtermékeket is. A normál üzleti folyamatokat nem segítették az olyan intézkedések, mint a hatósági ár vagy a kötelező akciózás intézménye.
Melyek azok a körülmények, amelyek meghatározzák az ágazatuk versenyképességének megőrzését?
A magyar tejágazat rendkívül kitett az európai piaci viszonyoknak (kamionos formában exportálunk mintegy 300 tonna nyerstejet, miközben évente 50 ezer tonna joghurt és 60 ezer sajt érkezik az országba). A hazai nyerstej árakra komoly hatással van az árfolyam alakulása, az Európai uniós tejátlag és a spot árak változása, illetve trendje. Meghatározó lehet az, hogy egy adott periódusban van-e nyerstej felesleg az EU-ban, de például az is, hogy az EU versenyképes-e a külpiacon, hogy az EU-ban felhalmozott készletek találnak-e vevőt Ázsiában, Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten, vagy rosszabb esetben az Unión belül keresik gazdájukat.
A jelenlegi piaci helyzet alapján leginkább az ágazaton kívüli tényezők okozhatnak komolyabb gondot (víz- és szennyvízdíjak emelkedése, az EPR költségei, az útdíj és az üzemanyag jövedéki adójának emelkedése, esetleges aszály, a potenciális nemzetközi gazdasági-politikai konfliktusok stb.).
Az infláció enyhülése, a normális gazdasági viszonyok visszatérése számunkra is hasznos lenne, hiszen, ha a reálkeresetek is növekedésnek indulnak, akkor növekedhet a tej és tejtermék fogyasztás az országban.
Mit terveznek annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak a folyamatosan változó piaci környezethez?
Ismert, hogy a tejágazat ciklikus, időnként hektikus még a normális piaci környezetben is. Az elmúlt évek azonban eddig nem ismert helyzeteket teremtettek mindenki számára, amihez igazodni kellett. Ahhoz, hogy a tejpiaci szereplők kiegyensúlyozott szerződéses kapcsolatokat tudjanak fenntartani, a tejpiaci szereplőknek előre tekintő, az összágazati érdekeket is szem előtt tartó üzletpolitikát javasolt folytatni.
Közösségi marketing tevékenységet kell folytatnunk, eredményeket kell elérni a szabályozás terén (pl. Magyar Élelmiszerkönyv Trappista sajtról szóló fejezet kihirdetése), az idehaza termelt és elfogyasztott tejtermékek áfa csökkentésének napirendre kell kerülnie. A tejfeldolgozók várják a feldolgozóipari beruházási támogatások meghirdetését.
Az interjú rövidebb változata a Store Insider 2024. január-februári számában jelent meg.
