A zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaság és a kertészet egyik lefejlődőképesebb ágazata. Termelési értéke az elsődleges termékkibocsátás szintjén 200 milliárd Ft, ami áruértéken elérheti a 600 milliárd Ft-ot. Ez az egész kertészeti árbevétel közel kétharmadát adja. Ennek alapján a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazat, míg export teljesítménye alapján több év átlagában az első helyre sorolódik. Magas kézimunka és értékteremtő képessége miatt jelentős az eltartó képessége. Termékei 50-50%-ban a hazai, ill. exportpiacon értékesülnek.
A rendszerváltás óta a zöldség-gyümölcs ágazat termelése a korábbi 3,5-3,8 millió tonnáról fokozatosan visszaesett a jelenlegi 2,5 millió tonna körüli szintre. A visszaesés fő oka, hogy a tulajdoni szerkezetben történt változások ellenére nem alakultak ki versenyképes termelési struktúrák. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. A friss termékek iránti fogyasztási szokások új, célirányos fejlesztési programokat igényelnek. A friss termelés mellett nagy visszaesés következett be az ipari nyersanyagtermelés területén is, a feldolgozóipar termékstruktúrája rendkívül beszűkült, csak néhány termékre (csemegekukorica, zöldborsó, meggy befőtt, almasűrítmény) korlátozódik. A csökkenő termékmennyiség mellett a kereskedelmi integrációs tevékenységek (TÉSZ-ek) fejlődése is ellentmondásossá vált, s így a meglévő bel- és külpiacainkat nem tudjuk kiaknázni.
A 2014-2020. közötti fejlesztési időszak legfontosabb feladatai ezért a versenyképes árutermelés feltételeinek megteremtése. Az ágazat célkitűzése 1 millió tonna termelés visszanövelése, és ezzel párhuzamosan mintegy 100 ezer új vidéki munkahely megteremtése. Az újonnan megtermelt 3,5 millió tonna áru nagyobb része a belpiac növelése és ezzel egy időben az import csökkentése mellett exportra kerülhet. Ezzel a hagyományos piacaink, a környező országok, Németország és a skandináv piacaink mellett régi-új (pl. orosz, arab) piacok is újraépíthetők.
A fejlesztési projekt fő területei a növényházi termelés, a gombatermelés, a gyümölcstermelés, a szabadföldi zöldségtermelés, a feldolgozóipari termelés, az árukezelés és a gépesítés.
A friss termékek ellátásának szempontjából döntő jelentőségű a védett növényházi termesztés fejlesztése. A fő termelési terület Dél-Magyarország (77%) és Közép-Magyarország (13%). A rendszerváltás óta jelentősen visszaesett (jelenleg 2600 hektáros) területet mintegy 1000 hektárral szükséges növelni. Ez 200 ezer tonnás friss termék kínálatot jelent a piacon. A fejlesztés egyik fontos területe a termálenergia-felhasználás megnyugtató rendezése, melyet jelenleg tárgyal a Kormány.
A nagy tradíciókkal rendelkező gombatermelés, hasonlóan a növényházi termeléshez, 25 ezer tonnára esett vissza az utóbbi években. E területen mind az alapanyag-termelést, mind a gombatermelést megduplázni szükséges, a jelenleg teljesen nyitott piac sikeres ellátása érdekében.
A legnagyobb visszaesés a rendszerváltás óta a gyümölcstermelés területén következett be. 1,7 millió tonnával szemben jelenleg csak 800 ezer tonnát állítunk elő, melynek nagyobbik része ipari minőségű. Cél a termelés 1,2 millió tonnára való emelése és a magas minőségű friss piaci termék előállítása. Ennek érdekében az ültetvénykivágási dinamikát figyelembe véve, mintegy 26 ezer hektár új ültetvény telepítését szükséges végrehajtani. Az időjárási anomáliák figyelembe vételével fontos az öntözés, a jég- és fagyvédelmi technológiák előtérbe helyezése és a termesztés gépesítése.
A szabadföldi zöldségtermelés az ipari és friss termékeket is érinti. A beszűkült ipari zöldségek és a visszaeső és stagnáló friss piaci termékek (pl. hagyma és dinnyefélék) fejlesztésénél elsősorban az integráció és a korszerű termesztési technológiák megvalósítása a cél. A jelenlegi 1,3 millió tonnáról 1,7 millió tonnára növelhető a termelés.
Jelenleg a magyar feldolgozott zöldség-gyümölcs mennyisége 1,2-1,4 millió tonna, ami ipari nagyságrendben 180-190 milliárd forint készterméket jelent, jellemzője, hogy 40-85%-ban külföldi piacra kerül. Az elhibázott privatizáció után lecsökkent magyar zöldség-gyümölcs feldolgozóipari alapanyag-termelésnek fő konkurenciája a gabona és olajos növények termesztési területe, ami egyszerűbb ipari technológiával magas árbevételt biztosít a termelőnek. A fejlesztés iránya ennek megfelelően elsősorban technológiai korszerűsítés, ami magasabb hozamok mellett versenyképes termékelőállítást tesz lehetővé. A szűk termékpaletta így bővíthető, ami lehetőséget jelent a korábbi konzerv- és hűtőipari termékkörök és kapacitások visszaállítására. A fejlesztés egyik iránya lehet az arra alkalmas termelői szervezetekhez kapcsolódó feldolgozás kialakítása.
Az 1 millió tonnás piacbővítés részben új, korszerű postharvest technológiákat és gépesítést igényel. A frisspiac számára szükséges korszerű hűtési és áruvá-készítési és logisztikai rendszerek alkalmazása a piacra jutás alapfeltételei. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitások nem képesek kezelni a megnövekedett termelést, ezért új kapacitásokat kell létrehozni. Ehhez mintegy tíz kereskedőházakhoz kapcsolódó logisztikai centrumot szükséges létrehozni.
A fejlesztés eredményeként a hajtatás a jelenlegi 380 tonnáról 580 ezer tonnára növekedne, a gombatermelés megduplázódna (50 ezer tonnára emelkedne), míg a szabadföldi zöldségtermelés 1,3 millió tonnáról 1,7 millió tonnára emelkedne. Így a zöldségtermelés összességében 2,33 millió tonnára nőne. A gyümölcstermesztés a fajta- és ültetvénycserével 800 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára emelkedne. Az ágazat teljes kibocsátása így 3,5 millió tonna termés lenne. Ez évente 180 milliárd forint elsődleges termékbővülést jelent (összességében 380 milliárd forint), ami áruértékben 100 milliárd forint körüli érték. Ez a minőségi áru biztosíthatja a tervezett bel- és külpiaci bővülést, valamint 100 ezer új munkahely megteremtését a zöldség-gyümölcs ágazatban.
